A könyvtárosság etikai kódexe Hasznos linkek E-könyvtárak Virtuális könyvtárak RSS Vaklap AA
Kezdőlap Impresszum Kapcsolatfelvétel
Keresés a könyvtár katalógusában - OPAC
Vasi Digitális Könyvtár
Vasi Könyvtári Portál
Fiókkönyvtáraink
Elismeréseink
Könyvtárunkról kisebbségi nyelveken
Partnerkönyvtárak
Fenntartóink, támogatóink
Közérdekű adatok
Pályázataink
KSZR
www.niif.hu
Bejelentkezés
Új könyvek - 2019. április
Ezt olvassuk áprilisban
Forrás: 

Szabó Márta, É.: Akinek a madarak is Chopint énekelnek. Érdi Tamás története.
Bp., Corvina, 2018. 312 p.
785 Sz 19
1979. november 23-án, koraszülötten jött a világra É. Szabó Márta és Érdi Sándor gyermeke, Érdi Tamás. Hónapokig inkubátorban kellett lennie, de túlélte a legkritikusabb időszakot. Később azonban megállapították, hogy leválófélben van a retinája, vagy már le is vált, amely egyenértékű a vaksággal. Több műtéttel is próbálkoztak az Egyesült Államokban - sikertelenül. Aztán felfigyeltek arra, hogy a kis Tamás mindenféle hangot megkülönböztetett figyelemmel kísér. Háromévesen majdnem besétált az óceánba, mert elvarázsolta a hangja, majd a különböző gépek hangjai kötötték le. Végül ráakadt az anyai nagyapa zongorájára, és nyomkodni kezdte a billentyűket. Onnantól kezdve el nem lehetett választani a zongorától - pedig állva épp hogy csak elérte a klaviatúrát. Kezdetben csak a hangokkal, majd egyszerűbb dallamokkal kísérletezgetett. A szülők aztán egyik nap arra figyeltek fel, hogy Tamás a Marseillaise dallamát játssza a zongorán, melyet megdöbbenésükre különböző hangmagasságokban is el tudott indítani. Így aztán otthonra is beszereztek egy zongorát, és a kisfiú ötévesen zongorázni kezdett tanulni...

Al-Sharif, Manal: Merj vezetni. Egy szaúdi nő harca az egyenlőségért a férfiak királyságában.
Bp., HVG KV., 2018. 352 p.
301 A 47
A dokumentarista önéletrajz szerzője, a szaúdi nők egyenjogúságáért küzdő, Manal Al-Sharif, Mekkában látta meg a napvilágot. Apja taxisofőr volt, aki a nők számára kemény kötöttségeket előíró, évszázados múltra visszatekintő szigorú és embertelen szabályok szerint nevelte a lányát. Manal gyakorta volt kitéve nemcsak lelki, de fizikai abúzusnak is. Kamaszként fanatizálta őt a muszlim vallás, olyannyira, hogy a Koránban leírtakkal ellenkező, nyugati „szélsőséges elhajlásokat” még a családjában is üldözte. Öccsének popzenei magnókazettái gyakorta a sütőben landoltak. Folyamatosan figyelte nővéreit is, és besúgóként mindig tájékoztatta szüleit arról, ha úgy érezte, hogy testvérei nem követik a társadalmi elvárásokat. A lány édesanyja azonban azt akarta, hogy gyermeke tovább tanuljon, mert úgy érezte ez az egyetlen útja a felemelkedésének. Manal felsőbb iskolákat végzett és információbiztonsági szakemberként kezdett dolgozni, ám eközben folyamatosan átalakult a világlátása is...

Zacher Gábor: A Zacher 2.0. Mindennapi függőségeink.
Bp., Studium Plusz, 2018. 228 p.
610 Z 11
Még 2011 decemberében jelent meg a kötet, amelyben egy mélyinterjú volt olvasható Zacher Gáborral, az ország egyik legismertebb, számtalan médianyilatkozatot és még több éjszakai ügyeletet vállaló toxikológusával, aki - munkatársaival együtt - elszánt küzdelmet folytat a drog- és alkoholfüggőség ellen. Abban a könyvben nemcsak Zacher Gábor szakmai profilja rajzolódott ki, de megnyílt magánemberként is. Hasonló hangnemben folytatja ebben a kötetben is, ám a téma egy kicsit most más: inkább az azóta történt változásokról beszél, az egészségügy ellátás, és ezen belül természetesen a toxikológia helyzetéről, az elmúlt időszakban megjelent újfajta drogokról, a droghasználat új módjairól és más függőségi problémákról, külön kiemelve a digitális eszközökkel, a virtuális tartalmakkal kapcsolatban kialakult addikciót...

Sándor Anikó: Tovább az El Caminón. Az út, ami fogva tart.
Bp., Jaffa, 2018. 215 p.
S 14
A szerző már trilógiájának előző két kötetében (Magyar Camino: A magad útján, 201324011; El Camino: Az út, amely hazavisz, 201624011) is érzékletes képet festett a Szent Jakab Baráti Kör kezdeményezésére megszületett, felszentelt útvonalon megtett zarándoklatáról. A Budapestről Zsámbékon, Pannonhalmán, Győrön és Lébényen keresztül Ausztriába vezető, majd Svájc és Franciaország átszelése után a spanyolországi Caminóra rácsatlakozó útvonal megtétele alatt igazi lélekutazás részesévé vált a szerző. A nyolcszáz kilométeres út, a hazatérés után olyan változásokat hozott az életében, amelyek alapjaiban „rengették” meg addigi világlátását, és a fogyasztói társadalom íratlan „szabályai” szerinti „működését”. A gondolataiban és lelkében megtisztult asszony, letisztult, „kikristályosodott” életvitele ezután már nem engedte meg a felesleges dolgok, a talmi csillogás jelenlétét a hétköznapokban...

Erikson, Thomas: Idiótákkal körülvéve. Hogyan értsük meg azokat, akiket lehetetlen megérteni?
Bp., Central Kv., 2018. 296 p.
150 E 86
Bár a figyelemfelkeltő cím arra az embertípusra utal, akik minden kommunikáció fennakadást úgy élnek meg, hogy mindenki "idióta", és őket senki nem érti meg, a kötet valójában általánosabban, átfogóbban foglalkozik a kommunikációs zavar témakörével. A vezérszálat egy sajátos karakterelmélet adja, amely szerint négy fő viselkedéstípus létezik: a domináns (piros), az inspiráló (sárga), a stabil (zöld) és az analitikus (kék). A velük való sikeres kommunikációhoz más-más a kulcs, s persze az is számít, hogy mi melyik kategóriába tartozunk. Mindezeket figyelembe véve alkotta meg a szerző módszerét, amelyet részletesen megoszt könyvében...

Lengyel László: Kis politikai erkölcstan.
Bp., Helikon, 2018. 349 p.
320 L 51
Új könyvvel jelentkezik Lengyel László politikai elemző, közgazdász. Mint azt a kötet előszavában írja: a Kis politikai erkölcstan az "új, ismeretlen politikai világ felfedezőkönyve". Úgy gondolja, többé-kevésbé ismerős és magyarázható volt számára a 2010-es világ előtti idők és terek, helyzetek és szereplők politikai és hatalmi szabályrendszere. "De vajon ami tegnap erőszaknak és szabályszegésnek számított, mától miért nemes cselekedet? (...) Ha egy vezető politikus saját és családjának jelentős mértékű vagyonszerzése egykor szabályszegés volt, mára hogyan vált szabállyá?" - teszi fel Lengyel László a kérdéseket. A szerző szókimondó megfogalmazása szerint "az erőszaknál, a lopásnál, a hazugságnál nagyobb rombolást okoz, amikor erkölcsi szabállyá, intézményes eljárássá válik az erőszak, a lopás és a hazugság...

Lapointe, Vanessa: Sérülésmentes gyereknevelés. Fegyelmezés megalázás nélkül.
Bp., Jaffa, 2018. 262 p.
370 L 28
A kötet szerzője szakpszichológus, aki családterapeutaként és gyermekpszichológusként is dolgozik, ennek okán nagy tapasztalata van abban, milyen hibákat követnek el a szülők leggyakrabban gyermekük fegyelmezése során. Mindenki arra vágyik, hogy csemetéje szófogadó legyen, és amikor ez nem így történik a legtöbb szülő, sajnos az annak idején vele szemben is „hatékonyan” alkalmazott, verbális netán fizikai fenyítéshez folyamodik, ez pedig a legrosszabb, amit gyermekével tehet. A szerző szerint, abban az esetben, ha a gyermek látszólag indokolatlanul hisztizik, érzékelhetően kibillen az érzelmi stabilitásából, ilyen esetben meg kellene keresni az okot, vagy okokat, amelyek idáig vezettek. Sajnos a legtöbb szülő nincs birtokában annak a „tudástárnak”, amelyből ilyen esetben előhívhatná a megfelelő ismereteket...

Schiffer Miklós: Köszönöm, kérem. Jó modor akkor is létezik, ha sokan nem hallottak róla...
Bp., Lábnyom Kvk., 2018. 263 p.
395 S 29
Schiffer Miklós stílusszakember (nem összekeverendő a stylisttal), már három évtizede igyekszik megismertetni az érdeklődőkkel azt, hogy milyen az igazán stílusos öltözködés, amely szintén nem tévesztendő össze a divatos öltözködéssel. Előző könyveiben nőknek és férfiaknak adott stílustanácsokat, míg a mostani, már kivitelezésében is rendkívül ízléses, visszafogottan elegáns kötetében minden rendű, rangú és nemű, mi több szinte még életkortól is függetleníthető olvasó kezébe ajánlja gyakorlatias kötetét. „A jómodor akkor is létezik, ha sokan nem hallottak róla…” – ezzel a mondattal adja meg az emberi kapcsolatok építésénél, fenntartásánál elengedhetetlenül fontos viselkedési szabálykönyvének „hangfelütését’. Bevezetőben felhívja a figyelmet arra, hogy nem a régmúlt idők etikettjét kívánja életre hívni, sokkal inkább a napjainkban fontos illem, viselkedéskultúra, jó modor, ízléses megjelenés szabályainak bemutatására kíván fókuszálni, hogy az ezzel kapcsolatos tudnivalókat megismertesse az olvasóival, akik remélhetően, ha eddig még nem tették meg, ezután kulturált ember módjára fognak majd viselkedni, nemcsak a társas összejöveteleken, de otthonaikban is...

Romero, R. M.: Karolina és a krakkói babakészítő.
Szeged, Maxim, 2018. 319 p.
R 80
Líraian szép történetet vehet kézbe az olvasó. A félig mese, félig történelmi regényként is olvasható könyv címszereplője, Karolina a Babák Földjén él, ahol a szebbnél szebb társaival, és barátjával, Fritzcel minden igyekezetük arra irányul, hogy véget vessenek a patkányokkal folytatott háborúskodásnak. Egy napon egy csodás eredetű varázsszél magasba repíti, elrabolja Karolinát, aki az emberek világában tér magához. A földi létben egy krakkói Babakészítőhöz kerül. Cyryl Brzezick régóta magányosan él, és múltjának fájdalmas történései miatt már nem képes mosolyogni sem. Karolina jövetele azonban megváltoztatja a mindennapjait és a beszélő babával folytatott csevegések végre ismét mosolyt fakasztanak a különös varázserővel rendelkező férfi arcán. Karolina nagyon szereti gazdáját, de azért vágyódik haza, Babaországba is. A férfi, hogy társaságot szerezzen kedvencének, barátságot köt egy zsidó származású hegedűművésszel, Jozeffel és annak kislányával, Renával. Azonban Lengyelországban ekkor már életbe lépett a zsidótörvény (1939), és az újonnan szerzett barátaikra szörnyű sors vár...

Kelk, Lindsey: Mit akar egy lány?
Bp., Lettero, 2018. 392 p.
K 32
A Los Angelesben élő brit író, újságíró, blogger, Lindsey Kelk szellemes, sodró lendületű regényeivel olvasók tömegét hódította már meg. A mostani történet előzményéből (Az olasz kaland, 201707171) megismert huszonnyolc éves, Tess Brookes életének történet szövi tovább ebben a regényében a szerző. A lánynak Charlie-val való kapcsolata meglehetősen ingatag, a férfi, hogy beteljesüljön Tess álma egy „mindentudó” fényképezőgéppel ajándékozza meg a lányt, aki ezután már kizárólag a divatfotózásra koncentrál. Még Milánóban vannak mindketten, amikor Tess egy remek ajánlatot kap New Yorkban élő barátnőjétől, Amy-től. Egy reklámfotózáshoz hívják segítségül Tess-t, aki azonban habozik, mert nemrég szakított Charlie-val, aki most szintén New Yorkban tartózkodik. Amikor pedig azt is megtudja, hogy Nick, az észbontóan szexi újságíró is a reklámcsapat tagja, Tessnek inába száll a bátorsága. Végül mégis elvállalja a munkát, és miként azt előre kiszámította, minkét férfibe belebotlik...

Náray Tamás: Zarah öröksége.
Bp., Libri, 2018. 765 p.
N 35
Kétkötetes, önéletrajzi ihletettségű debütáló regénye (Az utolsó reggel Párizsban, legutóbb: 201713250) után egy történelmi korszakokon, generációkon és országhatárokon átívelő, mozgalmas családtörténettel jelentkezett az ismert divattervező, Náray Tamás. A Zarah (201724298) egy kivételes asszony 20. századi sorsát mesélte el, s a most megjelenő folytatás továbbmeséli a család történetét. Zarah egyik unokája, Carla épp egy titkos küldetésre indul Dél-Amerikába gyerekkori szerelmével, Yaakovval, hogy felkutassák a másik elveszett unokát, és kiderítsék, hogyan is keveredett egy szövevényes, országhatárokat is átívelő bűnügybe...

Csisztu Zsuzsa: Kisgyerek, kis gond. Ez valami vicc?
Pécs, Alexandra, 2018. 253 p.
C 73
Csisztu Zsuzsa nemcsak kiemelkedő sportolóként ismert a nagyközönség körében, hiszen televíziós riporterként is jelentős sikereket ért el, mi több az írás terén is kipróbálhatta már tehetségét. Mostani kötetében a gyermekneveléssel kapcsolatos élményeit, gondjait és örömeit osztja meg olvasóival. Nem ígéri, hogy valamiféle „kiskátéként” forgatható kötettel lepi meg az érdeklődőket, ő csupán „sorstársainak” szeretné leírni, elmesélni, hogy miként élte/éli meg a „kis gyerek kis gond, nagy gyereke nagy gond” „problémakörét”. Vallomásos bevezetőjében elmeséli, hogy tíz esztendővel ezelőtt, első kisfiuk megszületését édesanyja már nem élhette meg, és édesapja is akkor távozott az élők sorából, amikor a csecsemő még csak pár hónapos volt. Emberpróbáló időszak volt ez érzelmileg a szerző számára, ám úgy érezte egy új kis élet világrajövetele egy régi eltávozásának a „záloga”...

Moyes, Jojo: Párizs szólóban.
Bp., Carthaphilus, 2018. 331 p.
M 92
A népszerű brit írónő, a keresztnevét egy Beatles-slágerből vevő Jojo Moyes közel egytucat novelláját tartalmazza a kötet. A szerző lévén, hogy maga is a „gyengébb” nem tagja, remekül ismeri a nők lelkének, érzelmi rezdüléseinek valamennyi „hangfekvését”, és mindezt az írásai sorai között bujkáló, remek humorral és a hősei sorsa iránti empátiával osztja meg olvasóival. Ekként van ez a Krokodilbőr című elbeszélésben, amikor Sam a meglehetősen gyakorlatias, és elfoglalt asszony, mit sem törődve a divattal, a kényelmi szempontoknak megfelelő, lapossarkú cipőben jár. Amikor férjétől, Philtől kap egy edzőtermi bérletet, mindig kissé szégyenkezve ócska edzőcuccai miatt, meghúzódik a terem valamelyik, rejtett zugában. Nem így a „pálcavékony” Csini Mamik, akik drága szerelésükben és hangos csevegésükkel csak még inkább növelik Sam frusztrációját. Egy napon, amikor a nőnek nagyon kellene sietni egy tárgyalásra az egyik Csini Mami elcseréli a szatyrát vele. Sam kétségbeesetten áll ott, amikor arra döbben rá, hogy egy majdnem húsz centi magas, hihetetlenül drága, Louboutin márkájú cipőben kénytelen elhagyni a helyszínt, mert a Mami elvitte az ő cipőjét...

Seldeneck, Lucia Jay von: 111 különleges hely. Berlin.
Bp., Kossuth, 2018. 230 p.
914 S 50
Róma (201810132), London (201810133) és Párizs (201825143) után ezúttal Berlinbe kalauzolja az érdeklődőket a 111 különleges hely címen futó tematikus sorozat újabb kötete. Olyan látnivalókat mutat be a német fővárosban élő szerző, Lucia Jay von Seldeneck, a kutatómunkát végző Carolin Huder és a fotós Verena Eidel segítségével, amelyek tényleg különleges helyek, ám a legtöbb turista általában nem szokta felkeresni azokat, mert még az útikönyvek sem igen említik. A helyszínek között olyanokat találunk, mint a Neukölln városrész kellős közepén elterülő Comenius-kert, az egykori Ballhaus Grünauban, az NDK-s időkből itt maradt Ernst-Thälmann-emlékmű, a Bierpinsel nevű, speciális alakú modern torony, a friedrichshageni vízmű, a zsidó temető Weissenseeben, a Marienfelde menekülttábor, a Polizeimuseum, a Tempelhofi-mező, a ház, amelyben David Bowie élt, vagy éppen a 11. Mennyország Panzió...

Kawaguchi Toshikazu: Mielőtt a kávé kihűl.
Bp., Kossuth, 2018. 249 p.
K 28
Apróbb-nagyobb gondjainkra, bánatunkra, gyakorta véljük úgy, hogy a megoldás a múltban ragadt, vagy éppen még a jövőben rejtezik. De vajon valóban így van? Erre keres választ az a négy finoman melankolikus történet, amely Kavagucsi Tosikadzu kötetében helyet kapott. Az író az időutazás gondolatával játszik el - no nem drámai módon, vagy keményvonalas sci-fi keretei között, csak amolyan hétköznapi könnyedséggel. Képzelete szőtte a Funiculi funicula nevű kávézót, amelynek van egy specialitása. és bizony az nem valamiféle kávékülönlegesség: van a presszóban egy asztal, amelyhez ha valaki helyet foglal, és belekortyol a felszolgált fekete italba, akkor kénye-kedve szerint ellátogathat jövőbe vagy épp a múltba - de csak annyi időre, míg a csésze ki nem ürül. Az időugrásnak más feltételei is vannak: például tilos bármit megváltoztatni a másik idősávban, csak "mozizni" lehet; szót váltani csak olyanokkal lehetséges, akik maguk is voltak már a kávézó különleges vendégei; míg tart az út, nem szabad felkelni az asztaltól; és az utazás mindenképp véget ér, még mielőtt a kávé kihűl...

Orvos-Tóth Noémi: Örökölt sors. Családi sebek és a gyógyulás útjai.
Bp., Kulcslyuk K., 2018. 288 p.
615 O 78
Orvos-Tóth Noémi könyve ma talán időszerűbb, mint valaha. Sokat hallani az elmagányosodásról, a családok széthullásáról, a különféle pszichés eredetű testi problémákról, az egoista viselkedési formák tömeges terjedéséről. Baj van a gyerekekkel, baj van a családokkal, baj van a férfiakkal és baj van a nőkkel. Miközben látszólag mindenünk megvan, a lehetőségek korlátlanok, mintha régi rossz reflexeket vinnénk tovább. Mindig is voltak családi titkok, de ma már számtalan módszer, terápiás lehetőség adódik ezeket felszínre hozni, számtalan útmutató jelenik meg, az emberek mégis magukba fojtva hordozzák gyermekkori sérelmeiket, sőt, szüleik, nagyszüleik félelmeit. Orvos-Tóth Noémi, miként előszavában megfogalmazza, egy "generációkon átívelő önismereti utazásra" invitálja olvasóit...

Mansell, Jill: Ezen múlik minden?
Bp., Lettero, 2018. 400 p.
M 26
Essie boldog párkapcsolatban él Paullal, annak lakásában. A srác fogorvos édesanyja állást ajánlott a lánynak, aki recepciósként dolgozik a rendelőben. Essie ki nem állhatja jövendőbeli anyósát, és ezt ki is fejti barátnőjének, mi több egy e-mailban részletesen leírja, miért is utálja a nőt. A címzett, barátnője Scarlett, ám miután Essie magányában, mivel Paul Londonban tartózkodik, elfogyaszt egy üveg vörösbort, elfelejti lecsukni a lap topjának fedelét, és a levél, a képernyőn olvasható. Éjjel, amint azt előzőleg már húgával megbeszélte Jay, egy buliból hazatérve a vendégszobában hajtja álomra a fejét, ám a kapatos srác előtte még rákattint az elküldés gombra, de a címzett nemcsak Essie barátnője, hanem kétszáz ember, a lány valamennyi levelezőtársa. Másnap óriási botrány kerekedik az ügyből. Essie dühösen esik Jay-nek, aki letagadja, hogy ő lenne a bűnös, és barátjára, Lucasra fogja a dolgot, akit éjjel magával hozott a lakásba aludni. Essie nekiront a srácnak, aki némán tűri a rázúduló harag áradatot, majd megjön Paul, aki miután elolvassa az e-mailt, azonnal szakít Essie-vel. Eközben egy másik szálon is „fut” a történet...

Gaynor, Hazel: Az utolsó karácsony Párizsban. Regény az I. világháborúról.
Bp., I.P.C. Kv., 2018. 351 p.
G 30
Az első világháború előestéjén, Párizsban boldogan ünnepli a karácsonyt Evelyn Elliott, a lány bátyja, Will és mindkettőjük igaz barátja, Thomas Harding. Ekkor még egyikük sem sejti, hogy a hadba vonuló férfiak nem fognak olyan hamar visszatérni a frontról, amint azt ígéri nekik a hadvezetés. Miután Thomas a frontra kerül, hosszas levelezésbe kezd Evie-vel és az éveken keresztül tartó levélváltás során egymásba szeretnek a fiatalok. Evie egyre elkeseredettebben veszi tudomásul, hogy a fronton ontott vérnek semmi, de semmi értelme nincs, és az otthonmaradt hadiözvegyek, és fiaikat elveszetett édesanyák könnye a háború minden „emelkedett célját” elmossa. Evie angol úrilányként nem sokat tud tenni a fronton harcoló katonák érdekében, azonban újságíró lévén hangot ad az igazságtalan háború egyre növekvő áldozatainak számáról. Thomas, aki egyre gyakrabban ír leveleket a lánynak, lassan bevallja, hogy szerelmes Evie-be, az azonban bántja, hogy a lány cikkei olyan nagy port kavarnak, amely a Harding család vagyonát is veszélybe sodorhatja...

Podhorányi Zsolt: Dámák a kastélyban.
Bp., Kossuth, 2018. 171 p.
920 P 74
Több impozáns kastélytörténeti kötettel jelentkezett már Podhorányi Zsolt. Legújabb, ezúttal is albumformájú kötete főrangú nők életét mutatja be, a 19. század közepétől nagyjából a második világháború időszakáig bezárólag. Az általános jellegű, bevezető fejezetet (Női szobákban) követően Erzsébet királynéról és környezetéről esik szó, részletesebben foglalkozva legismertebb udvarhölgyével, Ferenczy Idával. Olvashatunk továbbá gróf Festetics Máriáról, Stefánia belga királyi hercegnőről, Marie Louise von Wallersee-Larisch grófnéról és Mary von Vetsera bárónőről, Mary Elizabeth Stevensről, aki az Andrássyak nevelőnője volt, gróf Zichy Eleonóráról, Károlyi Mihályné gróf Andrássy Katalinról, valamint Andrássy Ilonáról és Borbáláról...

Mattanza, Alessandra: Street art. Híres művészek beszélnek vízióikról.
Bp., Gabo, 2018. 254 p.
700 M 43
Húsz név olvasható a nagyalakú kötet borítójának alsó felében, felette pedig a rejtőzködő graffitiművész, Banksy 2002-es ikonikus műve, a Lufis lány (Balloon Girl) hirdeti az ún. street art, az utcai művészet jelenlegi erejét. Mert az utóbbi néhány évtizedben a születő képzőművészeti alkotások a múzeumokból, gyűjteményekből és művészeti galériákból az utcákra költöztek és meghódították a városok sikátorait, épületeik homlokzatait. Lélegzetelállító kifejezőkészséggel rendelkező látnoki művészek borították be munkáikkal a mindennapi élet tereit, amelyek időnként jellegtelenek és elhagyatottak. Új palettával, új módszerekkel fejezik ki ötleteiket. A művészet újra kitört a keretek közül, és közvetlenül a közönséghez szól közbülső csatornák és szűrők nélkül. Társadalmi témák, politikai kritika és költészet jelenik meg a hidakon, régi épületek falain, a tereket szegélyező korlátok között. A neves olasz író, újságíró Alessandra Mattanza remek színes képekkel illusztrált kötete segít felfedezni az egész street art-jelenséget...

Kleindienst, Anne-Claire: Mit kezdjünk a hisztivel? Képes kalauz dühkitörések kezeléséhez.
Bp., HVG Kv., 2018. 189 p.
370 K 58
A gyermeknevelés egyik sarkalatos pontjával, nehéz próbakövével foglalkozik a szerzőpáros: arra kérdésre próbál választ adni, hogy amikor a gyerekeknél teljesen átveszi az irányítást a hiszti, akkor a folyamatot miként állíthatjuk meg és kontrollálhatjuk. Alkalmazott módszerük az Adler által megfogalmazott pozitív fegyelmezés - ennek bevetésével igyekszenek kezelni apróbb-nagyobb krízishelyzeteket. A kötet első öt fejezete jellegzetes élethelyzetek megértéséhez, megoldásához kíván segítséget nyújtani. Ezek egy-egy kulcsproblémát járnak körül: például, amikor kisgyermek valami oknál fogva nem akar valamit (pl. felöltözni, suliba menni, leülni az asztalhoz stb.), vagy éppen képes valamire, képes rá, de magát alkalmatlannak véli, kényszert érez arra, hogy mindig a középpontban legyen, illetve nehézségei vannak a többiekkel való kapcsolattartásban...

Kaye, Megan: Stressz. A feszültségoldás pszichológiája.
Bp., HVG Kv.,  2018. 224 p.
613 K 28
A stressz a modern kor egyik legkomolyabb negatív hozadéka, amely gyakorlatilag mindenkit érint a kisgyermektől az idősekig, de leginkább felnőtt, munkaképes korosztályt. A jelen kötet egyrészt elmagyarázza a stressz mibenlétét, természetét, másrészt kulcsot annak oldásához. Az első részből kiderül, hogy a stressz milyen hatást gyakorol a testre és az elmére. A folytatásban olvashatunk a stressz kezelésének, oldásának hosszú- és rövidtávú kezeléséről, kiderül, hogy milyen praktikákkal őrizhetjük meg a mindennapokban a nyugalmat...

Az év természetfotói Magyarországon.
Pécs, Alexandra, 2018. 191 p.
770 E 97
Minden év végén kihirdetésre kerül, az Év Természetfotósa pályázat eredménye. Magyarország és a régió legrangosabb természetfotós versengését immár több mint huszonöt éve rendezi meg a naturArt, a Magyar Természetfotósok Szövetsége. A fotóművészet egyik legösszetettebb és legtöbb fáradsággal járó ágának hazai és határon túli képviselői ezúttal is alaposan kitettek magukért, amit látványosan bizonyítanak azok a rendkívüli fotók, amelyek újra és újra meghökkentenek, elgondolkodtatnak, vagy épp megnevettetnek bennünket. A rangos megmérettetésen az idén is kiemelkedő anyag született. A díjnyertes képeket, s mellettük a zsűri által legjobbnak ítélt fotográfiákat – az eddigi hagyományoknak megfelelően – most is igényes kiállítású albumba gyűjtötték az Alexandra szerkesztői...

McComb, David: A tetoválás 100 éve.
Bp., Scolar, 2018. 279 p.
391 M 49
Manapság reneszánszát éli a test maradandó ábrákkal való díszítése, a tetoválás: a régebben általában törzsi tradíciók, vagy éppen a maffia elvárásainak szellemében kialakított, rituális, szimbolikus jelentőséggel bíró, bőrbe vésett képecskék lépten-nyomon bukkannak fel a huszonegyedik századi városlakók különféle testrészein. A szerző könyvében e sajátos művészeti ág elmúlt száz évének a krónikáját, fejlődés-, stílus- és divattörténetét mutatja be az érdeklődőknek. Négy nagy szakaszra osztva tárgyalja a témát, amelyek időrendhez igazodva követik egymást...

Black, Ashley: A narancsbőr legendája. Ha nem zsír, akkor mi?
Szeged, Könyvmolyképző K., 2018. 327 p.
616 B 69
Vélhetően nincs olyan nő, mi több fiatal lány, aki elégedett lenne az alakjával. Mindenki a még tökéletesebb testre vágyik és sokan ezért képesek bármiféle beavatkozásra, többek között, ha úgy érzik, narancsbőrüket kell eltüntetni, akkor a plasztikai sebész kése alá fekszenek. Ám, amint az a kötetből kiderül még ez a beavatkozás sem képes legyőzni, a nők évszázados „ellenségét” a cellulitiszt, azaz a narancsbőrt, amely apró ráncokat, „begyűrődéseket” jelent a combokon. Sokáig az a nézet tartotta magát, hogy ezeket a bőr alatti zsírréteg okozza, ám azoknak a bőrén is találhatók ilyen elváltozások, akik sportosak, és semmiféle súlyfelesleget nem hordoznak. A kötet szerzői arra vállalkoztak, hogy ráirányítsák a figyelmet arra a forradalmi újdonságra, amely lerántja a leplet a tévhitről és azt mutatja be, hogy a cellulitisz kialakulásáért egy ragacsos szövetháló, az úgynevezett fascia a felelős...

Papp Csilla: Szerelem újraírva.
Bp., Álomgyár K., 2019. 490 p.

P 30
A Magyarországon született, Rebeka Simon Angliába ment ki dolgozni, és itt egyedül neveli kamasz lányát, Tarát. Az asszony sikeres lakberendező és egy napon találkozik a híres filmszínésszel, minden nő álmával, Mark Carterrel. A nő azonban nem enged a csábításnak, mert egy fiatalkorában szerzett tapasztalat mindig „megkongatja fejében a vészharangot”. Mark azonban nem tágít és meg akarja szerezni magának a rendkívül kívánatos, negyvenes asszonyt. Rebeka gondolatait azonban egészen más ügyek kötik le. Tara és fiatal barátja, a híres Almásy gróf családjából származó, Levente egymásba szeretnek, és össze akarnak házasodni. Közben Tara hazautazik Magyarországra apjához, Rolfhoz és a Balatonon tölt el néhány kellemes hetet. Lassan kirajzolódik Rebeka múltja...

Dalnoki-Miklós Viktória: Én, Regina Beatrix: Aragóniai Beatrix magyar királyné életregénye.
Bp., Atlantic Press, 2018. 719 p.
D 14
Aragóniai Beatrix (Beatrice d' Arragona) életét dolgozza fel Dálnoki-Miklós Viktória vaskos regénye, aki öt évet töltött el a nápolyi király másodszülött lányából Hunyadi Mátyás, majd II. Ulászló hitvesévé váló nővel, a kortársak beszámolói szerint okos és szép királynéval kapcsolatos források tanulmányozásával. Regényében hatéves korától, a nápolyi évektől egészen 1508-ban bekövetkezett haláláig, egyes szám első személyben mutatja be az életutat. Megismerhetjük családját, gyermek- és fiatalkorát, 1474-es eljegyzését a nála tizennégy esztendővel idősebb, akkor már jó ideje özvegy Hunyadi Mátyással, s boldog házaséletük részleteit. Természetesen a legfőbb politikai és hadi események is megelevenednek a kötet lapjain, főleg, hogy Beatrix szinte mindenhová elkísérte urát: vadászatokra, külföldi tárgyalásokra, de még hadjáratokra is. Azt is megtudhatjuk, hogy mi történet vele Mátyás halála után, hogyan lett Ulászló felesége, majd bontották fel a házasságot, s tért vissza Nápolyba...

Az oldal a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. recenziói alapján készültek.
Az ajánlók teljes szövege és további recenziók a konyvtar.kello.hu oldalon olvashatók.

Összeállítva: 2019. április 10.


Elérhetőségek
Nyitvatartás
Új könyvek
Rólunk írták
Archívum
Keresés a honlapon
Szavazás
Ön szerint szükség van a házi kölcsönzésre?
Igen, mert sok az otthonából nehezen kimozduló idős vagy fogyatékkal élő ember, akinek fontos az olvasás, a kultúra.
Igen, mert az ellátottak így nem csak könyvet/filmet/ zenét kapnak havi rendszerességgel, hanem figyelmet, jó szót is.
Igen, mert a családtagoknak erre már nem biztos, hogy marad ideje, energiája.
Nem, mert a családtagok erről tudnak gondoskodni.
Nem, mert a lakásba nem szívesen engedünk be "idegent".
Nem, mert elegendő szórakozás a televízió és a rádió.
 
 
 
 
Legyen a kezdőlapom | Hozzáadás a kedvencekhez | Impresszum | Kapcsolatfelvétel Copyright © 1997-2008. Berzsenyi Dániel Könyvtár. Minden jog fenntartva.
Utolsó frissítés dátuma: 2019-12-12 www.ysolutions.hu
 
 
Kezdőlap