A könyvtárosság etikai kódexe Hasznos linkek E-könyvtárak Virtuális könyvtárak RSS Vaklap AA
Kezdőlap Impresszum Kapcsolatfelvétel
Keresés a könyvtár katalógusában - OPAC
Vasi Digitális Könyvtár
Vasi Könyvtári Portál
Fiókkönyvtáraink
Elismeréseink
Könyvtárunkról kisebbségi nyelveken
Partnerkönyvtárak
Fenntartóink, támogatóink
Közérdekű adatok
Pályázataink
KSZR
www.niif.hu
Bejelentkezés
Új könyvek - 2019. szeptember
Ezt olvassuk szeptemberben
Forrás: 

Maas, Sharon: India elveszett lánya.
Bp., I.P.C. Kv., 2019. 365 p.
M 10
A holland származású, guyanai írónő, Sharon Maas regénye, nem először, ismét Indiába kalauzolja el az olvasókat. Két idősíkon – az 1970-es években és napjainkban - játszatja szereplőit a szerző. 1970-ben, Massachusetts államban, az egyetemen, az amerikai lány, Caroline megismerkedik a jóképű indiai férfivel, Kamallal, akivel – családja minden ellenérvét elvetve – összeköti az életét. Indiába költöznek, egy világtól elzárt kis településre, ahol az Amerikában meglehetősen jómódban élő fiatalasszonynak, szinte minden „civilizációs értéket” nélkülöznie kell. Egy napon, amikor életet ad kislányának, Ashának, úgy tűnik, ez a tény egy időre boldogsággal tölti el őt. Férjét munkája gyakran külföldre szólítja és ilyenkor Caroline nagyon egyedül érzi magát. Egy napon, amikor valami romlott konzervtől ételmérgezést kap, nem habozik tovább, felhívja a szüleit Amerikában, akik boldogan veszik tudomásul, hogy lányuk végre hazatér hozzájuk. Ashát azonban nem viszi magával és a kétéves kislány idegenek gondjaira bízva kezd felnövekedni...

Meissner, Susan: A Bright nővérek.
Bp., I.P.C. Kv., 2019. 398 p.
M 52
1918 januárjában, Philadelphiában veszi kezdetét Susan Meissner legújabb regénye, melynek középpontjában a spanyolnátha járvány áll (azért pont ebben a városban, mert Amerikán belül Philadelphiában haltak meg a legtöbben, mintegy tizenkétezren, s egyetlen októberi napon több mint négyezer-ötszázan). A Delaware-folyó partján fekvő városban telepedik le a történet elején Thomas és Pauline Bright, három lányukkal: a tizenöt éves Evelynnel, a tizenkét esztendős Maggie-vel és a hatéves Willával - fél évvel azután, hogy a házaspár elveszítette fiú csecsemőjét, Henry-t. Pár hónappal azután, hogy megérkeznek a városba, elkezdi szedni áldozatait a spanyolnátha. A hatóságok tehetetlenek, és bár igyekeznek különféle biztonsági előírásokat betartani, az iskolák bezárásától a védőmaszk viseléséig, a betegek és az áldozatok száma egyre több. Ráadásul a családfő nagybácsikájának, akihez beköltöznek, temetkezési vállalkozása van, melybe az édesapa is bekapcsolódik balzsamozóként, így a család első kézből látja a középkori pestis óta legsúlyosabb betegség pusztítását...

Jones, Tom: A csúcson innen és túl. Önéletrajzom.
Bp., Kossuth, 2019. 413 p.
785 J 72
Hogyan lett egy walesi szénbányász fiából a világszerte egyik leginkább ismert énekes? Hogyan élte túl a gyorsan jött hírnév buktatóit és a szerencse szeszélyeit úgy, hogy közel ötven éve van a könnyűzenei pályán? Bár már több életrajzi kötet is napvilágot látott Tom Jones-ról, most először mondja el életét saját szavaival. A hazájában 2015-ben megjelent memoár rendhagyó módon karrierjének egyik mélypontjával indít. Amikor 1983-ban, a Massachusetts állambeli Framinghamben lépett fel, a település rendezvénytermében, egy vacsoraszínház keretében. Az év folyamán ez csak egy volt a közül a százharmincnégy fellépés közül, melyeket hasonló kisvárosokban tett. Csupa régi számot énekelt - mivel tizenkét éve nem írt egyetlen újat sem. S ekkor gondolkodott el, még a fellépés előtt, az öltözőben: hogyan került ide, és vajon hogyan jut ki innen? Ezt igyekszik bemutatni a könyvben, melyben felvázolja a Pontypridd nevű walesi bányavárostól Las Vegasig és tovább vezető útját. Felidézi családi gyökereit, a második világháború éveivel egybeeső kisgyermekkorát, kiskamaszkori tuberkulózisát, első munkáját egy papírgyárban, későbbi feleségével, Lindával való megismerkedését, s apává válását tizenhét esztendős korában...

Szirtes, George: Előhívás. Anyám regénye.
Bp., Corvina, 2019. 234 p.
Sz 84
Költőien szép könyvvel tiszteleg édesanyja, Magda emléke, személye előtt George Szirtes: egy olyan életrajzzal, amely egyszerre tényregény, visszaemlékezés is, olykor pedig szinte prózavers. A történet - inkább igazodva az emlékezet természetéhez, mint a műfaji kritériumokhoz - időben visszafelé halad, az utolsó évektől kezdi visszabontani egy élet sorseseményeinek rétegeit, egészen a kezdetekig. Nem titkolt célja ezzel az, hogy az anya megkapóan őszinte, érzelmes, ugyanakkor hiteles portréja mellett analizálja, megpróbálja feldolgozni a "soá", az üldöztetés tragédiáját, ami megpecsételte, meghatározta családja huszadik századi sorsát, sorsívét, illetve megkísérli a maga módján megfogalmazni a zsidó identitás mibenlétét. A visszafelé játszott filmhez hasonlóan pergő történet így 1975 nyarán veszi kezdetét: a napon, amikor a szerző édesanyja meghal Angliában, ahol a család akkor már húsz éve élt. Innen fejti vissza a fonalat...

Solymos Tóni: Hétköznapi regény.
Bp., Nimród Vadászújság, 2019. 265 p.
785 S 70
2010-ben kezdett bele, és nyolc évvel később fejezte be önéletrajzi írását Solymos Tóni, az Express együttes frontembere. Könyvének címe egyébként az Express 1981-es, Időutazás című albumán szereplő, Hétköznapi regény című dalra utal. A szerző, időként el-elkalandozva, ám nagyjából időrendben meséli el, párbeszédes formában élete történetét. Megismerhetjük az egészen korai emlékeket, az 1944-45-ös ostrom idejéről, és a kórházat, amikor középfül-gyulladás miatt várt a műtétre. Az óvodás és kisiskolás emlékeket, s a "Munka Vörös Zászlójával kitüntetett Petrik Lajos Vegyipari Technikum"-ban folytatott tanulmányait. A hegedűleckéket, s azt az örömteli pillanatot, amikor nagymamájától megkapta az első gitárját. Az '56-os benyomásokat és az első kollégiumi együttes megalapítását. A katonaságnál töltött két évet, s az 1963-as Ki mit tud!-ot, amelyet még "XIII. kerületi Dixieland Zenekar" néven nyert meg leendő zenekara...

Schulman, Michael: Meryl Streep. Az ezerarcú színésznő.
Bp., Kossuth K., 2016. 324 p.
791 S 38
"Mostanra úgy tűnik, már legalább olyan régen ragadt rá a »legnagyobb élő színésznő« címkéje, mint amilyen régóta ül a brit trónon II. Erzsébet" - írja Meryl Streepről most megjelenő életrajzi könyvében Michael Schulman. És bár a brit uralkodó valójában jóval régebb óta (1952-től kezdve) tölti be a tisztségét, s Streep karrierje "csak" a hetvenes évek közepén indult, az idézőjelbe tett jelzős szerkezet egyáltalán nem túlzó. Korunk egyik legismertebb, legjobban fizetett és legtöbbször díjazott amerikai színésznőjéről van ugyanis szó. Az 1977-es Júlia óta több mint hetvenöt filmben játszott már, eddigi tizenkilenc Oscar-jelölésével abszolút rekorder, és 2012-ben, A Vaslady főszerepéért immár harmadszorra vehette át a sokak által vágyott aranyszobrocskát. Ezen díjátadóval, s itt elmondott, kétségtelenül is életút-összegző köszönőbeszédének felidézésével kezdi Schulmann a könyvet, majd a kezdetektől a hetvenes évek végéig, a Kramer kontra Kramer (1979) forgatásáig, és az első Oscar-díjig tekinti át az életút első szakaszát - mindezt korabeli kritikák, interjúk, valamint Streep-ismerőseivel, egykori barátaival és pályatársaival folytatott beszélgetések alapján...

Moyes, Jojo: Mióta megszerettelek.
Bp., Carthaphilus, 2019. 493 p.
M 92
A népszerű brit írónő romantikus trilógiájának befejező részét tartja kezében az olvasó. A Mielőtt megismertelek (201808157), Miután elvesztettelek (201808158) köteteinek címére „rímelő”, Mire megszerettelek főszereplője ismét az előző történetek központi alakja, Louisa Elisabeth Clark, aki szerelme William Traynor halála után, kénytelen maga mögött hagyni a múltat és újabb állás után nézni. Még Londonban ismerkedik meg Sam-mel, aki lassan oldja a lány fájdalmát és nemsokára bensősége kapcsolat alakul ki közöttük. Loui azonban New Yorban kap egy újabb, számos előnnyel kecsegtető állást, és ekkor útra kél, hogy egy idős, jómódú hölgyet ápoljon. Londonban maradt barátjával, Sam-mel, aki mentősként dolgozik, megpróbálja tartani a kapcsolatot. Távkapcsolatuk egy ideig működik is, de amikor New Yorkban egy társasági eseményen Loui megismerkedik a rendkívül vonzó Josh-al meginogni látszik a Sam-hez fűződő érzéseiben...

Leaf, Caroline: Ki kapcsolta ki az agyad? A férfi és a női agy.
Szentendre, Denton 2000 Bt., 2018. 267 p.
613 L 40
Hosszú évek óta már a köztudatba is beivódott tény, hogy a negatív kicsengésű gondolatok és érzelmek destruktívan hatnak nemcsak szellemünkre és pszichénkre, de meghatározzák egész életminőségünket is. Ezen változtatni, jobbítani segít a szerző, aki egyszerű, könnyen követhető magyarázatait számos gyakorlati életvezetési tanáccsal kíséri. Kötete első felében kifejti, hogyan hatnak a rossz mentális impulzusok, milyen összefüggésben vannak a stresszel, és praktikus javaslatokat tesz azzal kapcsolatban, hogy milyen módszerekkel tudatosíthatjuk a folyamatot. Műve második felében ír a "piszkos tizenkettőről", vagyis arról a tizenkét, rosszul alkalmazott tényezőről...

Péterfy-Novák Éva: Apád előtt ne vetkőzz.
Bp., Libri, 2019. 212 p.
P 62
A szerző kötethez írt utószavából kiderül, hogy egy társasági beszélgetés, amely a családon belüli abúzusról szólt, fordította, a regényében szépirodalmi eszközökkel életre keltett témája felé. Két idővonalon játszódik a történet, egyfelől megismerheti az olvasó a két világháború között gyerekeskedő Váradi Karcsi és húga, Csöpi életét. A gyerekek miután szüleik spanyolnáthában meghaltak intézetbe kerülnek, az apácákhoz. Karcsi ekkor nyolc esztendős, Csöpi pedig négyéves. A kislány az egyik, a fiú számára végtelenül ellenszenves apácánál talál menedéket, bár bátyja nem tudja felfogni, mi az, amit szeret a külsőleg és természetében is taszító Zsófia nővérben. A fiú a hálóteremben éjjelente a nagyobbak szexuális játékainak van kitéve. Megalázó helyzetben, hason fekve kell elviselnie, amíg a tizenéves társai rajta könnyebbülnek meg. Egy napon azonban új fiú, András érkezik az intézetbe, aki védőszárnyai alá veszi Karcsit, aki ezután már izgalommal várja az éjjelenkénti, vele való szexuális játszadozást. Károly később, húgával együtt az intézetből nevelőszülőkhöz kerül, itt Klára, a nevelőanyja beavatja a kamaszodó fiút a nemi élet rejtelmeibe. Karcsi a későbbiekben megnősül, de frigid felesége, Sára mellett továbbra is fenntartja Klára mamával az érzéki kapcsolatot. Feleségétől két lánya születik, Erzsike és Dóra, majd a férfi elsőszülött lánya iránt egyre hevesebb szerelmi érzésekkel viszonyul...

Bolton, Sharon: Halj meg kétszer!
Bp., Lettero, 2019. 432 p.
B 76
Meglehetősen "vérfagyasztó" thrillert tart kezében az olvasó. A regény szinte minden oldalán "található" egy-egy halott, akiknek értelmetlen végzetét egy minden képzeletet felülmúlóan gonosz bűnbanda tagjai okozzák. Azonban a kérdés az, hogy miért? A regény elején egy tizenhárom tagú társaság, hőlégballonnal száll fel az angliai Northumberlandban lévő Nemzeti Park fölé. A csapatban két család és az ő kamasz gyermekeik, valamint egy testvérpár, Jessica Lane a harminchat éves nyomozónő és testvére, Isabella az apácarend tagjaként, Maria Magdelena néven élő, nővére vesz részt. Jessica, Bella negyvenedik születésnapjára adta ajándékul szeretett nővérének a hőlégballon utat. Miután felszállnak Jessica nemsokára észreveszi, hogy lent a bokrok között egy fegyveres férfi üldöz egy fiatal nőt, mi több le is teríti szerencsétlen áldozatát, majd miután megpillantja a levegőben a repülőalkalmatosságot, megcélozza a pilóta fejét, és azt egyetlen lövéssel szétloccsantja. A kétségbeesett utasok ezután már nem tudják irányítani a szerkezetet, amely egy fához csapódik, és az ütközés következtében szinte mindenki meghal, aki pedig nem, azt a helyszínre, kvad motorjával megérkező, Patrick Faa nevű férfi azonnal agyon lövi. Egy valakiről azonban elfeledkezik, mert a nyomozónő, Jessica még életben van...

Hyde, Catherine Ryan: Amikor rád találtam.
Pécs, Alexandra, 2019. 397 p.
H 99
A több, mint harminc esztendőn átívelő történet 1960-ban veszi kezdetét, amikor Nathan McCann egy sötét reggelen kezébe veszi a puskáját, hogy kedvenc kutyájával, vadászni induljon az erdőbe. Amikor az eb elrohan egy bokor mögé és ott veszettül ásni kezd, csakhamar egy csecsemő alakja bontakozik ki a földből. Nathan először azt hiszi, hogy egy halott újszülöttet ásott ki a kutyája, ám csakhamar kiderül, hogy a kisfiú él. Nathan, aki feleségével, Florával már évtizedek óta él együtt, közös megegyezéssel döntöttek arról, hogy ne legyen utódjuk. Most azonban, amikor megtalálja a csecsemőt, a férfi úgy érzi, dolga van a gyermekkel és örökbe akarja fogadni. Azonban csakhamar megtalálják az édesanyát, akit bebörtönöznek gyilkos tette miatt, és a kisfiú, akit megtalálójáról neveznek el, Nathannak a nagyanyjához kerül. McCann ekkor felkeresi az idős asszonyt, aki nem hajlandó neki örökbe adni a gyermeket, mivel úgy érzi kötelessége a lánya magára hagyott gyermekét felnevelni, azonban amikor a férfi arra kéri, hogyha megnő a fiúcska, hozza el a házába, és mesélje el neki, hogy ő találta meg egykoron, az asszony megígéri ezt a férfinek. Évek telnek el, és közben Nathan minden karácsonykor ellátogat a fiú házához, de soha nem megy be, csak az ajándékot teszi le a küszöbre, a nagymama pedig mindig elmeséli, hogy kitől származik az ünnepi meglepetés. Nat kamaszodva egyre kezelhetetlenebbé válik, iskolakerülő lesz...

Brisard, Jean-Christophe: Hitler halála. A KGB titkos anyagai.
Bp., Libri, 2019. 368 p.
943 B 89
"A második világháború legutolsó rejtélye" - így emlegeti most magyarul is megjelenő kötetében Adolf Hitler halálát Jean-Christophe Brisard francia oknyomozó újságíró és Lana Parshina orosz-amerikai dokumentumfilmes. A szerzőpáros abban a kivételes helyzetben volt, hogy - hosszas tárgyalások után - 2016-17 folyamán bejuthatott az Oroszországi Föderáció Állami Levéltárába (GARF) és az Oroszországi Állami Katonai Levéltárba (RGVA), hogyan olyan, korábban szigorúan titkos iratokat és tárgyi emlékeket tekintsenek meg, amelyek a náci birodalom utolsó heteivel kapcsolatosak. Ott őrzik egyebek mellett Martin Bormann, Hitler bizalmasának és titkárának naplóját, az 1946 májusában a náci diktátor halálának ügyében folytatott szovjet nyomozás fotóalbumát, az ahhoz kapcsolódó tanúkihallgatási jegyzőkönyveket, valamint olyan a szovjetek által letartóztatott és évtizedekig a Szovjetunióban raboskodó személyek dossziéját, mint a Hitler személyes biztonságáért felelős Johann Rattenhuber, a segédtiszt Otto Günsche, Hitler állandó pilótája, Hans Baur, vagy a Führer egykori inasa, Heinz Linge. Továbbá ezen levéltárak raktárai rejtik Hitler pamlagának fából készült részeit...

Ellison, J. T.: Hazudj nekem!
Bp., Tericum, 2019. 339 p.
E 40
A Montclair házaspár, Sutton és férje, Ethan mindketten ismert írók. Látszólag a legnagyobb boldogságban élnek, amikor egy napon az asszony egy kis cédulára firkant néhány sort, majd elhagyja a férjét, mondván, egyedüllétre van szüksége. Ethan napokig nyugodtan éli tovább az életét, de amikor az asszony semmilyen életjelet nem ad magáról, megkérdezi annak legjobb barátnőjét, a szomszédjukban lakó Ivyt, nem tud -e valamit felesége hollétéről. Az asszony nagyon segítőkésznek mutatkozik, vigasztalja Ethan-t, ám azt mondja, semmit sem tud barátnőjéről. Közben kiderül, hogy a házaspárnak nem olyan régen meghalt egy kisfia, a kétéves, Dashiell. A nyomozás bölcsőhalált állapított meg, de a házaspár önmagát hibáztatja a kisfiú halála miatt és ez gyakori veszekedésre adott okot közöttük. A férfi arra gondol, hogy ez lehet az oka felesége távozásának, majd egy hét elteltével bejelenti a rendőrségen, hogy eltűnt a felesége, ekkor azonnal ő kerül a nyomozók figyelmének fókuszába...

Yalom, Irvin D.: Úton önmagamhoz. Egy pszichoterapeuta emlékiratai.
Bp., Park, 2019. 393 p.
150 Y 20
Irvin D. Yalom a kortárs pszichoterápia igazi sztárja - sikeres gyógyító, bravúros szépirodalmi könyvek írója, humoros, személyes hangvételű szakkönyvek tudós szerzője, népszerű egyetemi oktató, sikeres előadó, mindezen felül példás családapa. Mostani könyve egy hosszú életútra való visszatekintés, ám több mint szokványos memoár. Yalom úgy mesél önmagáról, hogy közben a pszichoterápiás munka minden fegyvertárát beveti, mert hallgatóinak is azt szokta mondani, használják a leghatékonyabb eszközt: saját személyiségüket. Gyökereiről, gyermekkora felemás benyomásairól, zsidó családi hagyományaihoz való ambivalens viszonyáról például úgy ír, hogy visszaidézi, miként hatott rá egy hozzá terápiára jelentkező katolikus apáca mély hite, altruizmusa. Yalom erre elképzeli, hogy terapeutaként kifaggatja azt a tizenhárom éves kisfiút, aki osztályelsőként, jó eszű eminensként képtelen volt egy árva betűt megtanulni héberül a bár micvójára. Szinte megható, ahogyan visszaemlékszik arra a pillanatra, amikor tizenöt évesen egy délutáni zsúron az ablakon bemászva megpillantotta Marylint, aki annyira rabul ejtette, hogy fogadást kötött unokatestvérével harminc dollárban, hogy feleségül veszi - az esküvőjük napján meg is kapta a pénzt. Yalom ezzel a bűbájos humorral, derűvel, lendülettel vezet végig élete minden nagy fordulóján...

Rooney, Sally: Normális emberek.
Bp., 21. Század Kiadó, 2019. 301 p.
R 85
Négy év és egy lassan bontakozó igazi első szerelem krónikája Sally Rooney megkapóan szép regénye. 2011-et írunk, a helyszín egy ír városka; a két főszereplő, Marianne és Connell egy középiskolába járnak. A lány gúny tárgya a suliban: bár nagyon jól tanul és igen jómódú családból származik, igénytelen öltözködésén, morcos zárkózottságát sokat élcelődnek a diáktársai. Nem csoda, hogy Connell minden igyekezetével titkolni igyekszik, amikor viszonyuk lesz egymással - hiszen ő az egyik legnépszerűbb srác a gimnáziumban, az iskolai focicsapat sztárja, a baráti társaság egyik vezéregyénisége. A két fiatal akkor gabalyodik össze, amikor Connell az édesanyja elébe megy, aki takarítónőként dolgozik Marianne családjának a házában. Eleinte csak amúgy kamaszmódra kóstolgatják egymást, de hamar nyilvánvalóvá válik, hogy ennél komolyabb kötelék van közöttük...

Blackmore, Ruth: Pocket rough guide Párizs.
Pécs, Alexandra, 2019. 208 p.
914 B 69
Új sorozatba kezdett az Alexandra Kiadó, megjelentetve a brit Pocket rough guides sorozat útikönyveit. Jelen kötet Párizsba kalauzolja az érdeklődőket. A kiadvány első részében egy pillantást vethetünk a francia fővárosra, kapunk egy kétnapos programtervet, a főbb látnivalók megtekintésére, majd a szerzők, Párizs legjobbjai cím alatt egy-egy fotó kíséretében emelik ki a legfontosabb nevezetességeket, kulturális látnivalókat, éttermeket, romantikus helyszíneket, parkokat, vásárlási lehetőségeket, bárokat és éjszakai helyeket, gyerekes családoknak szóló tippeket. Ezt követi a tényleges útikalauz...

Herrmann, Eve: 100 montessori fejlesztő gyakorlat óvodásoknak. A világ felfedezése.
Bp., Móra, 2019. 219 p.
371 H 64
A Móra családi iránytű című sorozat 2012-ben azzal a céllal vette kezdetét, hogy olyan önsegítő könyveket juttasson el kisgyermekes szülőkhöz, nevelőkhöz, amelyek a Montessori-módszer pedagógiáján alapulnak. Ezek sorába tartozik Eve Herrmann kötete is, amelynek elsődleges célja az óvodás korú gyerekek önállóságra, kreativitásra nevelése, önnön képességeik és környezetük felfedezésére buzdítása Montessori-elvek alapján kidolgozott gyakorlatok segítségével. A kiadványban összesen száz, egy-két oldalnyi terjedelmű fejezet kapott helyet, amelyek keretei között a gyerekeknek alapfokon, játékos eszközökkel bemutathatunk egy-egy témát...

50 euróval a világ körül. Kevés pénzzel indultam - gazdagon tértem vissza.
Bp., K.u.K., 2019. 293 p.
910 S 24
1512 nap - 45 ország - több mint százezer kilométer vízen és földön - négy új nyelv megtanulása - különleges találkozások, új barátságok - undorkeltő ételek - életmegváltó ismeretek - és sok-sok kaland. Így foglalható nagyon röviden össze a német diák, Christopher Schacht most magyarul is megjelenő kötete, aki 2013. július 1-én, mindösszesen ötven euróval, meg persze gondosan előkészített felszereléssel indult világkörüli útjára. Túl volt az érettségin, egy programozóversenyen és következett a nyár. Családja szokás szerint Dániába indult nyaralni, ő azonban, minden konkrétabb terv nélkül neki indult a világnak. Határidők és konkrét cél nélkül akarta hátizsákos turistaként körbe kerülni a Földet, addig maradva valahol, amíg kedve van, különféle alkalmi munkákból fenntartva magát és fedezni a további költségeket. Útja Hollandián, Belgiumon, Franciaországon és Spanyolországon át vezetett Gibraltárba. Onnan "hajóstoppal" kelt át, a Zöld-foki-szigetek érintésével az Atlanti-óceánon, megérkezett Venezuelába, bejárta Francia-Guyanát, Brazíliát, Argentínát, Perut, Kolumbiát és Panamát. Ezt követen ismét tengerre szállt...

Douglas, Ed: Túrázók és kempingezők könyve. Kirándulj, sátrazz, főzz finomakat!
Bp., HVG Kv., 2019. 192 p.
796 D 86
Számos hasznos tanáccsal gazdagodhatnak a kempingezést, túrázást tervezők jelen kötetből - amely akár azoknak is meghozhatja a kedvet a dologhoz, akik eddig bár gondoltak a kempingezésre, ám pont a praktikus nehézségek miatt még nem valósították meg terveiket. A szerzőpáros bemutatja, mi mindenre készüljünk kempingezés előtt, hogyan válasszuk sátrat és egyéb felszereléseket, mik a leghasznosabb holmik, melyek a sátorállítás lépései (sátortípusként csoportosítva), mit lehet tenni a rovarokkal és más állatokkal szemben, hogyan tisztálkodjunk, szerezzünk vizet, főzzünk stb. kempingezés közben. De mindezek mellett olyan kapcsolódó témákról is olvashatunk a kötetben, mint az időjárás értelmezése, a csillagok alapján való tájékozódás vagy a térképolvasás...

A női kommunikáció kultúrtörténete.
Bp., Napvilág, 2019. 204 p.
301 N 88
"Magyarországon a nők történetének kutatása és a nőtörténetírás mellőzése egyaránt sok évtizedes múltra tekint vissza" - fogalmaz Sipos Balázs és Krász Lilla szerkesztő jelen kötet előszavában. Ennek megváltoztatásához szükséges a nőtörténet-kutatás intézményesülése is - ezért is hozták létre az ELTE BTK Történeti Intézetén belül a Nőtörténeti Kutatóközpontot, hogy hangsúlyosabban jelenleg meg a téma az egyetemi oktatásban, valamint az eredményeket a szakmai és érdeklődő közönség is megismerhesse. E célok érdekében 2018-ban kezdtek egyetemi kurzusokat és szabadegyetemi előadássorozatot szervezni, nőtörténeti tárgyú szakdolgozatok és doktori értekezések készítésében működtek közre, s több hazai és nemzetközi konferenciát is szerveztek. Két nemzetközi rendezvényüknek is a női kommunikáció története volt az (egyik) témája, s az itt elhangzott, témába vágó előadások szerkesztett változatai kaptak helyet a kiadványban...

Davis, Elizabeth: Életkör. A női lét tizenhárom archetípusa.
Bp., Jaffa, 2019. 295 p.
150 D 31
A nőiség misztériumának állandó kutatása örök idők óta foglalkoztat nőt és férfit egyaránt. A szerzők jelen művében a női élet folyamatos változásának mintájára kidolgozott "életkör" rendszerét ismerhetjük meg, amely négy szakaszba (ártatlanság, gondoskodás, hatalom, bölcsesség) sorolva ismerteti meg az olvasókkal a nők tizenhárom archetípusát, amelyek közül a legtöbb, vagy akár az összes is megtalálható egyetlen lányban, nőben, asszonyban, teljes életútjuk során. A női lét tapasztalataihoz szorosan kapcsolódó archetípusok (szűz, szerető, anya, varázslónő, amazon, sötét anya stb.) alapvetően mindenkiben léteznek, mégis fontos, hogy az egyéni életutak kinek milyen élményeket tartogatnak...

Lackfi János: Mi az öröm? Versek Lesznai Anna nyomán.
Balatonfüred, Balatonfüred Városért Közalapítvány, 2019. 64 p.
L 10
Lackfi János a legtalálékonyabb költőink közül való; ezúttal olyan "társszerzős" kötetet állított össze, amelyben Lesznai Anna (1885-1966) sok évtizede keletkezett költeményeinek mai hangon szóló párdarabjait közli. A címadó versben a költőnő az ember egyszerű örömforrásait sorolja elő, mint amilyen a napos nyári reggel, a harmatos rét látványa, a 16 éves, fehér ruhás lány gondtalan derűje vagy a nagyra nőtt fű simogatása. Ezzel szemben Lackfi 21. századi iróniával szól arról, mi az öröm: "A szemetesbe csont nélkül találni bele". Azért ő is számba veszi a köznapok apró örömeit: beszippantani a készülő tea gőzét, megfigyelni a deresedő bokrok fehér ágait, hibátlan almába harapni vagy a kutya szőrébe beletúrni...

Bethlen Béla: Visszaemlékezéseim. A cenzúrázatlan és teljes változat.
Bp., Szépmíves, 2019. 374 p.
934.9 B 60
Szenzációs leletmentés gróf Bethlen Béla Erdély kormánybiztosa emlékiratainak kiadása. A Visszaemlékezéseim cím alatt a Szépmíves Könyvek Kiadó szerkesztőinek – élükön Kovács Attila Zoltán főszerkesztővel – külön ki kellett hangsúlyozniuk, hogy „cenzúrázatlan és teljes változat”. A szerző 1976-ban, Kolozsvárott fejezte be emlékiratait, amelyet halála (1979) előtt kalandos körülmények között juttatott el Magyarországra. Műve csak egy évtizeddel később, 1989-ben jelenhetett meg (Észak-Erdély kormánybiztosa voltam címmel) a Zrínyi Katonai Kiadónál Romsics Ignác gondozásában. E három évtizeddel korábbi kiadás jócskán megcsonkítva közölte a kéziratot, mint kiderült, az eredeti jegyzeteknek több mint a fele sem került bele. Bethleni Bethlen Béla emlékirata a második világháború viszontagságos éveit eleveníti fel. A megidézett események azonban nem a frontokon és nem is Budapesten, a döntéshozatalok helyén, hanem az akkori Magyarország keleti határvidékén, Erdélyben játszódnak...

Pető Andrea: Láthatatlan elkövetők. Nők a magyarországi nyilas mozgalomban.
Bp., Jaffa, 2019. 288 p.
329 P 64
1944. október 15-én a budapesti Csengery utca 64. szám alatti sárgacsillagos épület házmestere kitette a rádióját az udvari ablakba, hogy mindenki hallja Horthy Miklós kormányzó proklamációját fegyverszünet-kötési szándékáról, Magyarországnak a világháborúból való kiugrásáról. A zsidó lakók örömujjongásban törtek ki, levették a kapu fölötti sárga csillagot. Néhány óra múltán a rádió új híreket közölt: beszámolt a nyilas hatalomátvételről. A rémült lakók, támadásoktól tartva, kapuőrséget szerveztek éjszakára, amikor csakugyan ismeretlen fegyveresek támadtak a lakókra, vérengzésük nyomán tizenhatan haltak meg. Pető Andrea oknyomozó történelmi riportjában annak járt utána, mi történt azon a drámai éjszakán a Csengery utca 64. alatt. Ehhez először is meg kellett ismernie a forrásokat, mindenekelőtt az 1945. februári népbírósági tárgyalások iratanyagait. Ezek között bukkant rá Dely Piroska nevére, itt találkozott először a nyilas nőmozgalom fogalmával...

Vásárhelyi Mária: Valahogy megvagyunk. Snagovi emlékkönyv.
Bp., Ab ovo, 2019. 282 p.
929 V 56
A szociológus és publicista szerző édesapja, Vásárhelyi Miklós (1917-2001) 1956-ban a Nagy Imre-kormány sajtófőnöke volt, és egyike azoknak, akik a november 4-én, a szovjet invázió napján családjukkal együtt Jugoszlávia budapesti követségén kerestek menedéket, hogy azután majd őket is a romániai Snagovba deportálják. Ebben az időben a szerző mindössze hároméves volt, így hát a Snagovi emlékkönyv alcímet viselő kötet – amely az Ünnepi Könyvhét kiadványa – nem igazán memoár, hanem a fölkutatott dokumentumok, a másoktól idézett emlékezések, a kiterjedt levelezés alapján megírt történeti rekonstrukció. Vásárhelyi Máriának több célja is volt e könyv megírásával: Nagy Imre emléke előtti tisztelgésnek szánta; autentikus képet akart rajzolni a Romániába száműzöttek életéről, különösképpen a női családtagok hősies helytállásáról és egymás iránti szolidaritásáról. Ott és akkor az asszonyok legfőbb célja aligha lehetett más, mint hogy gyermekeik a lehető legkisebb lelki sérüléssel vészeljék át ezeket a hónapokat...

Palombo, Alyssa: Firenze legszebb asszonya. Boticelli története.
Bp., I.P.C. Kv., 2019. 314 p.
P 20
Előző, A velencei hegedűs (201806219) című kötetében Antonio Vivaldi rejtélyes életének többnyire csak a közszájon forgó pletykák által megerősített magánéleti részletét dolgozta fel Alyssa Palombo írónő, egyben ismert mezzoszoprán énekesnő. Legújabb regénye a 15. századi Itáliába, pontosabban Firenzébe kalauzolja az olvasókat, középpontjában a híres festő, Sandro Botticelli (1445-1510), valamint a Vénusz születése és más festmények múzsája, a rendkívül fiatalon elhunyt, művelt és gyönyörű Simonetta Cattaneo Vespucci (1453-1476) történetével. A nemes hölgy vezetékneve nem véletlenül lehet ismerős, hiszen a híres felfedező, Amerigo Vespucci távoli unokatestvérének, Marco Vespuccinak a feleségéről van szó, aki rendkívüli szépségével és bájával egész Firenzét, köztük Lorenzo Medicit is elbűvölte, és állítólag Botticelli sem tudott ellenállni varázsának. A regény középpontjában kettejük állítólagos viszonya és a Vénusz születésének keletkezéstörténete áll...

Horsley, Kevin: Emlékezz mindenre.
Bp., Édesvíz, 2019. 183 p.
150 H 83
Ha nagy mennyiségű információra kell emlékeznünk, vagy éppen nehezünkre esik észben tartani fontos dolgokat, ebben segít az Édesvíz Kiadó tankönyve Kevin Horsley Nemzetközi Memória Nagymester tollából. A szerző a memóriafejlesztés jegyében megmutatja, hogyan edzhetjük memóriánkat, erősíthetjük mentális képességeinket és elménket. Sőt azt ígéri, segítségével azt is megtanulhatjuk, miként jegyezhetünk meg nagy mennyiségű információt akár a hihetetlen produkciókra képes híres mnemonistákhoz hasonlóan...


?Az oldal a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. recenziói alapján készültek.
Az ajánlók teljes szövege és további recenziók a konyvtar.kello.hu oldalon olvashatók.

Összeállítva: 2019. szeptember 19.




Elérhetőségek
Nyitvatartás
Új könyvek
Rólunk írták
Archívum
Keresés a honlapon
Szavazás
Ön szerint szükség van a házi kölcsönzésre?
Igen, mert sok az otthonából nehezen kimozduló idős vagy fogyatékkal élő ember, akinek fontos az olvasás, a kultúra.
Igen, mert az ellátottak így nem csak könyvet/filmet/ zenét kapnak havi rendszerességgel, hanem figyelmet, jó szót is.
Igen, mert a családtagoknak erre már nem biztos, hogy marad ideje, energiája.
Nem, mert a családtagok erről tudnak gondoskodni.
Nem, mert a lakásba nem szívesen engedünk be "idegent".
Nem, mert elegendő szórakozás a televízió és a rádió.
 
 
 
 
Legyen a kezdőlapom | Hozzáadás a kedvencekhez | Impresszum | Kapcsolatfelvétel Copyright © 1997-2008. Berzsenyi Dániel Könyvtár. Minden jog fenntartva.
Utolsó frissítés dátuma: 2019-10-11 www.ysolutions.hu
 
 
Kezdőlap