Kőszeg

Kőszeg belvárosában járva, utcáin, terein sétálva mindenütt a magyar történelmi múlt emlékei köszöntik a látogatót. Már 1328-ban királyi város Kőszeg, majd 1647-ben a rendi országgyűlés a szabad királyi város rangjára emelte. A XVIII. században Magyarország nyolcadik legjelentősebb városaként emlegetett, ma kb. 10 000 lakosú határszéli kisváros Európa-szerte elsősorban az 1532-es török ostromról vált híressé. A győzelem emlékét őrzi máig Kőszegen a 11 órakor felcsendülő harangszó. A magyar történelem zivataros századainak köszönheti Kőszeg egyik első irodalmi emlékét: 1676 októberében érkezik Kőszegre Gyöngyösi István A Márssal társalkodó Murányi Venusának hősnője, Széchy Mária, hogy hátra lévő éveit öccsénél, Széchy Péternél töltse. 1679-ben halt meg Kőszegen, a Szt. Jakab templom kriptájában nyugszik.

Kőszeg történelmi emlékei, több száz esztendőre visszanyúló hagyományai mellett iskoláiról is nevezetes. 1677-ben, a megyében elsőként Széchényi György katolikus gimnáziumot alapított Kőszegen, amelynek vezetését a jezsuita rendre bízta. Ide, a kőszegi jezsuita gimnáziumba került 1714-ben Faludi Ferenc (1704-1779), majd pedig a gimnázium rektoraként 1751-52-ben újra Kőszegen találjuk. Tisztelt, szeretett tanára volt a kollégiumnak "Nemes erkölcsű, derék férfiú, aki békében él mindenkivel, az emberekkel, önmagával és Istennel" - írták róla volt tanítványai. Kőszegen ma emléktábla őrzi Faludi Ferenc nevét.

Abban az utcában áll az épület az emléktáblával, amelyet éppen Faludi Ferenc leghíresebb kőszegi tanítványáról, Rájnis Józsefről (1741-1812) neveztek el. Rájnis kora egyik meghatározó alakja volt. Költő, nyelvész, a klasszikus triász tagja volt, nyelvészként a nyelvújítás közvetlen előzményeként felvetette az egységes irodalmi nyelv szükségességének kérdését. Ugyan csak kőszegi diák volt a nyelvész, nyelvújító Fábchich József (1753-1809), a város szülötte, később tudós pap tanár. Fő műve, a sajnos befejezetlenül, kéziratban fenn maradt Magyar Kalepinus a régi magyar nyelvre is kiterjedő teljes magyar szótár. "Sem azé, aki akarja, sem azé, aki fut, ha nem a könyörülő Istené" - áll a Rájnis utca és az egykori kollégium szomszédságában a Jurisics tér 7. számú ház homlokzatán a latin nyelvű mondat, a mondat, ami Ottlik Géza Iskola a határon című regényének fejezetcímeit adja.

1923-tól 1926-ig Ottlik Géza is kőszegi diák volt: a Hunyadi Mátyás katonai alreál tanulója; az Iskoláé, ahol a regény játszódik. Az egykori alreál épületei még ma is állnak (a Dr. Nagy László Gyógypedagógiai Intézmény működik bennük), felkereshetők Ottlik Géza közel negyven nyelvre lefordított regényének felejthetetlen helyszínei.