A könyvtárosság etikai kódexe Hasznos linkek E-könyvtárak Virtuális könyvtárak RSS Vaklap AA
Kezdőlap Impresszum és oldaltérkép Kapcsolatfelvétel
Keresés a könyvtár katalógusában - OPAC
OPAC - Mobilra
Vasi Digitális Könyvtár
Vasi Könyvtári Portál
Városi fiókkönyvtáraink
Elismeréseink
Könyvtárunkról kisebbségi nyelveken
Partnerkönyvtárak
Fenntartóink, támogatóink
Közérdekű adatok
Pályázataink
KSZR
www.niif.hu
Bejelentkezés
Új könyvek ajánlója - 2018. április
Ezt olvassuk áprilisban
Forrás: 

De la Motte, Anders: Végzetes nyár.
Bp., General Press, 2017. 357 p.
D 32
Svédországban a bestseller listák élén végzett Anders de la Motte Végzetes nyár című thrillere. A regény 1983 nyarán veszi kezdetét, egy fülledt éjszakán. Egy világvégi tanyáról eltűnik egy Billy nevű, ötéves kisfiú. A kukoricásban csak a cipőjét találják meg, és hiába keresik a fiút, nem kerül elő. A környéken rosszindulatú pletykák ütik fel a fejüket, a gyanúsítgatások azonban nem segítenek megoldani a rejtélyt, s mivel semmi nyom nem bukkan fel, a rendőrség végül eredménytelenül zárja le az ügyet… Húsz évvel később az eltűnt fiú nővére, Veronica pszichológusként dolgozik a fővárosban. Egy nap egy fiatalember csatlakozik a terápiás csoportjához, aki nem tudja feldolgozni gyerekkora egyik meghatározó traumáját: legjobb barátja eltűnését...

Gyuricza Péter: A viszkis igaz története napjainkig. Exkluzív interjúval, 2017.
Bp., Kossuth, 2017. 276 p.
343 G 99
Némiképp zavaróan az új Viszkis-film jelenetképe található jelen kötet címlapján. Antal Nimród filmje azonban nem jelen mű, hanem egy amerikai újságíró, Julian Rubinstein A viszkis (201723031) című könyve alapján készült. Jelen kötet két magyar újságíró: Gyuricza Péter és Kardos Ernő munkája, egyben A Whiskys szökésben, avagy a szabadság fogságában (200011063) című kötet átdolgozott kiadása, melyben helyet kapott egy, az idén ötvenesztendős Ambrus Attilával született interjú kettéválasztott szövege is. A kötet elején mesél a csak "viszkis rabló" néven emlegetett, korábbi jégkorongozó Ambrus arról, hogyan lett legenda, a könyv végén pedig a börtönbüntetés lejárta utáni életéről, keramikus munkájáról, az őt mind a mai napig kísérő hírnévről szól...

Nesbo, Jo: Szomjúság.
Bp., Animus, 2017. 491 p.
N 69
Ismét visszatér Jo Nesbø kedvenc főhőse, Harry Hole, aki immár három éve visszavonult a nyomozói munkától. A rendőrtiszti főiskolán tanít, s kiegyensúlyozott életet él. Amikor azonban egy fiatal nőt brutálisan meggyilkolnak Oslóban, Mikael Bellman rendőrfőkapitány Harry Hole segítségét kéri. Bár a férfi húzódozik, hiszen megígérte a szerelmének és önmagának is, hogy egy életre abba hagyja a nyomozói munkát, amikor újabb gyilkosság történik, beleveti magát az ügy felgöngyölítésébe. Nyom ezúttal sincs sok, amin elindulhatnának: az első áldozat nyakán lévő sebekben rozsda- és festék-nyomokat találnak, a két áldozatot pedig mindössze annyi köti össze, hogy társkereső oldalak rendszeres látogatói voltak...

Lovasi András: Még nem összes.
Bp., Libri, 2017. 395 p.
L 83
A 2010-ben Kossuth-díjjal jutalmazott Lovasi András rockzenész, -énekes, dalszerző Még nem összes című kötetében eddigi pályafutásának dalszövegeit gyűjtötte egybe. A félszázadik születésnapját az orfűi első felvonás után telt házas Aréna-fellépéssel (Lovasi 50-koncert) ünneplő szerző korántsem lezárt harminc éves pályafutásának több mint háromszáz dalát idézi meg az 1980-as évek végétől máig, a pécsi Szenes Klubtól a Budapest Arénáig. A Kispál és a Borz (1987), valamint a Kiscsillag (2005) frontemberének műveiről Grecsó Krisztián így nyilatkozott: "Lovasi verseiben úgy kerülnek ironikus térbe az élet röhejes apróságai, hogy abba bele kell halni. Legendás sortörései, expresszív képei, népdalos allegóriái csiklandozzák a magyar nyelvet, az édes anyanyelv pedig vele nevet. Egy egész nemzedék lát Lovasi szemével"...

Vági Zoltán: Táborok könyve. Magyarok a náci koncentrációs táborokban.
Bp., Könyv és Kávé, 2017. 690 p.
343 V 16
Újabb közös kötettel jelentkezik a két történész, holokauszt-kutató, az Auschwitz-Birkenaui Állami Múzeumban látható magyar kiállítás forgatókönyvének tervezői: Kádár Gábor és Vági Zoltán. Vaskos összefoglaló munkájuk a náci koncentrációs táborokba hurcolt magyarországi állampolgárok sorsát igyekszik bemutatni, összesítve a számszerűsíthető adatokat is. Mindezt amerikai, izraeli és magyarországi levéltárak irataira, az egykori táborokban működő német és lengyel archívumok anyagaira, valamint a magyar túlélők ezreinek visszaemlékezéseire alapozva. Elsőként felvázolják a koncentrációs táborok történeti evolúcióját, a búr háborúk idején felállított angol táboroktól az örmény népirtáson és a szovjet Gulagon keresztül a náci koncentrációs táborokig (legrészletesebben természetesen ezek fejlődésével foglalkozva). Ezen belül bemutatják a táborrendszer működését, struktúráját, az SS szervezeti kultúráját, a haditermelésben való részvételt, az őrséget, a parancsnoki gárdát, a bánásmódot, a korrupciót stb. Ezt követően egyesével ismertetik az egész kontinensre kiterjedő lágerhálózat összes olyan helyszínét, ahová magyarokat vittek...

Bereményi Géza: Antoine és Désiré. Fényképregény az 1970-es évekből.
Bp., Corvina, 2017. 250 p.
B 54
Az Antoine és Désiré Cseh Tamás második, 1978-ban megjelent nagylemezének a címe, szerzőtársa, a dalszövegek írója Bereményi Géza volt. A dalok a két főszereplő, Desiré azaz Balogh Dezső, (őt részben Bereményi, Dixi nevű barátjáról is mintázták a szerzők) és Antoine, azaz Tóth Antal életét dallammal, érzésekkel átszőtt, sajátos szöveggé formálva közvetítették a hallgatóságuknak. Már a korabeli lemezborítót is Vető János költő, fotós, képzőművész, a Trabant zenekar alapítója, a magyar underground legendás alakja tervezte. A fotós szinte állandóan jelen volt a kor tiltott és tűrt zenekarainak "holdudvarában". A nyakában logó fényképezőgép folyamatosan kattogott, így születtek meg a legendás szerzőpáros, Cseh Tamás és Bereményi Géza "hétköznapjait" megörökítő fényképek. Most, több mint negyven év múltával, ebből a fotósorozatból valamint Antoine és Désiré "mondaköréből" állt össze ez, a maga nemében páratlan fotóregény...

Podhorányi Zsolt: Kastélytúrák kalauza. Utazás a magyar nemesség otthonaiba.
Bp., Kossuth, 2017. 237 p.
728 P 74
Podhorányi Zsolt kulturális újságíró, könyvszerkesztő, aki könyveit maga fényképezi és tervezi, régóta kutatja a magyar birtokos nemesség huszadik századi sorsát, történetét. Egyebek mellett részt vett a Virág Zsolt-féle nagyszerű Magyar kastélylexikon című sorozat Veszprém megye (201225182) és Győr-Moson-Sopron megye kastélyait és kúriáit (200801167) bemutató köteteinek fotózásában. Saját tematikus sorozatában, Mesélő kastélyok (legutóbb: 201601095) címmel épített örökségünk legjelentékenyebb emlékeit idézi meg egykori tulajdonosaikkal, a szalonok világával együtt. Tulajdonképpen jelen, sajátos műfajú, különleges kötetében sem tesz mást, amely valójában szórakoztató művelődéstörténeti útikönyvnek minősül. Néhány nagy arisztokrata család híres és kevésbé ismert kastélyába...

Winslow, Shannon: Titkok és szenvedélyek.
Szeged, Lazi, 2017. 281 p.
W 79
Jane Austen Büszkeség és balítélet című műve volt mindig is Shannon Winslow kedvenc regénye. Annyira megindította a történet, hogy szerette volna, ha folytatódik. Arra volt kíváncsi, mi is történhetett Elizabeth és Darcy esküvőjét követően, s hogyan alakult a mellékszereplők sorsa. Így aztán első regényével arra vállalkozott, hogy megírja a történet folytatását (nem mellékesen ugyanezt tette nemrég Joan Aiken Lady Catherine nyakéke, Julia Barrett Önteltség és önámítás, valamint Helen Halstead Mr. és Mrs. Darcy című regényében). Winslow változatában Elizabeth és Mr. Darcy csaknem egy éve házasok, heves vitáik pedig immár a múlt homályába vesztek. De vajon hogyan élik át házasságuk első jelentős válságát...

Cruyff, Johan: Totális foci. Önéletrajz.
Bp., Kanári Kv., 2017. 285 p.
796 C 32
Az „oranje”, a holland labdarúgó válogatott narancs színében úszik a könyvborító, amelyen a tavaly (2016 márciusában) elhunyt világhírű játékos, Johan Cruyff portréja látható. Az önéletrajzi kötet „mezén” még egy tanulságos idézet is olvasható Pep Guardiolától, korunk egyik meghatározó trénerétől: „semmit sem tudtam a fociról, mielőtt Cruyffot megismertem volna”. Mert Cruyff senki máséhoz nem fogható, maradandó nyomot hagyott a mai futball arculatán, méghozzá sokszorosan. Ő volt az 1960-as évek végén és az 1970-es évek elején a világot ámulatba ejtő holland totális foci legfontosabb irányítója mind az Ajaxban, mind a holland válogatottban, majd ő tette a Barcelonát azzá a Barçává, amilyennek ma ismerjük, 1973-tól játékosként, 1988 és 1996 között pedig edzőként...

Furnivall, Kate: Árulás.
Bp., I.P.C. kv., 2017. 391 p.
F 95
Romy és Florence ikrek, kettejük egymásba fonódó életéről, a második világháború idején megélt történésekről szól az izgalmakban bővelkedő regény. 1930-at írnak a naptárak, amikor Romy, édesapja dolgozószobáján, a szőnyegen fekve arra ébred, hogy csupa vér a keze és édesapja, torkában egy papírvágó késsel holtan fekszik a padlón. Fogalma sincs mi történhetett, semmire sem emlékszik és kétségbeesésében arra kéri nővérét, segítsen neki eltüntetni a nyomokat, nehogy gyilkosságért bebörtönözzék. Florance szerelme, Roland is a lányok szövetségese lesz, és hamis tanúzással megmenti Romyt a börtöntől. Nyolc esztendővel később, Párizsban folytatódik a történet, amikor Romy már beteljesítve régi vágyát, repülőgépet vezet, és pilótaként végzi, cseppet sem veszélytelen munkáját. Időközben az Európában egyre nagyobb teret nyerő fasizmus eszméjével szembe menve a lány, az ellenállók oldalán segíti a Hitler ellenes, francia, antifasiszta mozgalmat...

Lévai Balázs: Beállás. A ponyvarákenrol.
Bp., Athenaeum, 2017. 231 p.
L 58
Lévai Balázs a magyar elektronikus média jó nevű rockszakértője, az emlékezetes Dob + Basszus műsorvezetője a legszebb romantizáló rejtői hagyományokkal és hangulatban megírt rockandroll-ponyvával örvendezteti meg a műfaj kedvelőit – és nemcsak őket. A Beállás ugyanis egy csomó „tuti, hogy így történt, és sejtem is, kivel” jellegű anekdotán keresztül elhiteti velünk, hogy beláthatunk a színfalak mögötti világba. Ennek okán elmondhatjuk, hogy a könyvben szereplő és esetlegesen valóságos alakok, szereplők közti hasonlóság nem a véletlen műve. Lévai elég sokat forgott ebben a világban, hogy a lényeget tekintve tűpontos legyen akkor is, ha egy-egy történetszálat akár több valóságos mozzanatból gyúrt is össze. Így elég sok, vélhetően valóságos, vagy legalábbis alig színezett sztori kerülhet ebben a formában közkézre, ami a valós szereplők nevével nem lenne vállalható. Egy fiktív „elektro-pszichobeat” zenekar, a Black Sheep (Fekete bárány) sztorijain keresztül megidéződik a turnébuszok, színpadok, öltözők drogos, önpusztító, szexuálisan túlfűtött atmoszférája...

Hahner Péter: 13 diktátor. Fejezetek a forradalmak történetéből.
Bp., Animus, 2017. 319 p.
930 H 11
Újabb színvonalas történelmi ismeretterjesztő kötettel jelentkezik Hahner Péter. Könyvének fő kérdései, hogy vajon a forradalom és a diktatúra elválaszthatatlanul összefonódik-e, hogy csak erőszakkal lehet-e tartós és mélyreható változásokat elérni, egyáltalán, hogy megengedhető-e az erőszak, ha egy jobb jövőt szolgál? A bevezetés általánosságban foglalkozik a forradalom szó eredetével, jelentésének bővülésével, erőszak, haladás, demokrácia és diktatúra összefüggéseivel, valamint a forradalmak okaival, szakaszaival és következményeivel. Ezt követően fejezetenként egy-egy forradalmat, az okokat és a következményeket vizsgálja, azt, hogy nevezhetjük-e azokat egyáltalán forradalmaknak...

Youngson, Robin: Együttérző gyógyítás. Szemléletváltás az orvoslásban.
Bp., HVG Kv., 2017. 288 p.
616 Y 70
Robin Youngston elsőre akár álmodozónak is tűnhet a szemünkben, pedig hosszú távon az általa szorgalmazott szemléletmód - az ún. együttérző orvoslás - konkrét hasznot is hoz: a betegnek kellemesebb környezetet és nagyobb esélyt a gyógyulásra, az egészségügyi dolgozóknak pedig emberibb munkafeltételeket, jóval kevesebb lelki és mentális stresszt, szorongást, nagyobb elkötelezettséget a hivatásuk iránt. Előszavában nem kertel: azt állítja, az egészségügy válságban van, elsősorban abban a tekintetben, hogy éppen a lényeg - vagyis a gyógyítás, a gondoskodás, az empátia - esik áldozatul a technikai fejlődésnek, a profitszerzésnek, a teljesítmény-központúságnak, amelyeknek járulékos elemei a kiégés, a stressz, a kimerültség, a depresszió. Mindezekre megoldás lehet a szemléletváltás...

Chabon, Michael: Ragyog a hold.
Bp., 21. Század K., 2017. 446 p.
C 15
A Pulitzer-díjas amerikai író, Michael Chambon 2016-ban napvilágot látott, Ragyog a hold című regénye nagy sikert aratott hazájában, több lap - például a Washington Post - is az év könyvének választotta. A regény alapja egy öregember halálos ágyán tett vallomása, akire az elbeszélő csak így utal: "a nagyapám". Vagyis valójában az unoka számol be a gazdag életút állomásairól, végighallgatva a visszaemlékezést. Egy hét mesélésbe sűrítve hét évtized történései elevenednek meg a lapokon: Philadelphia zsidónegyedei a húszas-harmincas években, a második világháborúba való belépés és Németország megszállása, a hidegháborús vetélkedés és Alger Hiss kémpere, majd szabadulása, az amerikai űrprogram aranykora és a New York-i börtönvilág, a floridai nyugdíjas falvak és "az amerikai évszázad" alkonya. Mindez egy feledhetetlen karakter gyakran mulattató, máskor elszomorító történetei köré építve, a szerző zseniális stílusában elbeszélve...

Tari Annamária: Bátor generációk: Szorongoktehátvagyok. klinikai pszichológiai és társadalom-lélektani szempontok az információs korban.
Bp., Tericum, 2017. 315 p.
301 T 30
A 21. században az online tér és a közösségi média alapvetően változtatta meg az emberek mindennapjait. Az információs kor - minden pozitívuma mellett - megemelte a feszültségszintet is. A fiatal Z és Y generáció tagjai körében jóval nagyobb mértékben jellemző a szorongás, mint azon idősebbeknél, akiknél az online média jelenléte kevésbé jelentős. Az ún. alfa generációban pedig a szorongás minden további generációs réteghez képest magasabb: nekik ugyanis felhőtlenül játszaniuk kellene, ehelyett online képek tömegének kereszttüzében kell megtapasztalniuk a depresszív alkalmatlanság érzését, s mindennaposnak számít az internetes zaklatás, a közösségi média teljes nyilvánossága előtt zajló megszégyenítés is. Így látja ezt Tari Annamária szakpszichológus, pszichoterapeuta is, aki több kötetében is foglalkozott már ezen generációkkal, a köztük lévő feszültségekkel és az online tér hatásaival is...

Dashner, James: Lázkód.
Bp., Cartaphilus, 2017. 366 p.
D 28
James Dashner Útvesztő-trilógiája hatalmas sikert aratott, így nem véletlen, hogy meg is filmesítették (a széria harmadik része, a Halálkúra 2018-ban várható a mozikban). A szerző időközben nekilátott az előzménytörténetek megírásának is. A Halálparancs még a Tisztás és az Útvesztő létezése előtt játszódott, akkor, amikor soha nem látott természeti katasztrófák következtek be. Hatalmas erdőtüzek pusztítottak, a folyók és tavak kiszáradtak, a tengerek szinte semmivé lettek, és aztán felbukkant a gyilkos kór is. Az emberek egymás ellen fordultak, tombolt az erőszak, aztán megjelent a VESZETT, amely túlélő gyerekeken végzett kísérleteinek segítségével, igencsak vitatható módszerekkel igyekezett felvenni a harcot a titokzatos vírus ellen. Az előzménytörténetek most megjelenő második kötetének elején Thomas még csak ötéves kisfiú...

Gavalda, Anna: Életre kelni.
Bp., Magvető, 2017. 250 p.
G 30
A népszerű francia szerző, Anna Gavalda kötete ezúttal hét novellát tartalmaz. A történeteikben egymáshoz nem kapcsolódó írásokat, mégis valamiféle, azonos gondolatisággal átszőtt, laza szál köti össze, amely nem a cselekményben, hanem a szereplők sorsának rejtett azonosságában rejlik. Sorsfordító találkozások élednek meg a kötet lapjain, többek között a Trubadúrszerelem című novellában, amelynek monológját Lulu, a párizsi lány szájából „hallhatja” az olvasó. Az állatkereskedésben dolgozó fiatal nő barátnője, Samia unszolására elmegy egy „érdektelen” buliba, ahol hamarosan kiderül, hogy a költő, aki issza Lulu minden szavát, nemcsak jó szeretőnek, de igazi lélektársnak is bizonyul, ám a lány számos csalódása okán, már nem meri elfogadni a felé nyújtott kezet. De ilyen találkozásról szól, a fiú szemszögéből láttatva az eseményeket, az Egy fiú című történet is, amely a másnaposságtól szenvedő srác egyszerre boldog, ám ugyanakkor szomorú „lélekvillanásairól” ad pontos kórképet. Valamennyi írás történései olyan lehetőségeket villantanak fel, a többségében fiatal szereplők előtt, amelyek nyomán mindannyian képesek újraértelmezni reménytelennek tetsző élethelyzetüket...

Feledy Péter: Napropó.
Bp., Éghajlat Kvk., 2017. 749 p.
F 41
Az ismert rádiós és televíziós riporter, Feledy Tamás most megjelenő könyve napló és történelmi dokumentumkötet keveréke. A dokumentum fogalmát a szerző széleskörűen értelmezi. Minden egyes naptári nap apropóján (innen a cím: Napropó) idéz egy vagy több, az adott hónap adott napján elhangzott beszédet, azon a napon írt naplóbejegyzést, levelet, jegyzőkönyvet, rendőrségi jelentést, azon a napon történt eseménnyel kapcsolatos újságcikket, könyvrészletet, (részben általa készített) riportot, egy aznapi születést stb., és ezek kapcsán írja le röviden meglátásait is. Az idézetek összesen több mint négyszáz személytől származnak, vagy hozzájuk kapcsolódnak, s időben több mint két évezredet ölelnek át (leginkább azonban Magyarország huszadik századi történetével kapcsolatosak). A kötet alapja természetesen a szerző saját gyűjteménye. Gyerekkora óta gyűjt újságcikkeket, könyveket, egyéb dokumentumokat. Fontos részét képezik ezen gyűjteménynek az 1956-os forradalom idején összegyűjtött és rendszerezett anyagok, valamint a rendszerváltást megelőzően, alatt és az azt követő néhány évben keletkezett dokumentumok...

Mukherjee, Siddharta: A gén. Személyes történet.
Bp., Park, 2017. 631 p.
575 M 93
"A tudománytörténet egyik legnagyobb hatású és legveszedelmesebb fogalma a gén" - olvashatjuk Siddharta Mukherjee előszavában ezt a fontos, a lényegre pontosan rátapintó gondolatot. S hogy ez pontosan mit is jelent? Nos, valójában erre válasz maga a könyv, amely a genetika diszciplínának az átfogó, minden lényeges részletre kiterjedő, tudományos igénnyel megírt, ugyanakkor olvasmányos és lebilincselően izgalmas krónikája. A szerző - neves indiai-brit orvos, genetikus, orvostörténész, író - egyrészt hű marad a műfaj hagyományaihoz, másrészt nem. Mert bár a genetika keletkezéséről, fejlődésének mérföldköveiről, jelenkori helyzetéről kronológiai sorrendben ír, a tudománytörténeti sorok közé rendre belesző egy nagyon személyes, a témához azonban szorosan kötődő történetszálat, a saját családja históriáját: a rokonai között többen is küzdöttek, küzdenek súlyos - nyilvánvalóan öröklődő - mentális betegséggel. A fejezetek időrendben építkeznek, érintve minden fontos állomást...

Greif, Gideon: Felkelés Auschwitzban. A zsidó "Sonderkommando" 1944. október 7-ei felkelése.
Bp., Európa, 2017. 379 p.
343 G 64
Előző kötetében (Könnyek nélkül sírtunk, 201610032) Gideon Greif izraeli történész az auschwitz-birkenaui lágerben működő Sonderkommandók történetét dolgozta föl, hét egykori sonderkommandóssal készített interjú formájában. Ők voltak azok a zsidó foglyok, akiket arra kényszerítettek, hogy a gázkamrákból kihordják a holttesteket, és kitakarítsák a krematóriumokból a hamut is. Legújabb, ezúttal Itamar Levinnel közösen írt könyve az 1944. október 7-én kitört felkelés történetével foglalkozik, amelyben a Sonderkommando tagjai vettek részt. A szerzők elsőként általánosságban mutatják be az auschwitz-birkenaui láger Sonderkommandóját, az ott végzett lélekölő munkát, s azt, hogy a zsidó foglyoknak milyen kapcsolata volt az általános földalatti mozgalommal. Ezt követően a résztvevők és szemtanúk vallomásai és különböző, köztük német feljegyzések alapján ismertetik, hogyan léptek kapcsolatba egymással a két külön táborban (Auschwitz I és II) őrzött foglyok, hogyan vitatták meg és halasztották el többször a felkelést...

Levine, Joshua: Dunkirk. A mozifilm történelmi háttere.
Bp., Gabo, 2017. 414 p.
355 L 62
Joshua Levine immár magyar nyelven is elérhető kötete a második világháború történetének egyik legnagyobb mentőakcióját mutatja be. 1940 májusában a franciaországi hadjárat során a német Wehrmacht a Brit Expedíciós Haderő, illetve a francia és belga hadsereg katonáit egészen a La Manche partjára szorította vissza. A dunkerque-i tengerparton több mint 300.000 szövetséges katona tömörült össze, hátukban a Harmadik Birodalom hadseregével, kiszolgáltatva a Luftwaffe bombázóinak. Az evakuálási parancsot május 26-án adták ki, a kimenekítésben civil személyzet is segédkezett, így több mint 850 különféle hajó vett részt: a Brit Királyi Haditengerészet hadihajói, halászhajók (köztük egy alig 4,6 m hosszú ladik), magánjachtok, utasszállító hajók. A visszavonulás során végül 338 226 ember menekült meg, hogy később folytathassa a harcot...

Nagel, Susan: Mária Terézia. Mária Antónia lányának sorsa.
Bp., I.P.C. Kv., 2017. 474 p.
944 N 14
Mária Terézia Sarolta (1778- 1851), a Bourbon-házból származó francia királyi hercegnő, XVI. Lajos király és Marie Antoinette királyné leánya volt. Magyarország uralkodójának (Mária Teréziának) unokája, a királyi család egyetlen tagjaként élte túl a francia forradalmat. A jakobinusok börtönéből szüleinek és öccsének kivégzése után, 1795-ben szabadult. A tizenhét éves lány családja sorsáról ekkor semmit sem tudott, fogalma sem volt, hogy mit kezdjen életével, amikor a politikai erők harcának kereszttüzébe került. A későbbiekben, 1799-ban, Lajos Antal francia királyi herceghez ment feleségül, és abban az egy esztendőben, amíg férje még uralkodhatott kijárt neki a trónörökösné azaz, dauphine cím. 1830-tól férje emigrációba kényszerült, ekkor Mária Terézia Sarolta felvette a Marnes grófnéja álnevet. A szerző korabeli dokumentumok és a levéltárban végzett kutatási anyagok alapján veszi sorra ennek a kevéssé ismert történelmi személyiségnek az életeseményeit, azokat a „stációkat”, amelyek szoros kapcsolatban voltak Franciaország történelmével...

Chance, Rebecca: Luxus és könny.
Bp., Athenaeum, 2017. 526 p.
C 16
A regény prológusában, 1993-ban járunk, amikor a három Mc Kenna nővér, a kilencéves, Deeley, a tizenhárom éves Devon, és a legidősebb, tizenhét éves, Maxie egy férfi holtteste fölött állnak. Ekkor még nem lehet tudni ki ez a férfi, de az a közöttük zajló beszélgetésből sejthető, hogy ők tették el láb alól a szerencsétlent. Tizennyolc évvel később találkozunk velük, amikor az uralkodásra termett Maxie már egy képviselő feleségeként, gazdag üzletasszonyként éli mindennapjait, és fékezhetetlen hatalomvágya okán egyre feljebb és feljebb tör. Mindezt szexuális vonzerejével kívánja elérni, és annak érdekében, hogy férjéből miniszter csináljon, fűvel-fával lefekszik, majd szado-mazo játékokkal szórakoztatja a férfit, aki végül bejuttatja párját a bársonyszékbe. Eközben Deeley és Devon is egyre ismertebbek lesznek a szakmájukban. Egyikük a tv-ben vetített főzősorozat sztárszakácsa, Deeley pedig egy hírességgel él, igencsak pazar körülmények között. Ám a múlt nem hagyja nyugodni őket, és egy váratlan pillanatban „rájuk szakad az ég”...

Katona Klári: Közelség.
Bp., Édesvíz, 2017. 228 p.
K 26
A kivételes hangú énekesnő, gondolatgazdag dalaival évtizedek óta töretlen sikereket arat, ám sohasem volt a szó, hagyományos értelmében, „pop” énekesnő. Rejtőzködő személyisége okán, mintha mindig a háttérben maradt volna, ő a dalai által kívánt megnyilvánulni, magánéletét, bulvárpletykák sohasem árnyékolták be. Az elmúlt évtizedben pedig úgy tűnt, hogy másfelé is nyit, és nemcsak az éneklés az ő életútja. A karitatív tevékenységet, az elesetteken való segítést, és a gyermekekkel való foglalkozást mindig is szívügyének tekintette, és ennek a nyomvonalnak a mentén számos jótékonysági rendezvény háziasszonya, védnöke, „arca” lett, emellett a gyermekek zenei tehetségét „megmérető”, értékes, komolyzenei, televíziós műsorok vezetőjeként is bemutatkozott. Mostani prózai kötete, lírába hajló gondolatfutamokat, az élet apró dolgai köré szőtt értékes, gyakorta filozofikus mélységgel áthatott szövegeket tartalmaz. Katona Klári immár nemcsak sikeres énekesnőként, de szövegíróként is bemutatkozik, és ez a „nyitány” egy újabb „személyiséget” revelál...

Donáth Mirjam: Mások álma.
Bp., Athenaeum, 2017. 315 p.
325 D 80
A „Magyarok külföldön” című sorozat harmadik darabja a kötet, amelynek szerzője hét esztendőn keresztül élt New York-ban. A világváros legjobb egyetemén tanult, majd ezután a Times Square-en dolgozott a legnagyobb nemzetközi hírügynökségnél. A külső szemlélő úgy vélhette „ölébe hullott” a szerencse, ám Donáth Mirjam ezt nem így élte meg, mert ő nem volt boldog. Hét év után tért haza Magyarországra, és először blog formájában, majd ebben a kötetben adja közre lelkének vívódásait, a honvágy folyamatos jelenlétét, a barátok, a család távolsága okán létrejött szeretet hiányt, amelyet semmiféle „pótlással” nem tudott kiegyenlíteni. A „viviszekció”, amellyel önnön lelkét is boncolgatja kegyetlen őszinteséggel tárja fel az emigráció hétköznapjait. Könyvében nemcsak az ő, hanem a borsodi illegális bevándorló, a zalai gazdasági migráns, és számos más náció amerikás álmainak, tényszerű, valóságos „lenyomata” olvasható...

Molnár Lamos Krisztina: Válaszúton. Egy magyar ápolónő történetei határokon innen és túl.
Bp., Fekete Sas K., 2017. 272 p.
325 M 82
Molnár Lamos Krisztina magasan kvalifikált, két szakvizsgával, több mint húszéves tapasztalattal rendelkező ápolónő, aki sok más sorstársához hasonlóan, nem tudott itthon megélni a fizetéséből, és negyven éves korához érve, amikor már két gyermeke felnőtt, elhatározta, hogy Angliában próbálja meg anyagilag megalapozni a jövőjét. Ennek az útnak az érzékletes krónikája a kötet, amely kislány korától kíséri végig a szerző életének fontosabb állomásait. A jól tanuló Krisztina már kamaszként is ápolta a család egyik beteg tagját, és mindig is szeretettel, empátiával fordult az elesettek felé. Érettségi után megszületett első gyermeke, ekkor végezte el a kétéves ápolónő képzőt. Szülésznő szeretett volna lenni, de egyik oktatója eltanácsolta a pályáról, mondván nagyon vékony és erőtlen, nem lenne képes világra segíteni egy gyermeket. Ezután kórházi ápolónőként, lelkiismeretesen, hivatásának élve, a betegek iránt megéréssel és szeretettel végezte munkáját, ám fizetése nem volt elég arra, hogy a család gyarapodni tudjon. Amikor negyven esztendősen, egy Angliába ápolónőket kiszervező iroda ajánlásával elindult a nagy útra, jövendő munkahelyére, South Yorkshire-be, még nem sejtette, hogy hányféle akadállyal kell megküzdenie...

Huszti Péter: Férfikor hajnalán.
Bp., Helikon, 2017. 255 p.
792 H 98
Az ismert színművész, rendező, a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára, volt rektora, Huszti Péter 2015-ben jelentette meg önéletrajzi trilógiájának első kötetét, Srác a kakasülőn (201520049) címmel. Ebben a könyvében születésétől, 1944-től 1966-ig – a Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzéséig, a diplomaosztóig – mutatja be életét. Ennek folytatása, a trilógia második darabja, a most megjelent kötet, amelyben a szerző „férfikora hajnalának” magánéleti eseményeit, számos színházi és filmfőszerepét és a hozzájuk kapcsolódó „filozofikus” gondolatait idézi föl. Mindeközben a mára már a művészvilágból eltávozott, halhatatlan színészek jelenlétéről, szereptársairól mesél, többek között Kiss Manyiról, Psota Irénről, Bessenyei Ferencről, miközben számos más, jelentős művész alakja is megéled a kötet lapjain. A kitűnő stílusban megírt önéletrajz alapján, arra is választ kap az olvasó, miként formálódik szereppé a színpadi figura, miként kell a színésznek önmagán „átfolyatnia” élményekkel, érzelmekkel, szenvedéssel telve egy-egy szerepet ahhoz, hogy az hitelesen jelenjék meg a színpadon...

Tóth Balázs: Hiedelmeink. Az emberi gondolatok építőkövei.
Bp., Libri, 2017. 238 p.
301 T 71
Csányi Vilmos etológus és egy fiatal pszichológus, Tót Balázs jegyzi ezt a kötetet, amely érdekes és mélyen elgondolkodtató állítást jár körül és bizonyít. A szerzőpáros meggyőződése az, hogy "a hiedelmekre való képesség az ember legfontosabb tulajdonsága"; ők pedig ennek nemcsak a megnyilvánulási formáit mutatják be részletekbe menően, de azt a lélektani, szellemi és társadalmi hátteret is, ami egyrészt lehetővé teszi ezt az összetett hiedelemrendszert, másrészt pedig rámutatnak, hogy egyfajta oda-vissza hatással maga a szisztéma miként épül, cizellálódik a nemzedékről nemzedékre átadott, formálódó, alakuló, koronként változó, de lényegét tekintve ugyanúgy működő emberei hiedelemből. Az első fejezetben az állatok gondolkodási struktúrájáról, "világszemléletéről" esik...

Sandberg, Sheryl: B terv. Hogyan küzdjünk meg a válsághelyzetekkel és találjunk örömöt az életben?
Bp., HVG Kv., 2017. 264 p.
613 S 14
Az amerikai szerzőpáros könyve abban kíván segíteni az olvasóknak, hogyha súlyos élethelyzetbe kerülnek - betegség, haláleset, válás vagy éppen munkahelyük elvesztése okán -, miként tudnak kilábalni abból, és valahogy folytatni az életüket. Sheryl Sandberg, a Facebook operatív igazgatója hasonló helyzetben volt 2015-ben, amikor férje, David tizenegy évnyi házasság után váratlan hirtelenséggel elhalálozott. A tragédia feldolgozásához barátjától, Adam Granttől, a Wharton Üzleti Iskola szervezeti pszichológia tanárától - jelen kötet társszerzőjétől - kért segítséget. Mint azt az előszóban Sheryl felidézi, pár héttel a tragédia után arról beszéltek egy másik barátjával, Phillel, hogy valakinek át kéne vennie a férje helyét az apa-gyerek programban. "De én Dave-et akarom!" - üvöltött fel hirtelen Sheryl, mire barátja megölelte, és csak annyit mondott: "Az A terv nem megvalósítható. Hozzuk hát ki a legtöbbet a B tervből." Ehhez a történethez hasonlóan, a könyv ennek a "B terv"-nek a megtalálásában segít...

Az oldal a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. recenziói alapján készültek.
Az ajánlók teljes szövege és további recenziók a konyvtar.kello.hu oldalon olvashatók.

Összeállítva: 2018. április 3.


Elérhetőségek
Nyitvatartás
Új könyvek
Rólunk írták
Képgalériák
Archívum
Gyakori kérdések
Fórum/vélemény
Keresés a honlapon
Szavazás
Ön szerint szükség van a házi kölcsönzésre?
Igen, mert sok az otthonából nehezen kimozduló idős vagy fogyatékkal élő ember, akinek fontos az olvasás, a kultúra.
Igen, mert az ellátottak így nem csak könyvet/filmet/ zenét kapnak havi rendszerességgel, hanem figyelmet, jó szót is.
Igen, mert a családtagoknak erre már nem biztos, hogy marad ideje, energiája.
Nem, mert a családtagok erről tudnak gondoskodni.
Nem, mert a lakásba nem szívesen engedünk be "idegent".
Nem, mert elegendő szórakozás a televízió és a rádió.
 
 
 
 
Legyen a kezdőlapom | Hozzáadás a kedvencekhez | Impresszum és oldaltérkép | Kapcsolatfelvétel Copyright © 1997-2008. Berzsenyi Dániel Könyvtár. Minden jog fenntartva.
Utolsó frissítés dátuma: 2018-11-19 www.ysolutions.hu
 
 
Kezdőlap