Sárvár Vas megye második legnagyobb városa. A mintegy 68 km2 kiterjedésû településen megközelítõleg 16 ezren élnek.

Már a rómaiak idején is lakott volt. A sárvári vár, valamint a köré települt város elsõ említése az Árpád-korból való. Neve a korabeli okmányokban többféle alakban is szerepel, hol Sárvárnak, hol Saár-Szigetnek, hol meg Újszigeth-nek (Neanesos) nevezték. Az elsõ okmány, mely megemlíti, 1192-bõl való. A 14. században indult el a település a felemelkedés útján. Fénykorát - a Nádasdyak idején - a 16-17. században éli. Nádasdy Tamás 1537-ben nyomdát alapít. 1539-ben itt jelenik meg a Grammatica Hungarolatina, 1541-ben pedig Sylvester János Új Testamentum-fordítása, az elsõ magyarországi magyar nyelvû könyv.

A történelem viharai többször is átvonultak a város fölött. A Rákóczi-szabadságharcban hol kuruc kézen, hol labanc tulajdonban volt. Ezt követõen megcsappant a vár hadászati jelentõsége, ennek ellenére mégis többször gazdát cserélt. Az államosítást megelõzõen bajor királyi tulajdonban volt. Itt halt meg az utolsó Wittelsbach-házi bajor király, III. Lajos 1921. október 18-án. A vár ma a Nádasdy nevet viseli.
A századelõn több kisebb település is csatlakozott Sárvárhoz. Az egykori mezõvárost 1328-ban kapott kiváltságos jogainak 640 éves jubileuma alkalmából, 1968-ban nyilvánították várossá.
A település ipara az 1990-es évekig szoros kapcsolatban volt a mezõgazdasággal az élelmiszer-feldolgozás révén. A rendszerváltozást követõ években elõbb kisebb nyugati cégek vetették meg a lábukat a város területén, majd a Neutronics-csoport 1996-ban elindította ipari park-programját. Termékskálájuk révén Sárvár egyre inkább az elektronikai ipar bázisává válik.
A város infrastruktúrája és kereskedelme átlagon felülinek mondható. Erre is épít az egyre dinamikusabbá váló gyógyidegenforgalom. A mélyebb talajrétegek gazdag vízkészletet rejtenek. Több mélyfúrásból hévíz tört fel. Közülük kétfélét hasznosítanak.

A városban fõ látványosság, elsõ számú mûemlék - a benne lévõ intézmények gazdag gyûjteményeivel - nemzeti örökségünk, a Nádasdy-vár.

Az intézmény elhelyezése révén Vas megye legpatinásabb városi könyvtára. A vári miliõ és a gyógyfürdõvárosi jelleg jelentõs idegenforgalmi vonzást is biztosít a könyvtárnak, mely az 1946-ban létesített Szabadmûvelõdési Tanács Könyvtára és az 1951 és 1952 közt tevékenykedõ népkönyvtár munkájának folytatója.
A könyvtár önkormányzati költségvetési intézmény, mûködésének gazdasági lehetõségeit a mindenkori költségvetés határozza meg.
Általános gyûjtõkörû, nyilvános könyvtár, az országos, valamint a Vas megyei együttmûködési kör tagja, egyúttal helyi közszolgálati intézmény is.
Alaprajzát illetõen háromterû, külön felnõtt- és gyermekkönyvtári részleget, illetve zenei könyvtárat mûködtet.
Területi feladatokat is ellát, ellátórendszeri központ. Állománya - az ellátórendszer dokumentumaival együtt - megközelíti a 150 ezer könyvtári egységet. A helyi állomány leltározása, feltárása 1995. január 1-jétõl számítógéppel történik. 1999 nyarától a teljes állományadatok hozzáférhetõk nemcsak az intézmény hálózatban dolgozó számítógépein, hanem az interneten is.

Az intézmény 1987 óta könyvkiadói tevékenységet is folytat. Az azóta kiadott kötetek száma - melyek közt bibliográfia, szépirodalom és szakmai kiadvány is található -, meghaladja a tizenöt darabot.