A könyvtárosság etikai kódexe Hasznos linkek E-könyvtárak Virtuális könyvtárak RSS Vaklap AA
Kezdőlap Impresszum és oldaltérkép Kapcsolatfelvétel
Keresés a könyvtár katalógusában - OPAC
OPAC - Mobilra
Vasi Digitális Könyvtár
Vasi Könyvtári Portál
Városi fiókkönyvtáraink
Elismeréseink
Könyvtárunkról kisebbségi nyelveken
Partnerkönyvtárak
Fenntartóink, támogatóink
Közérdekű adatok
Pályázataink
KSZR
www.niif.hu
Bejelentkezés
Új könyvek - 2018. szeptember
Ezt olvassuk szeptemberben
Forrás: 

Stroksnes, Morten A.: Tengerkönyv. Sós történet barátságról, kalandról és a felszín alatt nyüzsgő életről.
Bp., Jelenkor, 2018. 365 p.
S 94
Egészen különös hangulatú, a maga nemében unikális regényt tart kezében az olvasó. A norvég származású szerző, aki nemcsak történész, de fotóművész és újságíró is, mintha mindhárom hivatásának esszenciáját adná a tengerek legmélyének titkait feltáró regényében. Valójában a történet lecsupaszítva igen egyszerű: két negyvenes éveiben járó férfi, két gyermekkora óta jó barát elindul egy csónakon, hogy beteljesítsék kamaszkori álmukat, és egy gigantikus méretű grönlandi cápát fogjanak. A történet mesélője és barátja a festőművész, Hugo Aasjord, akinek családja évszázadokra visszamenően elkötelezte magát az óceánnal, hiszen valamennyi őse halász volt, és jelenleg egy messze földön híres halfeldolgozó üzem van az Aasjordok birtokában, együtt indulnak neki a nagy kalandnak. A mesélő képzeletében, miközben barátja lakhelye felé tart, felidéződik ükapjának, a Svédország belsejéből tengerekre induló ősnek az alakja, akit egyetlen cél vezérelt életében, hogy lássa a hatalmas vizet, és amikor elérte a Csendes-óceánt, amely végül a sírját jelentette, megrészegülve a boldogságtól, már sohasem tért vissza szülőföldjére...

Thorpe, Nick: Sír az út előttem. Remények és félelmek a menekültek Európába vezető útján.
Bp., Scolar, 2018. 374 p.
325 T 50
A BBC Magyarországon élő kelet-közép-európai tudósítója, Nick Thorpe előző könyvében (A Duna. Utazás a Fekete-tengertől a Fekete-erdőig, 201525157) is folyamatosan hírt adott az európai politikai életet gyökerestül felforgató és a közhangulatot erősen befolyásoló menekültválságról. Legújabb kötetét teljesen ennek a témának, ezen belül is a balkáni-magyarországi menekültútvonal feltárásának szentelte. Könyvében - bár számos átfogó statisztikai adatot is közöl - elsősorban azt igyekszik bemutatni, mit gondolnak maguk a menekültek, mi elől és hová menekülnek, mit hagytak maguk mögött, miért pont Európába jönnek, és miben reménykednek. Ezen kívül utazásai során másokkal is beszélgetett, így a könyvben a témával kapcsolatban egy magyar határőr, a határmenti Ásotthalom polgármestere, magyar vagy más uniós tagállam politikusai, egy embercsempész, vagy éppen a magyar-szerb határra emelt kerítés egyik építője, egy rab is megszólal...

Pennebaker, James W.: Gyógyító írás. Ha fáj a történeted.
Bp., Kulcslyuk, 2018. 244 p.
615 P 55
James W. Pennebaker neve egy különleges terápiás módszerhez kötődik. Ő dolgozta ki ugyanis az ún. érzelemkifejező írást, amelynek lényege a nevében rejtőzik: ez egy olyan eljárás, amelynek során feldolgozhatatlannak tűnő, mélyen traumatikus élményeinket enyhíthetjük, oldhatjuk az írás segítségével, akárcsak azokat a szomatikus tüneteket, amelyek zárkózottságunk, visszafojtott titkaink, ki nem mondott gondolataink okán manifesztálódtak. Ennek elméleti hátterét és gyakorlati alkalmazását foglalja össze ez a kötet, amelynek első részéből kiderül, hogy miért érdemes írni a minket ért testi-lelki traumákról, hogyan készüljünk rá tudatosan az érzelemkifejező írásra, melyek a legalapvetőbb technikák erre, illetve miként értékeljük, értelmezzük így született írásműveinket...

Dienes Zoltán Pál: Agykalandok. Dienes professzor játékai.
Bp., Edge 2000 K., 2018. 252 p.
510 D 66
Dienes Zoltán a 20. század egyik legnagyobb pedagógusa, aki arra tette fel az életét, hogy a matematikát úgy és olyan módszerekkel tanítsa – szinte az egész világon –, hogy abban a gyerekek is örömüket leljék. Ehhez maga alkotott meg megannyi játékos feladatot, amelyek mind azzal a céllal készültek, hogy a kicsik őszinte lelkesedéssel próbálják megtalálni helyes megoldásukat. Ez nem jelenti, hogy könnyűek lennének: legtöbbjük nagyon is igényli a logikus gondolkodásmódot, szellemi kreativitást és munkát, alaposan megdolgoztatják az agyat - ám annál nagyobb öröm, amikor kijön a helyes eredmény. A kötet Dienes tanár úr ilyesfajta játékaiból összeállított válogatás: a feladatok hat tematikus fejezetbe rendezve...

Kiss Noémi: Rongyos ékszerdoboz. Utazások Kelet-Európában Bukovina, Galícia, a Balkán, a Kárpátok és a Kaukázus tájain.
Bp., Magvető, 2018. 254 p.
K 55
"A város egyetlen zsinagógájához érkezünk az egykori Egyetem utcán, 1873 és 1877 között építették. Mikor megépült, azt mondták rá, hogy olyan, mint egy arab mese. Ma már nem mondanak semmit, hallgatnak, és imát sem mormolnak. Csernovic negyvenhat zsinagógájából ezt az egyet nemrég újra megnyitották, a többit átalakították mozivá, lakóházzá vagy áruházzá, vagy »egyszerűen csak« leégtek." Kiss Noémi könyve, hasonlóan a Trans című művéhez (200622284), sajátos, nosztalgikus lírai útirajz. A helyszín azonban ezúttal nem Berlin, hanem Bukovina, Galícia az erdélyi Szászföld és a szerbiai Vajdaság - egyszóval az a sajátságosan közép-európai régió, ahol a múlt és a jelen egészen különös karambolokban létezik egymás mellett...

Eberlen, Kate: Miss you.
Bp., Libri, 2018. 492 p.
E 11
A tizennyolc esztendős Tess, 1997 nyarán a barátnőjével európai körútra indul. Mielőtt megkezdené a tanulmányait művészettörténet szakon, felfedezik Franciaország, majd Olaszország városait, és a körút zárásaként, Firenzében töltenek el több napot. Járják a templomokat, a múzeumokat, vásárolnak ajándékokat, jókat ebédelnek az éttermekben és ellövik az utolsó szabad filmkockákat is. Épp a Ponte Vecchiónál vannak, és Tess megkér egy arra járó fiút, hogy csináljon róluk közös fotót. Aztán rájön, hogy az elmúlt napokban látta már egy párszor a korabeli srácot, igaz, nem beszéltek egymással egy szót sem. Elkészül a kép, váltanak egy-két szót, majd mennek tovább, hogy kiélvezzék az utolsó Firenzében töltött napot... Gus a szüleivel nyaral a városban. Mivel ő nem bírja a buszos fakultatív utakat, apja és anyja kettesben fedezik fel a közelben lévő látnivalókat, San Gimignano macskaköves utcáitól a pisai ferde toronyig. Ő pedig napi rendszerességgel fut a városban, és fedezi fel annak kevésbé ismert látnivalóit. A futás egyfajta menekülés is számára; képtelen feldolgozni ugyanis bátyja halálát...

Becker-Tiggemann, Margitta: Golden retriever. Kiválasztás, tartás, nevelés, foglalkoztatás.
Bp., Gabo, 2018. 126 p.
636 B 43
A német szerzőpáros kötete az egyik legnépszerűbb kutyafaj, a golden retriever tartásával kapcsolatos gyakorlati tudnivalókat összegzi. Rövid történeti áttekintés után arról esik szó, hogy milyen szempontok mentén válasszuk ki leendő házikedvencünket, és miként készüljünk fel a kiskutya fogadására. Ezután kiderül, hogy milyen étrend javasolt a golden retriever számára, hogyan ajánlott ápolni a szőrét, fogait, fülét, melyek a faj tipikus betegségei és miféle megelőzési módszerek vannak, továbbá kapunk pár megszívlelendő nevelési tanácsot, s olvashatunk arról is, hogy ez a fajta kutyus milyen szabadidős programokra alkalmas...

Pruzsinszky Sándor: A rettegés gyermeke. A cenzúra Európában, 1478-1918.
Bp., Fakultás K., 2018.
008
A szerző végzettsége szerint jogász, ám évtizedek óta foglalkozik művelődéstörténettel és szépírással, ily módon kézenfekvő, hogy az európai cenzúra történetét földolgozó terjedelmes munkája egyszerre szakszerű és olvasmányos. Kiinduló tétele, hogy minden olyan esemény, amely akár egyetlen emberben is kioltja a valóságról való gondolkodást, az egyetemes emberi tudást károsítja. Ugyanakkor a 15-17. század közti háromszáz évben csak Spanyolországban 341 ezer emberrel szemben folyt inkvizíciós eljárás, amelyeknek nagy többsége egyben cenzurális eljárás is volt. Így elképzelhető, hogy az évszázadok során hány írásmű és műalkotás vált a cenzúra áldozatává. Noha történetileg a cenzúra az inkvizíciótól származtatható, előzményei a Római Birodalom koráig nyúlnak vissza. Pruzsinszky Sándor részletezőn a 15. századtól az I. világháború végéig tekinti át az európai cenzúra történetét, kiemelve, hogy a gondolatrendőrség a 18. századtól vált igazán az állami elnyomás szervezetévé. A kötet fejezeti ugyan időrendet tartanak, bizonyos részekben a szerző elkalandozik, hogy bemutathassa a cenzúra működésének tanulságos és jellemző epizódjait...

Hajdú Éva: A Seuso-kincs.
Bp., Kossuth, 2014. 47 p.
930 H 12
Amint az várható volt, a Seuso-kincs legalább egy részének visszakerülésével megélénkült az érdeklődés a gyönyörű és nagy értékű műkincsegyüttes iránt. Ezt az igényt elégíti ki Hajdú Éva, aki a Pécsi Tudományegyetem régészeti tanszékének tanulmánykötetében (A Seuso-kincs és Pannonia; 201408100) már írt e becses tárgyak történetéről. Ezúttal A történelem nagy rejtélyei című sorozat nagyalakú, illusztrációkkal bőségesen ellátott kötete nyújt lehetőséget, hogy ismeretterjesztő jelleggel összefoglaljon minden lényeges tudnivalót. Eszerint végigkövethetjük a műkincsek kalandos útját az egyszerű kőműves fiútól, a gyilkosság áldozatává vált Sümegh Józseftől kereskedőkön, angol arisztokratán, Northampton őrgrófján át a Magyar Nemzeti Múzeumig...

Parson, John: Teniszkönyv. Képes sportenciklopédia.
Bp., Gabo, 2018. 224 p.
796 P 38
Monogramja alapján csak "JP" néven emlegette mindenki a teniszvilág ismert sportújságíróját, John Parsonst, a Daily Telegraph teniszszakíróját, aki 2004-ben hunyt el. Ő kezdte még írni jelen Teniszkönyvet, melyet volt kollégája, Henry Wancke fejezett be. Az első fejezet a sportág kezdeteit mutatja be, a jeu de paume néven ismert francia labdajátéktól az első angliai füves pálya kialakításán, az 1875-ös első teniszszabályzaton, valamint a sportág Amerikában való megjelenésén keresztül az első nemzetközi versenyekig. Egy külön fejezet a világ azon százharmincnégy országának teniszéletét foglalja össze röviden, amelyek 2005-ben részt vettek a Davis-kupában. Minden ország esetében megtudhatjuk, mikor, milyen néven hozták létre a teniszszövetségeket, valamint hogy hány játékost, klubot és pályát tartanak számon. Ezt követi a legnagyobb tornák történetének bemutatása...

Ahern, Cecelia: Lantmadár.
Bp., Athenaeum, 2018. 407 p.
A 28
Egy dokumentumfilmes forgatócsoport Írország délnyugati részén épp kocsival tart egy Gougane Barra nevű faluba. Nemrég mutatták be, nagy fesztiválsikerként A Toolin ikrek című filmjüket. Bo volt a rendező, Rachel az operatőr, Solomon pedig a hangmérnök. A film egy ikerpárról szólt: Tom és Joe egész életükben együtt éltek a farmjukon, most pedig épp a két perccel fiatalabb Tom temetésére érkeznek. Nem mellékesen azzal a hátsó szándékkal, hogy forgassanak is. Joe bele is egyezik az egészbe, ám amikor a temetés másnapján a denevérháznál forgatnak, váratlan esemény történik. A denevérházhoz közeli viskó ugyanis nem lakatlan; láthatóan nagyon is laknak benne. Solomon pedig a környéken kóborolva rá is bukkan a viskó lakójára, aki nem egy szokványos figura. Laura ugyanis kiválóan tudja utánozni a különféle hangokat - valahogy úgy, mint a Dél-Ausztráliában honos lantmadár...

Csepeli György: Sors-húzó.
Bp., Kossuth, 2018. 207 p.
...
Az Ünnepi Könyvhétre megjelent kötet a 2016. szeptember 30. és 2017. július 23. között, Csepeli György és Ferenczi Borbála között lezajlott beszélgetés anyagát rögzíti. A hetvenedik életévét betöltött Csepeli György, szociálpszichológus, szociológus, egyetemi tanár, író volt a beszélgetőpartnere Ferenczi Borbálának, aki kérdéseivel és az azokra adott válaszokkal a neves szociológus gazdag életpályának az évszámokkal leírható, tényszerű adatai mögé engedi bepillantani az olvasókat. A szellemi pályakép eredője egy polgári családi élet miliője volt, miként azt, József Attilát parafrazeálva ekként idézi meg Csepeli: „amikor mozdulok, a dzsentri és a polgár ölelik egymást”. Ezzel szemben alakította ki az interjúalany a maga lázadását, amely vallomásos sorai szerint éppen a pályaválasztásában és az orosz nyelv tanulásában manifesztálódott...

Csányi Vilmos: Beszélgetések a szerelemről és a szeretetről Csányi Vilmossal és Bánki Györggyel.
Bp., Libri, 2018. 190 p.
150 C 40
Révai Gábor kiváló interjúkötet-sorozatának jelen darabjában egy korábbi beszélgetőtársával, Csányi Vilmos etológus-íróval és egy új interjúalannyal, Bánki György író-pszichiáterrel ült le eszmét cserélni, ezúttal is egy (vagyis két) igazi "nagy témáról": a szerelemről és a szeretetről. A kérdéskört mindkettejüknél szakterületükből bontják ki közösen: Csányi Vilmossal a természettudomány, s ezen belül is az etológia felől közelítenek a magasztosabb dimenziók felé, hogy aztán össztársadalmi jelenség elemzésénél kössenek ki. Bánki Györggyel pedig - egy rövid felvezetés után - arról kezdenek beszélgetni, hogy képes-e a szerelemre a nárcisztikus egyéniség, s ha igen, miként...

Bóta Gábor: Gálvölgyi 70. Beszélgetések Gálvölgyi Jánosról.
Bp., Kossuth, 2018. 206 p.
792 B 83
Az idén hetvenesztendős Gálvölgyi János színész, humorista előtt tiszteleg Bóta Gábor 89. Ünnepi Könyvhétre megjelenő kötete. Interjúkötetről van szó, ám ezúttal nem az ünnepelt beszél - ilyen könyvet már írt egyébként a szerző - hanem Gálvölgyi családtagjai, barátai, rendezői, televíziós személyiségek, színházigazgatók és színészpartnerek szólalnak meg. Összesen huszonkét interjúalany beszél Gálvölgyi életéről, személyiségéről, kapcsolatukról és közös emlékeikről, többek között Alföldi Róbert, Benedek Miklós, Bodrogi Gyula, Farkasházy Tivadar, Gálvölgyi Dorka és Judit, Gyémánt László, Hernádi Judit, Kovács Patrícia, Pásztor Erzsi, Rózsa György, Sas József, Szegvári Katalin, Szirtes Tamás vagy Ungvári Tamás...

Szendi Gábor: Tévutak az orvoslásban. Dogmák fogságában.
Bp., Jaffa, 2018. 359 p.
616 Sz 59
Hogy Szendi Gábor híres vagy hírhedt, az éppen attól függ, hogy milyen gondolkodásmódú, világlátású emberrel beszélünk - az mindenesetre tény, hogy évek óta hazai fronton ő az egyik legkeményebb, legfelkészültebb bírálója a hagyományos orvoslásnak, gyógyszeriparnak, egészségügynek, aki azonban nemcsak kritikáit fogalmazza meg következetesen, de egyúttal alternatívát is kínál azok számára, akik nyitottak a másfajta gyógymódokra, felfogásra. Jelen könyve ez irányú küldetésének egyfajta foglalata, amelyben tényekre, statisztikákra, valódi esetleírásokra támaszkodva fogalmazza meg azt, hogy melyeket tartja az orvostudomány legsúlyosabb és egyben legveszélyesebb, következetesen fenntartott és tudatosan rejtegetett tévedéseinek, kezdetektől fogva rossz megközelítéseinek, "amelyek következtében összességében milliók halnak meg"...

Fforde, Katie: Száz boldog esküvőm.
Bp., Libri, 2018. 546 p.
F 55
Sarah Stratford Londonban tart fenn esküvőszervező irodát, a fiatal és igencsak csinos hölgy egyre nagyobb elismerést vív ki szakmájában. Már egész kis csapatot épített maga köré, az esküvői ruhákat készítő varrólánnyal, a virágokat szállító fiatal hölggyel és a cukrásszal is jó barátságot kötött. A teamhez tartozik még Hugo a fotós, aki szakmája minden csínját-bínját ismerő, nagyon kedves fiatalember, ám bármennyire is elvarázsolja Sarah-t a tehetsége és a férfiassága, a lány, akinek szívét igencsak megsebezte nemrégiben egy férfi, úgy dönt, hogy kollégával szorosabb baráti kapcsolatot soha nem köt. Amikor a hollywoodi, világhírű színésznő, Carrie kéri fel esküvőjének megszervezésére, Sarah nehéz helyzetbe kerül, mert ugyanerre az időpontra már van egy felkérése, a húga Lily nászát kell lebonyolítania. Ez igencsak nehéz feladat elé állítja a lányt, hiszen Anglia és Amerika nem kis távolságra van egymástól. Hugo azonban mindenben a segítségére van...

Szappanyos Tamás: Naplókönyv. Kinyílik a világ, 1957-1989.
Bp., Kairosz, 2018. 458 p.
Sz 32
Amint az a kötet előzményéből - (Naplókönyv. Így éltünk mi /1942-1956/; 201604110) - már kiderült, hétesztendős korában, tanítónője, Panni néni inspirálására kezdett naplóírásba a szerző. Az egykori „érdekes füzetbe” lejegyzett gondolatokból mára több ezer oldalas napló kerekedett. Ezekből az anyagokból válogatott most ismét egy vaskos kötetre valót a szerző, különös tekintettel az 1957 és 1989 közötti esztendők történéseire. A jómódú, fővárosi polgárcsaládban felnevelkedett fiatalember a családi krónikákból azokat adja közre, amelyek hátterében minden esetben a kor történelme és változásai állnak. 1957. január 2-án kelt az első bejegyzés, amikor a szerző unokahúgát a forradalom leverésére bevonuló szovjet katonák felvilágosítására szánt, orosz nyelvű röplapok készítése miatt letartóztatják. 1957-et írnak a naptárak, amikor váltják az áramot a házakban, 110-ről - 220 voltra, ezért új égőket kell venni 200 forintért...

Bakancslista. 1000 kihagyhatatlan úti cél a nagyvilágból.
Bp., Scolar, 2018. 496 p.
910 B 14
. Útikönyv szerzők, modernkori kalandorok, sportújságírók, gasztrobloggerek, a közösségi média szakértői állították össze jelen Bakancslistát, amelyben ezer olyan látnivalót ajánlanak az olvasóknak, amelyeket érdemes felkeresni. A Földgolyón az északi sarkkörtől dél felé haladva ismertetik röviden a kihagyhatatlan úti célokat, minden esetben feltüntetve a földrajzi koordinátákat, valamint a látogatás ajánlott időpontját. A Spitzbergáktól a norvég fjordokig, a moszkvai Kremltől az Óriások útjáig, a Temze forrásától a Mont-Saint Michelig, a budapesti Széchenyi gyógyfürdőtől a Plitvicei-tavakig, a Central Parktól a Grand Canyonig, a Khundzserab-hágótól a Kumano Kodó zarándokútig, a Holt-tengertől Miami Beach art deco negyedéig, Tikal maja városának romjaitól a namíbiai Csontváz-partig, a Horn-foktól Chile antarktiszi területéig terjed a paletta...

Tóth Csaba: A sci-fi politológiája. 
Bp., Athenaeum, 2018. 326 p.
320 T 71
Érdekes és különleges ismeretterjesztő kötettel jelentkezik Tóth Csaba politológus-szociológus: egy olyan okos és szórakoztató művel, amely hivatása és szenvedélye, a társadalomtudomány és a science-fiction találkozásából jött létre. Témája nem egyéb, mint a politika megjelenése a tudományos-fantasztikus művekben, a képzelet szőtte világokban - amelyek minden jel szerint csakúgy nincsenek meg e nélkül, mint ahogy az emberi történelemben is mindvégig jelen volt és van. Így értelemszerűen ezek a fiktív rendszerek közvetve vagy közvetlenül, de mindenképp tükrei a valóságnak, így megismerésük mindenképp közelebb vihet a körülöttünk működő politikai szisztémák, trendek, irányzatok megértéséhez is. Mindazonáltal a szerző szándékosan nem céloz ezekre: a művek háttértörténetétől, az alkotó feltételezett (vagy ismert) irányultságától függetlenül, önmagukban veszi górcső alá és elemzi ezeket, a lehető legkevesebb szakkifejezés felhasználásával, ugyanakkor nyilvánvalóan nagy tájékozottsággal és nem leplezett sci-fi iránti rajongással...

Morató, Cristina: Elátkozott királynők.
Bp., Holnap, 2018. 461 p.
920 M 87
Az átlagember úgy képzeli, hogy a királynők és királynék élete meseszerű, hiszen gazdagság, fény, pompa, minden megadatott nekik, és amolyan tündérmesék főszereplőiként élik az életüket. Nos, Cristina Morató alaposan rácáfol erre a közhiedelemre, amikor hat neves királynő „portréját” rajzolja meg kötetében. Krisztina svéd királynő (1626-1689), a „megzabolázhatatlan lélek” egész életében anyja vágyait kívánta beteljesíteni, ám mivel nem fiúgyermeknek született, bár férfiként gondolkodott és személyes szabadságát nem engedte korlátozni, soha nem tudott megfelelni környezete elvárásainak. Marie Antoinette (1755-1793), a „boldogtalan” francia királyné emlékét számos film és irodalmi mű is földolgozta. A szerelmet mindvégig kereső, ám férje oldalán azt meg nem találó asszony, végül a forradalom áldozatává vált, lefejezték. Sisinek (1837-1898), Ausztria császárnéjának és Magyarország királynőjének életrajzát is számos film és regény örökítette már meg...

Koppány Zsolt: Volt egyszer egy Kocsis Zoltán. Hosszú évtized egy géniusz közelében. Esszénovella-füzér.
Bp., L'Harmattan, 2018. 265 p.
785 K 69
Juhász Előd Kocsis-könyvei (Emlékmozaikok, képek, hangulatok, 201724103; Utolsó beszélgetés, 2012-2016, 201703040) után az egykori barát, Koppány Zsolt – a már megszűnt C.E.T. (Central European Time) havi periodika kritikai rovatvezetője, később főszerkesztője is megírta memoárját a 2016. november 6-án elhunyt kétszeres Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművészről, karmesterről és zeneszerzőről. "Kerek tíz esztendő telt el azóta, hogy először nyomtam le a Zeneakadémia legendás 8-as tantermének szecessziós rézkilincsét, hogy Kocsis Zoltán óráit aztán folyamatosan látogassam, ellesvén a titkot, a zenét, a zenei gondolat végtelen birodalmát. Nem sikerült. A titkot csak ő tudja, meg azok a kiválasztottak, akik otthonosan mozognak e birodalomban" – írja a szerző 1991-es visszaemlékezésében...

De Stefano, Cristina: Oriana. Egy nő.
Bp., Partvonal, 2018. 304 p.
070 D 32
Oriana Fallaci – ikonikus név az újságírás világában. Hírhedten nehéz természete sokszor beárnyékolta azt a tehetséget és elkötelezettséget, ami a 20. század második felének leghíresebb olasz oknyomozó újságírójává tette. Jelen biográfiából kiderül, nála családi hagyomány volt a hatalom elleni lázadás. A törékeny termetű (százötvenhat centijével és negyvenkét kilójával is rettegésben tartotta a politikusokat és vallási vezetőket), mégis hatalmas belső erőkkel bíró Oriana antifasiszta érzületű, szegény toscanai famíliában született. A középiskola után már egy napilap szerkesztőségében dolgozott Firenzében, és pár év múlva elfoglalta helyét az akkoriban még férfiak uralta újságírói szakmában. A második világháborúban partizánként vett részt, 1967-68-ban pedig haditudósítóként jelen volt Vietnamban. Az ötvenes években felfedezte Amerikát, s hamarosan a hollywoodi dívák és a NASA űrhajósainak köreiben forgolódott. Bár korának temérdek hírességét mikrofonvégre kapta, és a világ legfontosabb politikai személyiségeivel készített interjút, mindig is írónak tartotta magát. Élete szakadatlan harc volt, de kétségtelenül tabuk nélkül, szabadon élt...

Szvoren Edina: Verseim. Tizenhárom történet.
Bp., Magvető, 2018. 206 p.
Sz 99

Az utóbbi évtized egyik legnagyobb elismeréssel fogadott színre lépése volt a magyar prózában Szvoren Edináé, aki már első novelláskötetében, a Pertuban (201013350) érett, kiforrott szerzőként állt elénk, s a lelkes kritikákon kívül egy év leforgása alatt több irodalmi díjat is kapott (köztük a Déry Tibor- és Bródy Sándor-díjat). Jelen elbeszélései ismét csak meggyőzhetik az olvasókat arról, hogy korosztálya egyik legjelentősebb prózaírójáról van szó. Tizenhárom novellájának középpontjában most is a család, a személyes tér áll: az első írás (Falun nyaralok...) egy vakáció személyes hangon megírt rövid visszaidézése, a Popa Éva című novella a nőről szól, akinek az édesapa halála után tizenhat évvel kiadta az anyja a kisszobát. A Látogatókban a kisfia, Tivadar jelenik meg - és egy balesettel kapcsolatos per, míg a félig-meddig címadó írásban (Jönnek a verseim) az édesapja karaktere, a vele való kapcsolat kerül - közvetve - terítékre. Szvoren Edina míves prózájában a költőien kapcsolódó részletek sajátos, nagyon hiteles és élő írói világot teremtenek, ugyanakkor fanyar humor is jellemzi a szöveget...

Backman, Fredrik: Egymás ellen.
Bp., Animus, 2018. 414 p.
B 12
A svéd író, Fredrik Backman már az első könyvével, Az ember, akit Ovénak hívnak (201421071) cíművel belopta magát az olvasók szívébe egyedi stílusa és karakterei, különös történetei révén. Sokak szerint a Mi vagyunk a medvék (201723121) Backman egyik legerősebb könyve, s most rendhagyó módon egy folytatást írt, igaz, önálló folytatást. A helyszín továbbra is Björnstad, a kicsi északi falu, valahol az erdő közepén, ahol a tél hosszú, nincs ipar, nincs munka, nincs turizmus, egyetlen dolog van csak: a hoki. És a jégkorong maga az élet, maga a remény, az egyetlen dolog, amihez mindenki ért, mint nálunk a focihoz. A mindentől távoli települést szívós és szorgalmas emberek lakják, akik tudják, hogy az élet nemcsak hogy nem könnyű, de nem is fair. Az előző játékszezonban történt tragikus események utáni hónapokban járunk. A két barátnő, Maya és Ana egy eldugott szigeten tölti a nyarat, megpróbálják kizárni a külvilágot, de semmi nem úgy alakul, ahogy remélik. Björnstad és a szomszédos Hed közötti rivalizálás a pénzért, a hatalomért és a túlélésért folytatott őrült küzdelemmé fajul, ami a két hokicsapat egymás elleni meccsén tetőzik...

Doerr, Anthony: A láthatatlan fény.
Pécs, Alexandra, 2018. 539 p.
D 75
2015-ben fiction kategóriában Pulitzer-díjat kapott Anthony Doerr a második világháború idején, a megszállt Franciaországban játszódó regénye, amely angol nyelven azonnal eljutott hazánkba is (All the light we cannot see, 201515109). A kötet egyik kamasz főszereplője, Marie-Laure LeBlanc a Természettudományi Múzeumban lakatosként dolgozó apjával a háború előtt Párizsban él. A lány hatéves kora óta vak, és tizenkét esztendős, amikor a németek megszállják az országot. Apjával a bretagne-i tengerparton található Saint-Malo városába költözik, nagyapja egykori házába, nem utolsósorban azzal a megbízással, hogy elrejtsék a Lángok Tengerének nevezett, sötét legendákkal övezett gyémántot, amelyet a megszállók minden áron meg akarnak szerezni. Itt találkozik két évvel később a német árva fiúval, Werner Pfenniggel...

Price, Catherine: Digitális detox. Győzd le a mobilfüggőséget.
Bp., Libri, 2018. 192 p.
613 P 91
Korunk egyik leghasznosabb készüléke kétségkívül az okostelefon. Nem csupán beszélhetünk és sms-ezhetünk vele ugyanis, hanem fényképezhetünk és zenét is hallgathatunk ugyanazzal az egy készülékkel, olvashatjuk rajta a híreket, rendszeresen frissítve mutatja az időjárást és a forgalmi adatokat, benne van a naptárunk, valamint egy komplett telefonkönyv és címtár, s az élet számtalan területén hasznos applikációk sokasága áll rendelkezésünkre. Nem maga az okostelefon jelenti a problémát, véli Catherine Price újságíró, hanem a vele való kapcsolatunk. Elgondolkoztató adatokat is közöl a telefonhasználatról. Az amerikaiak mintegy napi 47 alkalommal néznek rá a telefonjukra (a 18 és 24 évesek között ez a szám 82), átlagosan napi négy óránál többet töltenek el a telefonjukkal (ez évente 56 teljes nap), 80 %-uk "a telefonnal kel és fekszik", sőt a felnőttek közel fele még azt is bevallotta, hogy szex közben (!) is ránéz a telefonjára. Ugyanakkor az emberek többsége felismeri, jót tenne a mentális egészségüknek, ha rendszeresen kikapcsolnának mindent...

Pressburger, Giorgo: Trieszti történetek.
Bp., Noran Libro, 2018.
P 90
2017-ben hunyt el a magyarországi születésű olasz író, színházi rendező, Giorgio Pressburger (Pressburger György). 1956-ban hagyta el Magyarországot, Rómában és Triesztben élt, 1998 és 2002 között pedig a budapesti Olasz Kulturális Intézet igazgatója is volt. Az olasz nyelvű irodalom egyik legkiválóbb művelőjéről van szó, akinek igazi közép-európai művészetét az igen alaposan feldolgozott zsidó hagyomány is rokonítja például Rilke vagy Kafka művészetéhez. Több kötete is olvasható magyar nyelven, többek között az ikertestvérével, Nicola Pressburgerrel közösen írt Nyolcadik kerületi történetek (200210319) és A zöld elefánt (200311293) című regény. A 89. Ünnepi Könyvhétre megjelenő, utolsó - Olaszországban 2015-ben napvilágot látott - novelláskötetével tért vissza a szerző a számára kedves kispróza műfajához...

Yrsa, Sigurdardóttir: Örvény.
Bp., Animus, 2018. 366 p.
S 56
Magyarul a második jelenik meg a világhírű izlandi krimiírónő Freyja és Huldar történetei közül. Egy nap Huldar felügyelő szinte megalázónak tűnő megbízást kap: egy iskolában kiásnak egy tíz évvel azelőtt eltemetett időkapszulát, amelyben az egyik cetlin valóságos halállista található, rajta monogramokkal, akik - állítólag - 2016-ban fognak meghalni. Elsőre természetesen morbid diákcsínyre gondolnak, és csak hivatalból hívják ki a rendőrséget. Huldart a rutin veszi rá, hogy alaposabban körülnézzen a helyszínen, aki döbbenetére megrázó dologra akad a környéken: két levágott kézre. Nem sokkal ezután valakit megölnek a környéken - valakit, akinek a monogramja szerepel a listán. Huldar és Freyja ekkor már nagyon is komolyan veszi a gyerekes ákombákomokkal írt, ám annál baljósabb cetlit, és elkezdik felgöngyölíteni az ügy szálait...

Horváth Péter: Getnó. Kivezetés a szépirodalomból.
Bp., Noran Libro, 2018. 314 p.
H 91
A regény címe a Rolling Stones együttes közismert dalát idézi: „I can’t get no satisfaction” – vagyis: nem tudok elégedett lenni. Lényegében ezt az életérzést közvetíti a mű, amelyben az író és hajdani kollégiumi diáktársa, Kutassi Jóska cserélnek eszmét életük alakulásáról és a nagyvilág dolgairól. Horváth Péter és Kutassi a ’60-as évek derekán a szegedi Ady Endre Diákotthon lakói voltak, és a kor szokásának megfelelően gitárzenekart alakítottak. Megtanultak öt-hat Spotnicks-, Beatles-, Rolling Stones- és Illés-számot, és ezzel a repertoárral föl is léptek ifjúsági rendezvényeken. A regény elején - sok évtizeddel a szegedi Flyers együttes megalakulása után - a 65 éves Kutassi Jóska rátalál az íróra, és meghívja falujába, Medgyesbodzásra vendégségbe. A meghívás több napos együttlétté és elmélyült beszélgetéssorozattá válik, ez adja a mű szövegkorpuszát. A két, immár idősödő ember a 2010-es években folytatja azt a beszélgetést, ami a ’60-as években abbamaradt, de többnyire olyan dolgokat beszélnek meg, amelyekre akkoriban, tizenévesen nem is gondolhattak...

Boldizsár Ildikó: Hamupipőke Facebook-profilja.
Bp., Jelenkor, 2018. 269 p.
615 B 76
A szerző több mint negyven könyv írója, évtizedek óta foglalkozik mesekutatással, majd az ennek a "talaján" életre hívott módszerével, az ún. Metamorphoses Meseterápiás Módszerrel vívta ki a hazai és nemzetközi "lélekgyógyítás" megkülönböztetett figyelmét. Mostani könyvének megírására egy külföldi felkérés indította, amikor a német nyelvterületről jövő megkeresés arra irányult, hogy mutassa be módszerének lényegét és folyamatát. A bevezető sorok szerint Boldizsár Ildikó "megszállottan" kereste azt a módszert, amellyel lényegre törően, érthetően, biztonsággal elmagyarázhatja a meseterápia lényegét, és a módszerben rejlő gyógyítás folyamatának summázatát. Arra az elhatározásra jutott, hogy megtörtént eseteken keresztül írja le, mutatja be az általa kifejlesztett "technika" lényegét. A terápiás ülések anyaga azonban titkos, a páciensek neve és az eset-jegyzőkönyvek anyaga nem adható "avatatlanok" kezébe, ezért azt a megoldást választotta, hogy természetesen név nélkül, egy-egy esetleírást bemutatva, azok folyamatából mindig más-más jellemző elemet nagyított ki. Az olvasó ekként a kötet végére érve egy "esszenciális" képet kap a meseterápia "működéséről" és a személyiségre gyakorolt jótékony hatásáról...

Az oldal a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. recenziói alapján készültek.
Az ajánlók teljes szövege és további recenziók a konyvtar.kello.hu oldalon olvashatók.

Összeállítva: 2018. augusztus 30.


Elérhetőségek
Nyitvatartás
Új könyvek
Rólunk írták
Képgalériák
Archívum
Gyakori kérdések
Fórum/vélemény
Keresés a honlapon
Szavazás
Ön szerint szükség van a házi kölcsönzésre?
Igen, mert sok az otthonából nehezen kimozduló idős vagy fogyatékkal élő ember, akinek fontos az olvasás, a kultúra.
Igen, mert az ellátottak így nem csak könyvet/filmet/ zenét kapnak havi rendszerességgel, hanem figyelmet, jó szót is.
Igen, mert a családtagoknak erre már nem biztos, hogy marad ideje, energiája.
Nem, mert a családtagok erről tudnak gondoskodni.
Nem, mert a lakásba nem szívesen engedünk be "idegent".
Nem, mert elegendő szórakozás a televízió és a rádió.
 
 
 
 
Legyen a kezdőlapom | Hozzáadás a kedvencekhez | Impresszum és oldaltérkép | Kapcsolatfelvétel Copyright © 1997-2008. Berzsenyi Dániel Könyvtár. Minden jog fenntartva.
Utolsó frissítés dátuma: 2018-11-19 www.ysolutions.hu
 
 
Kezdőlap