A könyvtárosság etikai kódexe Hasznos linkek E-könyvtárak Virtuális könyvtárak RSS Vaklap AA
Kezdőlap Impresszum Kapcsolatfelvétel
Kiadványok
Önálló kiadványaink (tanulmányköt..
Életünk irodalmi, művészeti ..
Ajánló bibliográfiák az Országos ..
Keresés a könyvtár katalógusában - OPAC
Vasi Digitális Könyvtár
Vasi Könyvtári Portál
Fiókkönyvtáraink
Elismeréseink
Könyvtárunkról kisebbségi nyelveken
Partnerkönyvtárak
Fenntartóink, támogatóink
Közérdekű adatok
Pályázataink
KSZR
www.niif.hu
Bejelentkezés
Életünk 2019. 4. szám - Ismertető, tartalomjegyzék és digitalizált változat
Életünk 2019/4. szám
 
 

A 2018/8-9. összevont számban Ilon Gábor régész a növényzet pusztulását, veszélyeztetettségét régészeti feltárások, történészi kutatások adataival támasztotta alá szakemberek bevonásával, ez a kötet gyakorlatilag e szám előzményeként értelmezhető. Ezúttal a téma Kárpát-medence haszonállatainak bemutatása. Tekintve, hogy ez most szimpla szám, bizonyos területek – például az állatok háziasítása – külön cikkben történő kifejtése talán hiányérzetet kelthet, mégis azt érezhetjük, hogy nagyon jó, hogy téma terítékre került, hisz az itt közlésre került írások jól érzékeltetik „egy a fejünk felett kerekedő fekete felhő sűrűsödését”. A tanulmányok azon túl, hogy gondolatébresztőek, gazdag forrásjegyzéket tartalmaznak, melyek kiváló kiindulási pontjai lehetnek a későbbi kutatásoknak. „Ön mennyi marhahúst fogyaszt?” – szegezi a kérdést Tugya Beáta archeozoológus, a nagykanizsai múzeum munkatársa az olvasónak. Magyarországon a húskészítmények vásárlási szokásait erősen befolyásolják az árak, és bár tudott, hogy a marha sokkal egészségesebb, mégis az olcsóbb baromfi vagy sertéshúst választjuk.  Ám nem mindig volt ez így! A szakember cikkéből megtudhatjuk, hogy őseink húsfogyasztásában dobogós helyen állt a szarvasmarha. Lehet, hogy ahelyett, hogy szinte minden nap fogyasztunk olcsóbb húsipari készítményt, vissza kellene térnünk őseink szokásaihoz, és ritkábban, de jobbat enni? Horváth Tünde régész a salgótarjáni múzeum munkatársaként azt vizsgálta hogyan, miként alakult ki az ember és a szarvasmarha közötti viszony, milyen hagyományok, rituálék fűződnek hozzá, és azok az idők során milyen fejlődéseken mentek keresztül. Feltételezéseit régészeti kutatásokkal, feltárásokkal rekonstruálja. A szarvasmarha az archaikus korban nem csak iga vonására volt használatos, úgy tűnik, bizonyíték van rá, hogy sokszor kísérték utolsó útjukra egykori gazdáikat, a páros szarvasmarha-temetkezések során. 
 


 
Szabó Géza régész, a szekszárdi múzeum munkatársa tanulmányával arra próbál választ adni, milyen szerepet töltött be az őskori ember életében a női nemhez kötődően a szarvas. Mi áll az agancsos szarvastehén gondolatiságának hátterében, régészeti ásatásokon előkerült bizonyítékok felhasználásával. Rainer Pál régész, történész, a veszprémi múzeum munkatársa heraldikai vizsgálatait tovább folytatva, ezúttal a hal ábrázolással rendelkező címereket szedte csokorba. Duhay Gábor Antal a Kárpát-medence ősi embereinek solymász tevékenységével foglalkozik. A magyarok vélhető solymász tudása az őshazába nyúlik vissza, az írásból az is kiderül, milyen bizonyítékok tudják alátámasztani ezt a hipotézist. A tanulmány különösen érdekes színfoltja a turulmadár hovatartozási kérdésének tisztázási kísérlete. A Tömördi Madárvártán évek óta végeznek madárgyűrűzést, mely a legalkalmasabb módja annak, hogy az egyes madárfajokról hiteles információkat gyűjtsenek. Az adatok feldolgozását követően észleltek bizonyos negatív trendeket, melyek hátterében az éghajlatváltozás és a globális környezetvédelmi jelenségek hatásai húzódnak. A jelenleg megfigyelhető demográfiai változások már olyan madárpopulációkban következnek be, amelyek valamilyen szinten emberi hatás alatt változnak, érthető tehát, hogy ennyi szakember, lelkes önkéntes állt az ügy mellé. Mindenképpen javasolom a két kötet egymás utáni olvasását. Rendkívül érdekes, a környezettudatosság gondolatiságára érzékenyítő olvasmányos szakmai cikkeket tartalmaznak, nem csak szakmabelieknek.


Elérhetőségek
Nyitvatartás
Új könyvek
Rólunk írták
Archívum
Keresés a honlapon
Szavazás
Ön szerint szükség van a házi kölcsönzésre?
Igen, mert sok az otthonából nehezen kimozduló idős vagy fogyatékkal élő ember, akinek fontos az olvasás, a kultúra.
Igen, mert az ellátottak így nem csak könyvet/filmet/ zenét kapnak havi rendszerességgel, hanem figyelmet, jó szót is.
Igen, mert a családtagoknak erre már nem biztos, hogy marad ideje, energiája.
Nem, mert a családtagok erről tudnak gondoskodni.
Nem, mert a lakásba nem szívesen engedünk be "idegent".
Nem, mert elegendő szórakozás a televízió és a rádió.
 
 
 
 
Legyen a kezdőlapom | Hozzáadás a kedvencekhez | Impresszum | Kapcsolatfelvétel Copyright © 1997-2008. Berzsenyi Dániel Könyvtár. Minden jog fenntartva.
Utolsó frissítés dátuma: 2019-12-12 www.ysolutions.hu
 
 
Kezdőlap