A könyvtárosság etikai kódexe Hasznos linkek E-könyvtárak Virtuális könyvtárak RSS Vaklap AA
Kezdőlap Impresszum és oldaltérkép Kapcsolatfelvétel
Keresés a könyvtár katalógusában - OPAC
OPAC - Mobilra
Vasi Digitális Könyvtár
Vasi Könyvtári Portál
Városi fiókkönyvtáraink
Elismeréseink
Könyvtárunkról kisebbségi nyelveken
Partnerkönyvtárak
Fenntartóink, támogatóink
Közérdekű adatok
Pályázataink
KSZR
www.niif.hu
Bejelentkezés
Új könyvek ajánlója - 2018. február
Ezt olvassuk februárban
Forrás: 

Barna István: Kardiovaszkuláris prevenció. A szív- és érbetegségek megelőzése.
Bp., SpringMed, 2017. 132 p.
616 B 34
A szív- és érrendszeri betegségek töretlenül vezetik a halálozási okok "toplistáját", így kiemelten fontos felhívni a figyelmet a megfelelően hatékony megelőzésre. Ehhez nyújt segítséget a jelen kötet, amelynek első részében a betegségtípus kockázati tényezőit tekinti át Barna István. Ezt követően arról olvashatunk, hogy az életmód (táplálkozás, koleszterin- és húgysavszint, sófogyasztás, vitaminok és antioxidánsok, alkohol, dohányzás, sport, lelkiállapot stb.) milyen szerepet játszik a prevencióban. Ezután hat konkrét betegség megelőzéséről olvashatunk...

Szondy Máté: Olvadás.
Bp., HVG Kv., 2017. 111 p.
615 Sz 90
Ez alkalommal Szondy Máté számol be szépirodalmi igénnyel egy terápiás esetéről minden érdeklődő okulására, egyben összegezve a témával - vagyis a gyászmunkával - kapcsolatos legfontosabb pszichológiai fogalmakat és ismereteket. A lapokon Tímea megrendítő története, és egyben a három esztendőn át tartó kezelés forgatókönyve bomlik ki előttünk. Tímea egy számára feldolgozhatatlannak tűnő tragédia kapcsán kért segítséget: nyolc éve vesztette el akkor tizenegy éves kisfiát, Tomit, és azóta képtelen feldolgozni a történteket, megszállottan kutatja az okokat, keresi a magyarázatokat, s folytonosan hibáztatja magát. Szondy Máté részletes beszámol arról, hogy miként kezdték meg és vitték végig közösen ezeknek a blokkoknak az oldását, utat engedve a gyász folyamatának, majd a legfontosabbnak: hogy Tímeának újra normális életete lehessen...

Inzunza, Alejandra S.: Narcoamerica. 55000 kilométer a kokain nyomában.
Bp., Cser K., 2017. 242 p.
343 I 62
A kokain - eredeti formájában legalábbis - mintegy kétezer éve van jelen az emberiség kultúrtörténetében. Már a dél-amerikai indiánok használták fájdalomcsillapításra a kokacserjét, sőt az összeaprított péphez lúgos anyagot adva kukoricakeményítő segítségével apró labdacsokat gyúrtak, melynek élénkítő hatása a postaszolgálat segítségére is volt. Aztán Európában is megjelent, elsősorban orvosi használatban, de gyógybor készítéséhez és doppingszerként is alkalmazták. Albert Niemann volt az, aki 1859-ben a növény aktív hatóanyagát kimutatta. Gyógyászati felhasználása nagyiparilag 1884-ben kezdődött, s ebben nagy szerepe volt Sigmund Freud ajánlásának is. És bár korán felfigyeltek a függőség kialakulására, ma az egyik legismertebb - bár igaz, az egyik legdrágább - kábítószernek számít. A növénytermesztés és a paszta előállítása többnyire Dél-Amerikában (leginkább Bolíviában, Kolumbiában és Peruban) történik, ahonnét jól működő csempészhálózaton keresztül jut el a világ minden tájára. Ezt a bonyolult, és közvetve számos emberéletet követelő láncolatot mutatja be a spanyol és mexikói szerzőhármas világszerte nagy sikert arató Narcoamerica című kötete. Mint ahogy az alcímből is kiderül: az újságírók 55000 kilométert tettek meg Amerika-szerte, hogy végig járják a kábítószer útját

Fforde, Katie: A szerelem titkos kertje.
Bp., Libri, 2017. 383 p.
F 55
A könnyed női lektűrök specialistája, Katie Fforde újabb szórakoztató regénnyel örvendezteti meg olvasótáborát. Lorna kertész, Phillynek, a barátnőjének pedig növényneveldéje van. Közösen gondozzák egy udvarház parkját az Anglia egyik ékszerdobozának számító Cotswoldban. A hely azonban rég elfeledett titkokat is rejteget: váratlanul egy elvadult kertrészt fedeznek fel, ami ellenállhatatlanul vonzza őket. Szeretnék újra kialakítani benne a csendes, varázslatos zugot, amilyen a távoli múltban lehetett. A helyreállítás komoly erőpróba, ráadásul az idő is szorítja hősnőinket. Ha ez nem lenne elég, az élet további megoldandó helyzetekkel is szembesíti őket. Mindkettőjükhöz bekopogtat az új szerelem...

Brits, Louisa Thornsen: Hygge. Harmónia dán módra.
Bp., Jaffa, 2017. 197 p.
613 B 89
Valószínűleg a dánok számára a hétköznapi fogalomkészlet része a hygge, ám itt, Magyarországon még csak pár hónapja kezdtünk el ismerkedni ezzel a kifejezéssel, és az életérzéssel, életstílussal, amit takar. Hogy mi közelíti meg a leginkább? Talán a harmónia, a teljes nyugalom, a minden különlegesebb szélsőség nélküli gondtalan önfeledtség, kisimultság. És még mi ezen felül? Erről árulkodnak a fejezetcímek is: Valahova tartozás; A biztonság védőszférája; Otthonosság; Jólét; Egyszerűség; Napi rituálék...

Pullman, Philip: A por könyve.
Bp., Ciceró, 2017. 478 p.
P 96
A Philip Pullman-rajongóknak jó hír, hogy a filmen is feldolgozott, Az Úr sötét anyagai című fantasy-mesetrilógia (ld.: Északi fény, 200725456 vagy Az arany iránytű címen: 201723???; A titokzatos kés, 201723???; A borostyán látcső, 201723???) után több mint húsz évvel újabb trilógia kezdődik A por könyve címmel, melyben újra csak az ismert hősnőről, Lyráról olvashatnak. A brit író világában ezer és ezer párhuzamos világ létezik egymás mellett és az egészet áthatja a titokzatos Por. Senki sem tudja honnan jött, miből van, de a trilógia folyamán egyre többet és többet tudunk meg róla. A The Book of Dust küzdelmeinek egyik oldalán egy zsarnoki és diktatórikus szervezet áll, amely mindenféle Porra vonatkozó spekulációt és találgatást el akar fojtani még csírájában, a másikon pedig azok, akik hisznek a szólásszabadságban. Az első kötet tíz évvel az Északi fény történései előtt játszódik, tehát a főszereplő még kisbaba...

Atwood, Margaret: Boszorkánymagzat.
Bp., Kossuth, 2017. 318 p.
A 94
Margaret Atwood, számos regényével letette már a „névjegyét” az olvasók asztalára, most egy neves londoni könyvkiadó, Shakespeare műveinek újragondolása címmel kiadott pályázatára írta meg regényét, amely az eredeti, Vihar című dráma „utánérzése”, parafrázisa. A regény központi alakja, a színházi körökben, szakmai berkekben elismert Felix, aki számos sikeres színházi fesztivált rendezett már meg, mígnem egy ellenlábasa, Tony rendkívül durva és jellemtelen módon kifúrta az állásából. A történet idején Felix, teljes magányban, elvonultan él a hegyek között, de minden vágya az, hogy megrendezhesse Shakespeare Vihar című drámáját. A rendező hatalmas lelki teherrel birkózik évek óta: agyhártyagyulladásban elvesztette kislányát, Mirandát, és úgy érzi a dráma színpadra állításával enyhülne kínja és lányának is emléket állíthatna ezzel. Az élet ekkor végre kegyes hozzá, kap egy lehetőséget, hogy megrendezze a színdarabot, méghozzá egy börtön színpadán, és ezzel két célját is beteljesítheti, egyfelől elengedheti halott kislánya „szellemét”, „akivel” tizenkét esztendőn át bezárkózott az isten háta mögötti, hegyi kunyhóba, másrészt elégtételt vehet ellenlábasain, akik derékba törték művész pályafutását…

Ley, Rosanna: Az utolsó tánc Havannában.
Bp., I.P.C. Kv., 2017. 413 p.
L 63
Rosanna Ley romantikus története Kubába, a Fidel Castro által vezetett forradalom idejére kalauzolja az olvasókat. 1957-ben, Havannában egy forró nyári éjjelen unokabátyjával, Pueblóval megy szórakozni a tizenhat esztendős, Elisa. Amikor a feketeszemű, jóképű Duardo felkéri, erotikus táncban forrnak össze, és mindketten azonnal úgy érzik, egymásnak teremtette őket a sors. A forradalomi eseményekben Duardo is részt vesz, Elisa azonban a hatvanas években elhagyja az országot, és Angliában kezd új életet. Itt ismerkedik meg az özvegy Philippel, aki egyedül neveli kislányát, Gracét. Az asszony férjhez megy a férfihez, és mostohalányával igazi szeretetteljes, bensőséges kapcsolatot alakít ki. Egy családi esemény miatt a nyolcvanas években visszatér Kubába és ekkor ismét találkozik Duardóval, aki már családot alapított és van egy fia is, ám rá kell döbbenniük, hogy érzelmeik mit sem változtak az évek során...

Chamberlain, Diane: Egyetlen nővérem.
Pécs, Alexandra, 2017. 414 p.
C 15
Az Egyesült Államok egyik legsikeresebb kortárs bestseller-írója, Diane Chamberlain szépszámú művét az izgalmas krimik és a női regények keveréke alkotja. Harmadik magyarul megjelenő kötetének főszereplője az iskolapszichológusként dolgozó Riley MacPherson, aki mindig is úgy tudta, hogy nővére, Lisa tizenhét éves korában öngyilkos lett. Ez a hit formálta bátyja és az ő gyerekkorát, ez a meggyőződés nyomta rá bélyegét a családtagok közti viszonyokra. Aztán több mint húsz év elteltével az édesapa meghal, és – ahogyan angolszász területen mondani szokták – kidől a csontváz a szekrényből. Riley-ra hárul ugyanis a feladat, hogy túladjon a házon, a lakókocsiparkon és apja gyűjteményein. Ám amíg a tárgyi örökségtől egyszerű megválni, addig a váratlanul feltáruló családi titkok terhét élete végéig cipelnie kell...

Bergmann, Emanuel: A trükk.
Bp., Európa, 2017. 437 p.
B 55
Az ágrólszakadt prágai Goldenhirsch rabbi kisfia, a gyámoltalan Mosche 1919-ben születik meg, nyomorúságos körülmények között nevelkedik, betegeskedő édesanyját hamar elveszíti, apja pedig nagy gyásza miatt inni kezd. A regény egyik síkja a két világháború közötti Csehszlovákiában és Németországban játszódik, és azt követi nyomon, hogy a gyámoltalan, szegény zsidó kisfiúból hogyan lesz hitehagyott ember és cirkuszi mágus. Mosche ugyanis egy alkalommal eljut egy Prágában föllépő vándorcirkusz előadására, ahol megbabonázza a Félholdember nevű mágus produkciója, és még inkább elbűvöli a mágus segítője, Ariana, a "perzsa hercegnő" szépsége. Megszökik iszákos apjától, a cirkuszhoz szegődik, ahol először az állatketrecek takarítását bízzák rá, miközben a fiú mindenképp mágus szeretne lenni. A regény másik cselekményszála a 2000-es évek eleji Los Angelesben történik, ahol a tinédzser Max Cohn szülei éppen válnak. A kétségbeesett fiú a krízishelyzetben vívódva kapaszkodót keres, ez pedig nem más számára, mint az apja lomtárában talált régi, a hetvenes évekből származó bakelitlemez, amelyen Zabbatini, a mágus varázsigéket mond, többek között az örök szerelem varázslását adja elő...

Cooke, Elizabeth: Sötét vadvirágok.
Bp., I.P.C. Kv., 2017. 334 p.
C 27
A Rutherford park (201621041) című izgalmas romantikus történelmi regényével bemutatkozó brit írónő, Elizabeth Cooke folytatja opusát Sötét vadvirágok címmel. Az első világháborút éljük, így a ​yorkshire-i, csodálatos szépségű, ötszáz éves Rutherford Park lakóinak viszonylag békés élete már a múlté. 1915 májusában Lord Cavendish, Rutherford nyolcadik earlje és felesége, Octavia, húszéves Harry fiukért aggódik, aki Franciaországban a Királyi Repülőhadtestnél pilótaként szolgál. A hazafias lelkesedés hatására a Park fiatal férfi alkalmazottai is kiképzőtáborokba, majd a Csatornán túli hadszínterekre mennek harcolni a németek ellen. Otthon maradó szeretteikre gondolva próbálják elviselni a háború iszonyatos borzalmait...

Gerlóczy Márton: Mikecs Anna. Altató.
Bp., Scolar, 2017. 446 p.
G 42
Vélhetően kevés író van a mai magyar irodalomban, aki olyan jeles ősökkel rendelkezik, mint Gerlóczy Márton. A Jékely, majd később az Áprily és Jancsó nevekkel fémjelzett, máig érően híres felmenőkkel rendelkező szerzőnek ma élő rokonai is szorosan kötődnek az irodalomhoz (pl.: Péterffy Bori, Péterffy Gergely). Ennek a családnak ezerfelé indázó történetét írja meg jelen regényében a szerző, aki a hagyatékokban föllelt korabeli dokumentumok, emlékek, naplók, levelezések, prózai és lírai darabok felhasználásával egységesítette a töredékes anyagot. A történet alapjául a szerző nagyanyjának, Jékely Mártának, és dédanyjának, Schéfer Idának az emlékiratai szolgáltak. A részint magyar, részint száz felmenőkkel bíró családban kivételes jellemű és tehetségű, erős tartású asszonyok sorsa kapcsolódik egymáshoz. Ezek a sorsok lassanként egymásba fonódva vezetnek el a máig, azon az úton, amelyen a nagymama elsőszülött lánya, Mikecs Anna (1942) kalauzolja, segíti a szerzőt. Kettejük „összjátékának” eredménye a családregény, amelyben plasztikus képekben, az olvasó lelkét megérintő, szívmelengető sorokban, hitelesen értelmeződik az elmesélt igaz történet...

Kemény István: Lúdbőr.
Bp., Magvető, 2017. 219 p.
K 35
A költő ezúttal az ezredforduló után írott, történelemről, politikáról, kultúráról, irodalomról szóló esszéit gyűjtötte össze. A kötet nyitó írása (Egy szép délután) egy régi fekete-fehér fotó elemzése. A felvétel az írót a barátai társaságában ábrázolja, mégpedig a Parlament lépcsőjén ülve, 1989. október 23-án délután, miután az ideiglenes köztársasági elnök kikiáltotta a köztársaságot. Ahogy írja: „Kora délután van, a köztársaságot már kikiáltották. A zsarnokságnak jó félórája vége”. A szerző ott és akkor pontosan tudja, most valami egészen új kezdődik, ezért teli van reménnyel, bizakodással. A kötet esszéi erre az emlékezetes pillanatra utalnak vissza, hiszen számos darab mérlegkészítés: mit ért el Kemény István, az író, a költő az azóta eltelt csaknem három évtized alatt. A költészet megkopasztása című, egyszerre vallomásos és teoretikus esszéjében válaszol a könyv elején föltett kérdésre. Fölidézi Odüsszeusz alakját, aki árbochoz kötette magát, hogy hallhassa a szirének énekét, de ne engedjen a csábításuknak. Márpedig – a szerző szerint – a költő feladata nem más, mint a szirének énekének továbbítása, továbbadása a tömegeknek...

Sztanyekné Hossó Nikoletta: Politika és protokoll. Az első magyarországi pápalátogatás kulisszatitkai 25 év távlatából.
Bp., CEPoliti, 2017., 175 p.
280 H 93
A köz- és diplomáciatörténeti szempontból is jelentős, a modernkori magyar egyháztörténet számára viszont legjelentősebb eseménysorozat volt a 2014-ben szentté avatott II. János Pál pápa első magyarországi apostoli látogatása, amely több szempontból is megkerülhetetlen eseménye lett a függetlenségét és szabadságát ünneplő, fiatal magyar demokráciának. Sztanyekné Hossó Nikoletta nemzetközi kapcsolatok- és protokollszakértő, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Titkárságának koordinációs vezetője kötetében az esemény súlyához méltó módon igyekezett a lehető legtöbb szempont és forrás alapján vizsgálni az eseményt. Minden egy diplomáciai bravúrral kezdődött: Giovanni Spadolini, az olasz felsőház elnöke 1988 júliusában a Grósz Károllyal folytatott tárgyalást befejezve, az ajtóból visszafordulva, mintegy mellékes, ja, még ez is eszembe jutott gondolatként tette fel a kérdést: „Miért nem jöhet a pápa Magyarországra?” Természetesen így nem adva időt a válasz megfontolására, az a „rajtam ne múljon” jegyében, más nem is lehetett, mint: „Ha akar, akkor jöjjön”. A kötet első részében a szerző az 1945–1991 közötti magyar történelem, és azon belül az egyháztörténelem eseményeit a szakirodalom alapján ismerteti, felvázolva a pápalátogatáshoz vezető utat...

Teller, Janne: Macskaköröm.
Bp., Scolar, 2017. 318 p.
T 41
A dán írónő súlyos regénye egy szerelem története a háború borzalmai közepette. Shen Grant sebészorvos nem talál magának megfelelő állást Nyugaton, ezért „Európa végén”, Szarajevóban telepedik le. Csakhogy akkoriban éppen a ’90-es éveket írják, amikor szétesik Jugoszlávia, és irtózatos szenvedések árán megszületnek az új országok, köztük Bosznia-Hercegovina. Shen egy politikai nagygyűlésen pillantja meg Zóját, aki férjes asszony, márpedig „férjezett nőt szeretni annyit jelent, hogy az ember két másik ember mértanának hiányzó dimenziójához redukálja magát” – morfondírozik a férfi. Ám a szerelem vihara semmi ahhoz képest, amilyen vihart a történelem kavar a ’90-es években a Balkánon. Így nem csak egymást, a történelmet is szeretnék megismerni, mert – úgy hiszik – csak a történelem pontos ismeretével lehet a háborút elkerülni. A szerelmesek minden erőfeszítése hiábavaló, mert az életbe vágó döntéseket nem ők, hanem a történelem hozza meg. És ez az a pont, ahol az írónő legtöbbet elidőz -- Janne Teller azt kérdi: milyen döntést hozhat egy magát szabadnak képzelő ember, amikor valójában szinte semmiben nincs választása. A nagyobb részt Szarajevóban, illetve Nyugat-Európában, Bécsben játszódó regény cselekménye a lélek és történelem egymásra hatását tükrözi, éspedig rendkívül összetett, rétegezett formában: idősíkok, helyszínek váltogatják egymást, és az olvasó nem egyszer a következményeket ismeri meg előbb, mint az okokat. A történet ábrázolása közben az írónő leckét ad lélektanból, történelemfilozófiából, szociálpszichológiából, de úgy, hogy sűrűn fogalmaz axiomatikus tételmondatokat...

Backman, Fredrik: Mi vagyunk a medvék.
Bp., Animus, 2017. 383 p.
B 12
Egy istenháta mögötti városka, a svédországi, Bjönrnstad szolgál a történet helyszínéül. A lakói által „Teknőnek” (egy völgyben fekszik a város) becézett településen nem sok munkalehetőség van, és valójában már évtizedek óta, egyetlen nagy cél fogja össze az itt élőket, az, hogy jégkorongcsapatuk ismét híressé váljon. Ennek érdekében munkálkodik a kis közösség valamennyi tagja. A tizenhat éves Kevin, családi házuk befagyott udvarán, már háromesztendős kora óta „kergeti” a hoki korongját. Az ifjúsági csapat egyik legreményteljesebb tagja, aki mindenben alárendeli magát a sportnak, de így van ezzel a többi fiú is, David, Benji, Amat, Zacharias, Bobo és a társaik is. A klub jelszavát, „Kultúra, értékrend, összetartozás”, amely a hokipálya bejáratát díszíti, az edző, Peter, aki valaha maga is remek játékos volt, naponta elolvassa, és ennek szellemében neveli a keze alá „beosztott” ifjoncokat. A fiúk nagy eseményre készülnek, és hatalmas a nyomás rajtuk, mert a városka valamennyi lakója abban reménykedik, hogy a Björnstad Hockey juniorcsapatának győzelme meghozza majd a várva várt sikert, és a városka múltba vesző régi fénye, ismét ragyogni fog...

Cialdini, Robert B.: Előhatás. A meggyőzés forradalma.
Bp., HVG Kv., 2017. 360 p.
301 C 21
A befolyásolás pszichológiájának világhírű szakembere Robert B. Cialdini, akinek köteteit alaptankönyvként használják a kommunikációs és menedzserképzésben. E témában mintegy bevezetőként szolgáló, Hatás (200924012) című könyvében a befolyásolás alapelveit mutatta be rendszerezetten abból a célból, hogy egyrészt felismerjük azokat a törvényszerűségeket, amelyek nélkülözhetetlenek a társas interakciók hatékony működéséhez, másrészt hogy eredményesen tudjuk kivédeni a befolyásolás csapdáit. A most megjelenő, beszédes című Előhatás arról szól, hogyan érjük el, hogy a közönségünk már azelőtt befogadóvá váljon az üzenetünkre, mielőtt meghallja azt. A legújabb kutatások és saját tapasztalatai alapján ugyanis úgy látja: a titok nem magában az üzenetben rejlik, hanem az üzenet átadása előtti döntő pillanatban. Cialdini szerint nem muszáj megváltoztatnunk a hallgatóság hozzáállását vagy meggyőződéseit, csupán a másik fél figyelmének fókuszát kell módosítanunk közvetlenül az előtt, hogy a megfelelő tettet várnánk tőle...

Karafiáth Orsolya: Szirén.
Bp., Scolar, 2017. 184 p.
K 17
Karafiáth Orsolya negyedik regénye több prózai műfaj ötvözése útján keletkezett, hiszen olvasható emlékidéző novellák füzéreként, de olvasható családregényként is. De bármi a műfaja, mindenképp szociológiai és lélektani látlelet, amely három egymást követő női nemzedék – nagymama, Anna és Kiasanna – személyében és párhuzamosan futó életében mutatja be azt a mély világot, amiről mindenki tud valamennyit, de mindenki beleborzong, hogy csak az ő családja ne jusson ide. Nagymama még régi vágású úriasszony, de olyan fösvény, hogy esténként nem gyújt villanyt, és még az unokái kis zsebpénzét is elkunyerálja. A lánya, az ideges, hisztérikus Anna szangvinikus természet, képtelen normális légkört fönntartani maga körül, lényegében állandó izgalomban tartja a családot. A lánya, Kisanna testesíti meg a legmélyebb életbugyrot, ő masszív alkoholista, aki buliról bulira, kocsmáról kocsmára és ágyról ágyra jár, aki rendszeresen öntudatlanra issza magát. Számos monológban vall erről...

Elkind, David: A játék ereje.
Bp., Jaffa, 2017. 234 p.
370 E 40
A szerző gyermekpszichológus, aki számos munkájában vizsgálta már a mai kor gyermekeinek helyzetét. Arra a megállapításra jutott, hogy a virtuális világ, a különböző technikai vívmányok és a gyermekek folyamatos hajszolása, a különórák, nyelvórák, sportedzések mind-mind a játék, a játszás elől veszik el a gyermekek idejét. A sikerorientált világban már egészen kiskorban, akár óvodáskorban is leterheltek lesznek a gyerekek, így nem jut idejük az igazi játékra, mert a számítógépek, okos telefonok és más technikai eszközöktől vezérelt világ szinte teljesen kiszorítja a személyiséget építő, fejlesztő, kreatív játékokat. Pedig a hagyományos játékokkal, akár a fakockákkal való építéssel, a különféle tárgyak készítésével, kézművességgel teljesedik ki a gyerekek kreativitása, és az effajta tevékenységek az előszobái annak, a gyerekek az életben és választott szakmájukban is sikeresek legyenek, hiszen a spontán játék az, amely az egészséges személyiségfejlődést elősegíti...

Konar, Affinity: Mischling.
Bp., Libri, 2017. 437 p.
K 68
Amerika-szerte nagy sikert aratott a lengyel zsidó felmenőkkel rendelkező amerikai írónő, Affinity Konar Mischling című, második regénye. A címben szereplő kifejezés a nürnbergi törvények (1935) egyik meghatározása: azon személyekre használták a Harmadik Birodalomban, akik részben árja, részben zsidó származásúak voltak. Pontosabban egy vagy két nagyszülőjük zsidó volt, s az így meghatározott 2. fokú mischlingek (negyed zsidók) és 1. fokú mischlingek (fél zsidók) életét több szempontból is korlátozták. Bár a szavazati joguk - a három és négy zsidó nagyszülővel rendelkező személyekkel ellentétben - megmaradt, de a 2. szinttől engedélyhez kötötték a házasságot (melyet csak mischling vagy zsidó személlyel lehetett kötni), korlátozták a felsőoktatáshoz való hozzáférést, és több hivatás (újságírás, tanítás, előadó művészet, kormányzati pozíció) elérhetetlenné vált számukra. Ez az a bélyeg, amellyel a regény két főszereplője - egyben felváltva narrátora - életét is megpecsételik. Stasia és Gyöngy Zagorski ikrek, akik édesanyjukkal és nagyapjukkal együtt 1944-ben az auschwitzi koncentrációs táborba kerülnek...

Az oldal a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. recenziói alapján készültek.
Az ajánlók teljes szövege és további recenziók a konyvtar.kello.hu oldalon olvashatók.

Összeállítva: 2018. február 2.



Elérhetőségek
Nyitvatartás
Új könyvek
Rólunk írták
Képgalériák
Archívum
Minőségirányítási rendszer
Gyakori kérdések
Fórum/vélemény
Keresés a honlapon
Vas Megyei Irodalmi Út
Történelem határok nélkül
Szavazás
Tudja-e, hogy a zeneműtárból kottát is kölcsönözhet?
Igen, rendszeresen igénybe veszem ezt a szolgáltatást.
Igen, de csak a könnyűzenei gitárkották érdekelnek.
Igen, de nincs rá szükségem.
Nem, de örülök, hogy értesültem róla.
 
 
 
 
Legyen a kezdőlapom | Hozzáadás a kedvencekhez | Impresszum és oldaltérkép | Kapcsolatfelvétel Copyright © 1997-2008. Berzsenyi Dániel Könyvtár. Minden jog fenntartva.
Utolsó frissítés dátuma: 2018-02-16 www.ysolutions.hu
 
 
Kezdőlap