Csánki Dezső:

Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. II. kötet

Budapest, 1894.

 

708-860. o.

Vasvármegye

 

731-810. o.

HELYSÉGEI:

 

Ablancz. Vallis Ablanch nomine. (1233: Hazai okmt. V. 13.) Terra tubicinariorum … Oblanch. (1266: Hazai okmt. I. 30.) Villa Ablanch. (1279: Fejér, VIII. 3. 321.) Ablancz. (1428: Sopronm. oklt. II. 116., 1475: Kisfaludy cs, llt.) Ablanz. (1429: Sopronm. oklt. II. 131.) Ablanch. (1435: U. o. 236.) Pred. Likablancz. (1464: Sopronm. oklt. lI. 431.) Köznemesi birtok volt.

Ma puszta, (Ablancz) Meszlen, Acsád és Csepreg közt, a Répcze mentén.

Csánki II. 731-732.

 

Aborgáta. Oborgata. (1356: Anjouk. okmt. VI. 481., 1402: Hazai okmt. IV. 246.) Aborgatha. Aborgata. (1463: Hazai okmt. IV. 371., 1464: U. o. 380., 1482: Lajtafal, llt. Dóczyana. C. 3. f. 1. L+, 1494: Körmendi llt. Alm. I. lad. III. No. 1., 1500: Magy. Tört. Tár. VI. 23.)

A Héderváriaké volt.

Ma Borgáta, Sárvártól dk.

Csánki II. 732.

 

Abrancsukolcz (puszta). Terra Abranchukolch. (1340: Anjouk. okmt. IV. 17.)

Mura-Szombattól ék, felé, Mártyáncz, Ivanócz, Tót-Lak sat. táján terült el.

Csánki II. 732.

 

Acsád. Terra Achad. (1255: Hazai okmt. I. 31.) Achad terra castri. (1284: U. o. VII. 190.) Achaad. (1365. 1416: Körmendi llt. Alm. I. lad. 9. n. 59–60., 1471: U. o. n. 70.) Szombathelytől ék, esik.

Csánki II. 732.

 

Aderjánháza. Másként: Felső-Hetye. – L. Hetye helység a.

 

Adrián. Adrian in valle seu districtu Sool. – Felső-Lindva vár tart. közt. (1366: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. No. 13.)

Ma Adriáncz, Felső-Lendvától keletre.

Csánki II. 732.

 

Al-Karika.- L. Kápolnásfalu néven.

 

Al-Sál. L. Sál b) helység a.

 

Al-Sár. L. Sár helység a.

 

Alap. Alap. (1476: Körmendi llt. Alm. I. lad. 7. No. 76.)

Szalonok tartozéka gyanánt Szalonok és Szabar közt sorolják föl.

Csánki II. 732.

 

Alber. (Albin. Albersdorf.) Terra hospitum castri (regis) Castri Ferrei de Hydegsed Alben vocata vacua et habitatoribus destituta. (1291: Árpádk. új okmt. XII. 503.) Albir al. nom. Albersdorff. (1455: Körmendi llt. Alm. II. lad. 1. n. 18.) Alber. (1475: U. o. Alm. I. lad. 7. No. 76.)

Komjáti és Baksafalva közt sorolják fül, s így bizonyára

az e tájon fekvő mai Óbér (Olbendorf) értendő. (Vörösvártól dny.)

Csánki II. 732.

 

Alhó. (Alhau.) Alho. (1334: Körmendi llt. Alm. 1. lad. 9. n. 58., 1471. 1478: U. o. No. 70. és 71.) Alhaw interior. (1455: Pozsonyi kápt. orsz. llt. 6. 13. 12.)

Ma is Alhau vagy Alhó, Pinkafőtől dny.

Csánki II. 732.

 

Almásalja. (Almásallya.) Almasalya. (1429. 1447: Muz. llt.)

Köznemesi (s úgy látszik vasmegyei) birtok volt. Valahol Szombathelytől északi irányban kereshetjük.

Csánki II. 732.

 

Almasd. (Almás.) Almasd. (1414: Körmendi llt. Majoratus. Lad. 4. No. 2:, 1462. 1465: Békássy cs. llt.) Almaas. (1472: gr Festetics cs. keszthelyi llt. Molnári, f. 82. n. 21.)

Az ivanóczi Gálfi és a Nádasdi (Darabos) családé volt.

Ma Almasd puszta, Körmend és Halogy közt.

Csánki II. 732.

 

Alsó-Csatár (puszta). L. Csatár a.

 

Alsó-Füzes. L. Füzes a.

 

Alsó-Kékes. L. Kékes a.

 

Alsó-Kereka. L. Kereka a.

 

Alsó-Lak. L. Lak a.

 

Alsó-Libnik. (Alsó-Lennik.) L. Libnik a.

 

Alsó-Medves. L. Medves a.

 

Alsó-Neusidel. L. Szerdahely a.

 

Alsó-Őr. L. Őr a.

 

Alsó-Petenicz. L. Petenicz a.

 

Alsó-Rönök. L. Rönök a.

 

Alsó-Sárfő. L. Sárfő a.

 

Alsó-Sejter. (Alsó-Sejtör) L. Sejter a.

 

Alsó-Szalócza. (Alsó-Szlevecse.) L. Szalócza a.

 

Alsó-Szelnök. L. Szelnök a.

 

Alsó-S(z)trazson. L. S(z)trazson a.

 

Alsó-Velike. L. Velike a.

 

Által-Bir. L. Bir a.

 

Által-Bőd. L. Bőd a.

 

Által-Oszkó. L. Oszkó a.

 

Által-Ság. L. Ság helység a.

 

Andrásfalva. Poss. Andafalwa. (1450: Muz. llt.) Poss. Andreasfalwa. (1461: Lipics cs. llt.) Poss. Andrasfalua. (1463: Haz. okmt. IV. 408.)

A Hídvégieké, gersei Petőké sat. volt.

Ma Andrásfa, Egervár közelében ény. (L. Sár helység a. is.)

Csánki II. 733.

 

Anna. Anna. (1447: Muz. llt.)

Köznemes nevében fordul elő.

Hihetőleg a mai Anna majornak felel meg, Szombathelytől dny., Jaák felé.

Csánki II. 733.

 

Antalháza (puszta). Pred. Anthalhaza. (1478: Hazai okmt. IV. 429.)

A Niczkieké volt.

Csánki II. 733.

 

Apátfölde (puszta). Pred. Apathfelde. (1452: Muz. llt., 1467: pred. Zarka cs. llt.) Pred. Apatfeldew. (1455: peczöli Zarka cs. llt.)

A kapornaki apátságé volt; Peczöl környékén terült el.

Csánki II. 733.

 

Apát-unoka-Töttös. (Apát-unokája.) L. Töttös a.

 

Apáti. Poss. Apaty. (1328: Anjouk. okmt. II. 362., 1499: Békássy cs. llt.)

Szombathelytől é.-ék. esik.

Csánki II. 733.

 

Apát(i)-Magasi. (Apátfölde.) L. Magasi néven.

 

Arany. Arran. Araan. (1427: Kismart. llt. 23. A. 3., 1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. No. 2.)

Német-Ujvár tartozékai sorában Szent-Elek és Nádasfalu közt sorolják föl.

Csánki II. 733.

 

Arnold-fia-Miklósfalva. Poss. Arnoldfyamiklosfolua. (1365: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. n. 6., 1366: U. o. n. 13.)

A felső-lindvai vár Lindva folyó melléki kerületéhez tartozott.

Csánki II. 733.

 

Arnoldfölde. L. Szilfafölde név a.

 

Árokköz. Arukkuz. (1351: Anjouk. okmt. V. 133., 1383: Dl. 6993; 1416: Sopronm. oklt. II. 33., 1421: Haz. okmt. IV. 280.) Possessio Arukkuz Janusfolua al. nom. Saar. (1405: gr. Festetics cs. keszthelyi llt. Castriferrei. n. 111. a.) Poss. Zenthpeterfalva al. nom. Arukkuz. (1406: U. o. n. 120.) Janusfolua al. nom. Arwkkwz. (1460: Dl. 24540.) Arokkewzyzenthpetherfalwa. (1464: Veszpr. kápt. orsz. llt. A. fiók.)

A mai Szent-Péterfa határába olvadt, melytől észak felé ma is nagy árkot és római sánczot találunk. (Egervártól ény. – V. ö. Sár helység a.)

Csánki II. 733.

 

Árokköz-Jánosfalva. L. Árokköz, (Jánosfalva) és Sár helység a.

 

Árokközi-Szent-Péterfalva. L. Árokköz, (Szent-Péterfalva) és Sár helység a.

 

Árpás. Villa Arpas. (1256: Haz. okmt. VII. 61.) Arpas. (Nemes nevében. 1275: U. o. VIII. 442.) Poss. Arpas. (1438: gr. Festetics cs. keszthelyi llt. Castriferrei n. 186.)

A XV. században a Molnáriaké volt s

a mai Sorki-Tótfalu, Kápolnásfalu (l. Zalak) sat. vidékén feküdt.

Csánki II. 733-734.

 

Ásó. Assoh. (1388: Dl. 7386.) Asov. (1392: Dl. 7758. 7827.)

Uti vámjával együtt Borostyán várához tartozott.

Ma Aschau (Hamvasd), Borostyánkő mellett nyugatra.

Csánki II. 734.

 

Asszony(-falva). Poss. Ozun … ultra Rabam. (1284: Hazai okmt. VII. 189.) Terra castri (regis) de castro ferreo Oschun vocata. (1286 körül: U. o. 200.) Poss. Ozzun. (1342: Zalam. oklt. I. 402.) Azonfolwa cum predio Kazar. (1392: Dl. 7768.) Azzonfalwa. (1428: gr. Festetics cs. keszth. llt. Castriferrei. 174/176. d., 1441: Hazai okmt. VII. 462., 1498: Acta p. adv. 77–65.)

A Rumiaké volt (1428-ban 8 j.-portával); részben azonban Kőszeg várához tartozott.

Ma Nagy- és Kis-Asszonyfa, Kőszegtől dk. Határában Kazár puszta ma is megvan.

Csánki II. 734.

 

Asszonyfalva. Poss. Azzunfalva. (1346: Sopronm. oklt. I. 190.) Azunfolua. (1369: U. o. 300.) Azzonfolua. (1428: gr. Festetics cs. keszth. llt. Castriferrei. 174/175. d.) Poss. Azzonfalwa. (1428: U. o. II. 119., 1467: Hazai okmt. IV. 419., 1481: Kisfaludy cs. llt.)

Az Asszonyfalvi, Oslfi vagy Ostfi, Bresztolczi, Csornai rokonságé volt. 1428-ban e rokonságnak összesen 42 j.-portától kellett volna innen adóznia.

A mai Ostfi-Asszonyfa, Sárvártól ék.

Csánki II. 734.

 

Avad. L. Ovad néven.

 

Avasallya. Auasalya. (1418: Dl. 10719.) Awasalya. (1437: Körmendi llt. Himfyana. n. 437.) Poss. Awasalya al. nom. Vasalya. (1489: Dl. 19510.) Wasalya, Wassallya. (1493: Muz. llt., 1496: Körmendi llt. Alm. III. lad. 6. No. 10.)

Részben Monyorókerék várához tartozott; részben pedig a Monyorókerék melletti pálosok és köznemesek birtoka volt.

Ma Vasalla, Körmendtől nyugatra.

Csánki II. 734.

 

Baba. Boba. (1271: Haz. okmt. VIII. 142., 1390: Dl. 7616. Átirat után, 1464: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. 63. 3. 18.) Baba. (1336: Pozsonyi kápt. orsz. llt. 14. 2. 4., 1400: Kismart. llt. 14. K. 359., 146b: Dl. 16199; 1468: Körmendi llt. Fam. Misc. n. 21., 1482: Dl. 18597.) Köznemesi birtok volt.

Ma inkább Boba, Jánosházától é.

Csánki II. 734.

 

Bacsics. Villa seu poss. Bachych in valle seu districtu Sool. (1366: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. n. 13.)

Felső-Lindva várához tartozott s Saál vidékén, Felső-Lendvától keletre feküdt.

Csánki II. 734.

 

Badonincz. L. Bodonincz alakban.

 

Baján(-fiú-András-)háza. Bayanhaza. (1453: Dl. 14727.)

Felső-Lendvától k. találjuk a Kerka mellett. 1428-ban «Bayanfiwandrashaza in districtu Ewrseg» alakban fordul elő. (Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. No. 2. és Kismart. llt. 23. A. 4.)

Csánki II. 734.

 

Bajt. Poss. Bayth. (1359: Hazai okmt. IV. 191., 1424: Körmendi llt. Himfyana, n. 749., 1426: Hazai okmt. III. 349.)

A Sitkeieké volt.

Sárvár mellett k.-é. a mai bajti dűlő őrzi emlékét.

Csánki II. 734.

 

Bakod. L. Bokod néven.

 

Bakófalva. Poss. Bakofalwa. (1464: Sopronm. oklt. II. 430.)

A széplaki Bothka családé volt.

Csánki II. 734.

 

Baks(a)falva. Boxfolua. Boxfolwa. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 4. n. 59., 1446: Muz. llt.) Baxfalua. (1444: U. o.) Baxafalwa. (1428: gr. Festetics cs. keszth. llt. Castriferrei. 174/175. d., 1455: Körmendi llt. Alm. II. lad. 1. n. 18., 1475: U. o. Alm. I. lad. 7. No. 26.) 1428-ban a Giroltiaknak 28 adózó j.-portájok volt itt.

Ma Baksafalu, Német-Újvártól ény. (L. a Girolti cs. a.)

Csánki II. 735.

 

Balazse(j). (Balazsaj.) Castrenses de Bolosey. (1255 körül: Hazai okmt. VIII. 59.) Terra custodum silvarum Balase vocata ultra fluvium Raba. (1275: U. o. 176.) Poss. Balase. (1295–1402: Zalam. oklt. I. 111–112., 1342: U. o. 402.) Terra seu poss. Bolasey. (1323: Anjouk. okmt. II. 91.) Poss. Balasey. (1350: U. o. V. 415.) Balasay. (1498: Acta p. adv. 77–65.)

A Rumiaké volt. (1275 óta).

Ma Balozsaj, Rum mellett é.

Csánki II. 735.

 

Báldfölde. Poss. Boldfeulde. (1330: Fejér, VIII. 3. 499.)

Köcsk, Miske, Ság sat. táján kereshetjük.

Csánki II. 735.

 

Báldonfalva. Poss. Baldonfalwa. (XV. század vége: Dl. 20899.)

A Hermáni cs. birtoka volt.

Ma Bádonyfa, Szombathelyhez (és Hermánhoz) közel dk. felé.

Csánki II. 735.

 

Balfó. Helyesebben: Valhó. – L. ott.

 

Balko(l)cz. L. Barko(1)cz alakban.

 

Balogfalva. (Balokfalva. Balkfalva.) Balogfalwa. (1456: Szombath. kápt. házi llt. lad. 2. f. 2. n. 26., 1476: Békássy cs. llt., 1485: Körmendi llt. Majoratus. I. 36. 41.)

Köznemesi birtok volt.

Ma Balogfa, Szombathelytől d. (V. ö. Unyan helység a. is.)

Csánki II. 735.

 

Bal(o)kfalva-Unyan. (Balogfalva-Unyan.) L. Unyan a.

 

Banafalva. Villa Banafalua iuxta tenuta castri Dobra – Lendva vár tart. közt. (1366: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. No. 13.)

Úgy látszik, a mai Bonisdorf (Wannersdorf) értendő, Dobra mellett délre.

Csánki II. 735.

 

Bánkfalva. Poss. Bankfolua. (1339: Sopronm. oklt. I. 143.)

A Ják nemzetségé volt.

A mai Jákfa vidékén feküdt, Sárvártól é. felé.

Csánki II. 735.

 

Bánya. Terra Bahna … existens iuxta terram Heghe prope monasterium Ghurle. (1264: Zalai oklt. I. 44.) Pred. Bahna. (1377: Körmendi llt. Himfyana, n. 263., 1468: U. o. Majoratus. I. 29. 22.) Poss. Bahna. (1479: Dl. 18292.)

A türl(y)ei prépostságé volt; a mai Hetyefej vidékén feküdt, a vasmegyei Keresztur felé a határszélen, úgy hogy 1377-ben és 1468-ban határozottan Vasmegyéhez számíthatják.

Csánki II. 735.

 

Bárdos. Bardus. (1410: Békássy cs. llt., 1433: Hazai okmt. V. 226., 1437: Dl. 3350.) Terra Bardustelek. (1435: Szombath. kápt. házi llt. lad. 1. f. 5. n. 19.) Bardos. (1447: Kisfaludy cs. llt.)

Köznemesi birtok volt.

Szombathelytől kd. esik.

Csánki II. 735.

 

Barizilcz. L. Brezencz alakban.

 

Barko(l)cz. (Barkovcz.) Balkoch. (1428: gr. Festetics cs. keszth. llt. Castriferrei. 174/175. d.) Barkoch. (1436: Dl. 12947.) Barkocz. (1436: Dl. 12976.) Barkolcz. (1453: Muz. llt., 1483: Dl. 18850.) Balcolcz. (1455: Békássy cs. llt.) Barkowcz. (1489. 1496: Muz. llt.) Barkowlcz. (1500. körül: Muz. llt.)

Köznemeseké (Barkolczi, Kereszturi, petro(v)czi Kövér sat. cs.) volt.

Ma Nagy- és Kis-Barkócz, a megye legdélibb pontja.

Csánki II. 735.

 

Batiz-Tilaj. L. Tilaj a.

 

Battyán. (Bottyán.) Terra buchariorum nostrorum Bothyan. (1273: Fejér, VII. 3. 72.) Villa Botyan. (1268: Hazai okmt. VII. 112., 1304: Haz. oklt. 179.) Bothyan. (1341: Hazai okmt. III. 142., 1347: Zalai oklt. I. 447.) Bathyan. (1421: Körmendi llt. Himfiana, n. 749.)

Főleg a Sitkeieké volt.

Gércze, Mesteri, Simonyi, Sitke sat. szomszédságában feküdt.

Csánki II. 736.

 

Béd. L. Bőd alakban.

 

Bedefalva. Bedefolua. (1423: Sopronm, oklt. II. 75., 1450: Dl. 24540.)

Sárral és Marczelfalvával (l. ott) egy vidéken keresendő.

Csánki II. 736.

 

Beget. (Beged.) L. Bögöt (Bögöd) néven.

 

Begete. L. Bögöte alakban.

 

Beicz. (Bejcz.) Poss. Beych … vacua et habitatoríbua destituta. (1342: Hazai okmt. II. 77.) Beycz. (1444. 1488: Békássy cs. llt.)

Ma Beicz, Sárvártól d.

Csánki II. 736.

 

Békató. Bekatou. Bekatow. (1387: Körmendi llt. Alm. II. lad. 6. No. 23.) Dobra várához tartozott.

Ma Békató, vagy Krottendorf, Dobra mellett délre.

Csánki II. 736.

 

Bekény. Poss. Beken. (1326: Fejér, VIII. 3. 126., 1338: Hazai okmt. III. 137., 1344: U. o. I. 178., 1377: U. o. III. 200., 1397: U. o: V. 191., 1444: U. o. IV. 337., 1497: U. o. II. 378.) Posa. Buken … iuxta villam Hethye. (1393: Marczaltői llt. L. 21. f. 2. n. 2251.)

Szent-Jakab tiszt. szentelt egyházzal. (1326.) Köznemesi birtok volt; Miske, Hetye, Mesteri sat. vidékén feküdt.

Ma Bekény néven puszta, Egyházas-Hetye közelében é.

Csánki II. 736.

 

Bél. Beel. (1496: Körmendi llt. Alm. III. lad. 6. No. 10.)

Monyorókerékhez tartozott.

Csánki II. 736.

 

Bel-Ják. L. Ják(-falva) helység a.

 

Béla. L. a Bélai cs. a.

 

Beled. (Belid. Belöd.) Belud. (1221: Hazai okmt. VI. 13., 1297: Körmendi llt. Alm. III. lad. 8. n. 1.) Belyd. (1369: U. o. No. 2.)

Monyorókerékhez tartozott. (1539-ben Alsó-Beled a pornói apátságé. Orsz. Llt. Dicalis conscr.) Ma Alsó- és Felső-Beled, Monyorókerék mellett északra. 1496-ban az utóbbi merül föl «Felsewbelyk» – alakban (U. o. Alm. III. lad. 6. No. 10.); 1498-ban pedig «Alsobeled» és «Felsew Beled», mindkettő mint a monyorókereki Elderbach-ok birtoka. (U. o. Miscellanea, Németujvár. f. 105. n. 270.)

Csánki II. 736.

 

 

Belrik (?) Belric. Beluc. (? 1392: Dl. 7758. 7827. 9134.)

Borostyán várához tartozott.

Csánki II. 736.

 

Belső-Alhau. (Belső-Alhó.) L. Alhau (Alhó) a.

 

Belső-Sáh. (Belső-Schachen.) L. Sáh a.

 

Beneháza. Benehaza. (1453: Dl. 14727.)

Rákos és Pankasz vidékén – az Őrségen – merül föl.

Csánki II. 736.

 

Bér. L. Bir alakban.

 

Bereczk. (Beröczk.) Villa Beruzk. (1331: Anjouk. okmt. II. 548.)

Kis- Czell, Dömölk, Ostfi-Asszonyfa sat. táján kereshetjük.

Csánki II. 736.

 

Berhénd(i). (Berhént.) Berhend, Berhendi. (1421: Hazai okmt. II. 228., 1422: U. o. III. 318., 1474: Kisfaludy cs. llt.) Pred. Holtho al. nom. Berhench. (1435: Hazai okmt. II. 259.) Pred. Holtho. (1435: U. o. 368.)

Kis-Czell és Tokorcs táján kereshetjük, a megye ék. zugában.

Csánki II. 736.

 

Berki. Berky. (1449: Hazai okmt. IV. 269, 1449. 1460: Muz. llt.)

Köznemeseké volt.

Ma Alsó- és Felső-Berkifalut ismerünk, Körmend közelében.

Csánki II. 737.

 

Bes(s)efalva. (Besfalva.) Besefalua. (1437: Muz. llt.) Bessefalwa. (1471: Békássy cs. llt., 1496: Körmendi llt. Alm. III. lad. 6. n. 10.)

1496-ban Monyorókerék vár tart. közt sorolják föl. Részben azonban köznemeseké volt.

Ma Besfa puszta, Taródfa és Kemesmál közt.

Csánki II. 737.

 

Bes(s)enyő. Bessenew. (1479: Körmendi llt. Alm. I. lad. 8. No. 2.)

Köznemeseké volt.

Ma puszta, Rohoncztól keletre, Seregélyháza mellett.

Csánki II. 737.

 

Beznócz. Beznouch in districtu Waralyakurniky – Felső-Lindva vár tart. közt. (1366: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. n. 13.)

Felső-Lendvától délre esik.

Csánki II. 737.

 

Bidonyafalva. L. Vidonyafalva néven.

 

Bikk-alja. L. Bükk-alja alakban.

 

Bikk(e)s. L. Bükk(e)s néven.

 

Bir. (Bér.) Byr. (XIII. század végén: Hazai okmt. VII. 335., 1340: Anjouk okmt. IV. 7., 1365: Szombath. kápt. házi llt. szám nélkül., 1378: U. o, lad. 1. f. 3. n. 28., 1416: U. o. jelzet nélkül., 1431: U. o. lad. 1. f. 5. n. 14., 1443: Dl. 13743.) Bir. (1422: Sopronm. oklt. II. 70.) Teuteus Byr. (1368: Szombath. kápt. házi llt. jelzet nélkül., 1377: U. o.) Poss. Thewthews, Byr, Heegyes Byr et Althal Byr (1416: U. o.) Poss. Thewthewsbyr et pred. (seu poss.) Althalbyr. (1481: Szombath. kápt. házi llt. lad. 2. f. 7. n. 16., 1485: U. o. n. 27., 1486: U. o. f. 8. n. 1., 1504: U. o. f. 9. n. 9. és 11.) Utraque Byr. (1486: U. o. n. 2.) Poss. Thytheusbyr et Althalbyr. (1520: U. o. n. 27.)

Köznemeseké volt.

A mai Kis-Bér helységnek felel meg, Egervártól ék.

Csánki II. 737.

 

Boba. L. Baba alakban.

 

Bocsor. Boczor. (1447: Sopronm. oklt. II. 333.,1476: Körmendi llt. Himfyana, n. 570., 1499: Békássy cs. llt.) Bochor. (1464: Muz. llt., 1482: Dl. 18641.)

Köznemeseké volt.

Ma puszta, Jánosháza mellett dny. felé.

Csánki II. 737.

 

Boda-Gencs. (Bodaháza. Bodaháza-Gencs.) L. Gencs a.

 

Bódogasszonyfalva. L. Kerek-Bódogasszony(-falva) a.

 

Bodonincz. Badonynch in distr. Waralyakurniky. Felső-Lindva vár tart. közt. (1366: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. n. 13.) Bodonynch. (1365: U. o. n. 6.)

Ma Bodoncz, Felső-Lendvától délre.

Csánki II. 737.

 

Bodorfölde (puszta). Terra Budurfeuldu. (1342: Zalam. oklt. I. 402.) Poss. Budurfeulde. (1350: Anjouk okmt. V. 416.)

A Rumiaké volt s Rum táján terült el.

Csánki II. 737.

 

Bogát. (Bogat. Bogod.) Predium Bogad. (1281: Hazai okmt. I. 75. és VI. 270.) Nobiles de Bagaty. (1339: Anjouk okmt. III. 564.) Bogod. (1453: Nagy Imre gyűjt.) Poss. Pederbogath al. nom. Warfeldebogath. (Részben a Pederieké. 1458: Körmendi llt. Rajkiana n. 47.) Bogath. (1479: U. o. Alm. I. lad. 8. n. 2.)

Köznemeseké volt.

Ma Bogát, Szombathelyhez közei dk.

Csánki II. 737.

 

Bogata. L. Bögöt a.

 

Bogrács. L. Bo(l)k(a)rács néven.

 

Bogyoszló. (Bogyiszló. Bodoszló.) Villa Bogozlov. (1274: Árpádk. uj okmt. XII. 127.) Buduzlo. (1298: Hazai okmt. VII. 271.) Buluzlou. Bogozlou. (1290–1300. körül: Haz. oklt. 174.) Bogyzlo. (1420: Hazai okmt. II. 225., 1460: Muz. llt., 1501: Dl. 21063.) Bogyozlo. (1447: Muz. llt.) Bogizlo. (1469: U. o.)

Köznemesi birtok volt.

Ma Rába-Bogyoszló, Sárvár mellett északra.

Csánki II. 737-738.

 

Bokod. Bukud. (1311: Hazai okmt. 1. 106.) Archidiaconus de Bukud. (1325: U. o. III. 80.) Bokod. (1391: U. o. IV. 231., 1470: Zalam. oklt. II. 417.) Bakod. (1422: Muz. llt.)

Köznemesi birtok volt.

A veszprémmegyei határhoz közel, Izsákfalva mellett (Kis-Czelltől d.) elterülő mai bokodi puszta értendő. (L. Izsákfalva a. is.)

Csánki II. 738.

 

Boks(a)falva. L. Baks(a)falva alakban.

 

Bolda(-földe). Villa castri ferrei Bolda vocata. (IV. László korában Muz. llt.) Poss. Boldafeulde. (1330: U. o. 1384. évszám alatt elhelyezve.)

Köcsk, Kápolna és Bokod (ma puszta) környékén feküdt. (Sárvártól dk. felé.)

Csánki II. 738.

 

Bo(l)k(a)rács. Volkarach. (1355: Anjouk. okmt. I. 381.) Bukrath. (Helyesebben: Bukrach. 1364: Fejér. IX. 7. 231. l.) Wolcrach. (1364: Dl. 4894.) Wolkrach, Bolkrach. (1403: Körmendi llt. Alm. II. lad. 9. n. 25. és 26.) Bograch. (1437: Muz. llt.) Bolkrach. (1465: Békássy cs. llt.) Balkrach. (1482: Dl. 18742.)

Nádasd nembelieké (1437-ben a Marácziaké is) volt.

Ma Bokrács, Mura-Szombattól északra.

Csánki II. 738.

 

Bolkfalva. L. Balogfalva és Unyan helység a.

 

Bolkfalva-Unyan. L. Unyan a.

 

Boncsó-Gencs. (Boncsó-Gergerfölde.) L. Gencs a.

 

Borbocsán (puszta). Pred. Borbochan. (1444: Kisfaludy cs. llt.)

Koronggal együtt sorolják föl.

Csánki II. 738.

 

Borchnau (puszta). Pred. Borchnav, Borchnaw. (1392: Dl. 7827.)

Borostyán várához tartozott.

Csánki II. 738.

 

Bor(i)hida. Boryhyda. (1421: Dl. 11067.) Borihyda. (1431: Békássy cs. llt., 1436: Dl. 12947.) Borhida. (1468: Körmendi llt. Alm. II. lad. 9. n. 90.) Borhyda. (1476: Muz. llt.)

Köznemeseké volt.

Ma Borhida, Mura-Szombattól é.-ny.

 

Borostyán. Villa (Porostyan) subtus castrum (Porostyan). (1388: Dl. 7386.) Porostyan. (1392: Dl. 7758. 7827.)

Vámhely volt s a hasonló nevű várhoz tartozott, melynek aljában terült el.

Ma is megvan, Borostyánkő néven, fölötte magas kősziklán épült várral, a megye ény. zugában.

Csánki II. 738.

 

Boro(s)zd. Vdvornici de villa Borost. (1237: Árpádk. új okmt. II. 73.) Vdwornici domini regis de villa Buruzd. (1272: U. o. VIII. 400.) Terra vduornicorum nostrorum (regis) Buruzth vocata. (1283: Hazai okmt. VI. 298.)

Ság, Tokorcs és Dömölk vidékén feküdt.

Csánki II. 738.

 

Bot-Simon-ülése. Poss. Bothsymonewlese. (1476: Muz. llt.)

A bögöti Tanko vagy Tonka családé volt s Bögöt határában feküdt.

Csánki II. 738.

 

Botosháza. Bothoshaza. (1479: Körmendi llt. Alm. I. lad. 8. No. 2.)

Köznemeseké volt.

Valahol a Szombathelytől é. felé eső vidéken fekhetett.

Csánki II. 738.

 

Bottyán. L. Battyán alakban.

 

Boza(j). (Bozej). Villa Bozey. (1271: Fejér. V. 1. 104.) Villa Bozoy. (1283: Hazai okmt. Vl. 290.) Buzey, Bozey: (1329–1362: Anjouk. okmt. V. 691.) Buzay, Buzai. (1345: Szombath. kápt. házi llt. lad. 1. f. 2, n. 9.) Bozay. (1447: Muz, llt., 1465: Dl. 16199.) Boza. (1492: Muz. llt.)

A Boza(j)i családé volt.

Ma Bozzai, Szombathelytől kd.

Csánki II. 738-739.

 

Bozincz. Poss. Bozynch. (1366. Körmendi llt. Alm. II: lad. 9. n. 27.)

A felső-lindvai uradalom vidékén feküdt.

Csánki II. 739.

 

Bozsok. Villa Bosuk. (1279: Fejér, VIII. 3. 321.) Poss. Bosuk. (1374: Zalam. oklt. II. 117.) Bosok. (1405: Dl. 9015; 1483: Dl. 18852; 1487: Dl. 19296; 1492–8: Körmendi llt. Alm. II. lad. 3. n. 2. 3. és 6.)

Részben Rohonczhoz (a XIV. század végén és a XV. század elején) tartozott; részben köznemesi birtok volt.

Rohoncz mellett ék. találjuk.

Csánki II. 739.

 

Bőd. Bud. (1344: Haz. oklt. 246.) Bod. (1356: Hazai okmt. I. 211.) Poss. Altalbeud. (1387: gr. Festetics cs. keszth. llt. Castriferrei. n. 79.) Beud. (1418: Fejér, X. 6. 111. 136.) Bwd. (1441: Sopronm. oklt. II. 303.) Bewd. (1444: Békássy cs. llt.) Beed. (1449: U. o.) Wwd. (1460. körül: Muz. llt.) Bed. (1479: Körmendi llt. Alm. I. lad. 8. n. 2.)

Köznemesi birtok volt.

Szombathelytől ék. esik.

Csánki II. 739.

 

Bögöt. (Bögöd. Böget.) Bugud. (1325: Hazai okmt. III. 80.) Bogata. (1337: U: o. 132.) Buguth. (1435: Muz. llt.) Bwgeth, Bwgwt, (1437: U. o.) Bwgod, Bwgwth. (1447: Kisfaludy cs. llt.) Bwgwd. (1444. 1448. 1449: Békássy cs. llt.) Beged. (1465: Muz. llt.) Bewgewth. (1471. 1478: U. o.) Begeth. (1473: U. o.) Bewged. (1475: U. o.) Bewgewd. (1477: U. o.) Köznemesi birtok volt.

Ma Bögöt, Sárvártól nyugatra.

Csánki II. 739.

 

Bögöte. (Bögete.) Buguche. (1387: Dl. 7339.) Buguchee. (1405: Dl. 9015.) Bwguthe. (1420: Fejér, X. 6. 253.) Begethe. (1420: Hazai okmt. II. 224., 1487: Muz. llt.) Begwthe. (1431: Békássy cs. llt.) Bewgethe. (1483: Kismart. llt. 44. G. 58., 1480: Dl. 18360.) Bwgethe. (1450: Muz. llt.)

Köznemesi birtok volt.

Sárvártól dk. találjuk, a zalamegyei határon.

Csánki II. 739.

 

Bökény. L. Bekény alakban.

 

Braland-csiken (puszta). L. Csiken név a. a helységek közt.

 

Brezencz. Baryzcylch, Brezzench in districtu Sancti Martini – Felső-Lindva vár tart. közt. (1366. 1366: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. No. 6. és 13.)

Ma Brezócz, Felső-Lendva és Mura-Szombat közt.

Csánki II. 739.

 

Bu(l)csu. Bwlchu. Bwlchw. (1433: Hazai okmt. V. 226., 1439: Körmendi llt. Unyomiana. n. 121., 1457: U. o. Acta ant. Alm. V. lad. 5. n. 41.) Bwchw. (1485: Dl. 19072.)

Ma Bucsu, Szombathelytől ény.

Csánki II. 739.

 

Burecsa. (Burecse.) Burecha. Bureche. (1387: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. No. 23.)

Dobra várához tartozott.

Ma Borecsa, Dobrától dny.

Csánki II. 739.

 

Buzás-szigete. L. Ovad helység a.

 

Büdincz. Budynch. (1387: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. No. 23.)

Dobra várához tartozott.

Szent-Gotthárdtól délre esik.

Csánki II. 739.

 

Bükk-alja. a) (Bikk-alja.) Bukalya. (1366: Körmendi llt. Alm. 5. n 6.) Poss. Bykalya – in districtu Waralyakurniky. (1366: U. o. Alm. II. lad. 5 n. 13., 1428: U. o. Alm. I. lad. 2. n. 2.)

Felső-Lindva várához tartozott.

Csánki II. 739.

 

Bükk-alja. b) Bykalya in districtu Ewrseg. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. No. 2)

Felső- Lendvától k.-d. esik. (Az előbbitől különbözik. V. ö. a lévai Cseh cs. a.)

Csánki II. 739.

 

Bükk(e)s(d). Poss. Bykus et altera Bykus. (1375: Muz, llt.) Bykus. (1418: Dl. 10719.) Poss. Bixy alább: Bykesd – és «de Bixy» család.(1425: Békássy cs. llt.) Bykes. (1482: Lajtafal. llt. Dóczyana. C. 3. f. 1. L. +) Felsewbykes. (1494: Körmendi llt. Alm. I. lad. 3. No. 1.) Bwkes. (1496: U. o. Alm. III. lad. 6. n. 10.) Bywx. (1498: Békássy cs. llt.)

Részben köznemeseké, részben a Héderváriaké volt.

A mai (Német-) Büks, Körmendtől nyugatra.

Csánki II. 739-740.

 

Csa(j)ta. (Csajtány.) Poss. Cahca. (Értsd: Cahta. 1374: Zalam. oklt. II. 117.) Poss. Kys Chaca habitatoribus destituta. (U. o.) Chahta. (1405: Dl. 9015.) Chaytha. (1428: gr. Festetics cs. keszth. llt. Castriferrei. 174/175. d., 1490: Körmendi llt. Alm. I. lad. 8. No. 5.) Chaythan. (1478 : U. o. Alm. I. lad. 8. n. 1.) Chatha. (1479: U. o. n. 2.) Kyschaytha. (1479: U. o. No. 5.)

Vámhely volt (1405.) s részben Rohoncz várához tartozott, 1428-ban 15 adózó j.-portával.

Ma Csajta, Rohoncz mellett d.

Csánki II. 740.

 

Csákány. Terra Chacan. (1248: Hazai okmt. III. 10.) Chakan. (1260: U. o. VIII. 137., 1281: U. o. 210., 1342: Zalam. oklt. I. 404., 1350: Anjouk. okmt. V. 415., 1422: Körmendi llt. Majoratus. I. 36. 22., 1448, 1451: Muz. llt. 1450: Hazai okmt. IV. 362., 1453: U. o. 372., 1482: Lajtafal. llt. Dóczyana. C. 3. f. 1. L +, 1494: Körmendi llt. Alm. I. lad. 3. No. 1., 1496: U. o. Alm. III. lad. 6. n. 10., 1498: Acta post advoc. 77–65., 1500: Magy. Tört Tár. VI. 23.) Eghazaschakan. (1424: Körmendi llt. Majoratus. Alm. I. lad. 36. n. 27.) Poss. Chakaneghazsoka. (1469: U. o. n. 36.) Czakan. (1471: U. o. n. 37.) Eghazassoka. (1500: U. o. n. 42.) Nagchakan. (1513: U. o. n. 44.)

Részben köznemeseké (köztök a Rumiaké, a Csákányi rokonságé), részben a Héderváriaké volt.

Körmendtől dk. esik.

Csánki II. 740.

 

Csákány-egyház-soka. (Egyházas-soka.) L. Csákány a.

 

Család. Terra Chalad. (1221: Hazai okmt. VI. 16.) Chalad cum tributo fori. (1390: Sopronm. oklt. I. 500.) Chalad. (1409: U. o. 599., 1424: Dl. 11530 ; 1428: gr. Festetics cs. keszth. llt. Castriferrei, 174/175. d., 1461: Dl. 15617; 1479: Muz. llt., 1492 : Dl. 36992)

Vásáros- és vámhely volt ; Sárvár várához tartozott. 1428-ban Kanizsai Istvánnak 27 1/2, Tárnok (Kanizsai) Jánosnak pedig 20 (összesen 47 1/2) adózó j.-portájok volt itt.

Ma Vámos-Család, Sárvártól ék.

Csánki II. 740.

 

Csám. Azaz: Csém. – L. e néven.

 

Csamafalva. Chamafalwa. (1447: Muz. llt., 1486: Dl. 19204.) Chomafalwa. (1464: Hazai okmt. III. 415., 1465: Dl. 16199.)

Köznemesi birtok volt.

A mai csomaházi pusztának felel meg, Peczöl és Rába-Rovácsi között.

Csánki II. 740.

 

Csánig. (Csánik.) Poss. populosa Chanyk, Chanyg. (1409: Sopronm. oklt. I. 593. 597.) Chanygh. (1438: U. o. II. 276., 1467: Kisfaludy cs. llt.) Chanyk. (1466: U. o.) Czanyg. (1468: U. o.) Chanygh. (1471: U. o.)

Régebben Sárvár kir. várhoz tartozott ; 1409 óta a Mihályi rokonságé, részben más köznemeseké volt.

Ma Csánig, Répcze-Szemere és Pápócz közt.

Csánki II. 740.

 

Csarnalócz. Charnalouch in districtu Beelmura – Lendva vár tart. közt. (1366: Körmendi llt. Alm. II. lad. 6. No. 13.)

Ma Csernelócz, Mura-Szombat mellett ény.

Csánki II. 740.

 

Czász(t), (Czászd.) Chaz, Chazth. (1346: Anjouk. okmt. IV. 600.) Parva villa Chazth castri Saruar. (1386: Hazai okmt. IV. 223.) Chazth. (1489: Muz. llt.) Chaazd. (1495: Békássy cs. llt.)

1459-ben köznemes nevében fordul elő; 1495-ben a Vátiaké.

Ma puszta (Császt), Szombathelytől dk., Szécseny vidékén.

Csánki II. 740.

 

Csa(ta)-Bér(-földe). Villa Chataberfeulde. (1325: Hazai okmt. I. 138.) Pred. Chataber. (1357: U. o. 218.) Poss. Chataber. (1362: U. o. 242.) Poss. Chataber al. nom. Kisfalud. (1391: Dl. 7681.) Poss. Chaber. (1400: Kismart. llt. 14. K. 369.) Chathabeer. (1400 : U. o. 14. K. 359., 1477: Békássy cs. llt., 1481: Sopronm. oklt. II. 544.)

Pápócztól dk. felé feküdt.

Csánki II. 741.

 

 

Csatár. Villa seu poss. Chatar. (1244: Árpádk. új okmt. VII. 162., 1455 : Körmendi llt. Alm. I. lad. 9. n. 16.) Populi de Chahtar – Nárda határjárásában. (1333: U. o. Alm. II. lad. 2. No. 17.) Chathar. (1475: U. o. Alm. I. lad. 7. No. 76.) Pred. seu. terra Also Chathar. (1476: U. o. Alm. V. lad. 6. n. 9.) Kyschatar. (Nemesi előnévben. 1490: U. o n. 14.)

Ma Alsó- és Felső-Csatár, Rohoncztól délre.

Csánki II. 741.

 

Cseh(i). Villa Chech. (1217: Árpádk. új okmt. VI. 385.) Terra Chehy. (1275: Hazai okmt. VI. 204.) Chehy. (1298: Hazai okmt. IV. 96., 1414: U. o. II. 200. és III. 293., 1432: Muz. levéltár, 1465: Szombathelyi kápt. házi llt. lad. 2. f. 7. n. 8., 1467: Hazai okmt. IV. 419., 1481: Kisfaludy cs. llt., XV. század: Dl. 32399.) Cheh. (1314: Anjouk. okmt. I. 373.) Chech. (1347: Sopronm. oklt. I. 201.) Chehy. Ceh. (1359: U. o. 300. 303.) Chehy. (Fejérnél hibásan: Cery. 1423: Cod. Dipl. X. 6. 592. l.)

Osl-nembeliek birtoka volt.

Vasvártól keletre esik.

Csánki II. 741.

 

Cséke. (Csejke. Csejka.) Villa Cheyka. (1244: Árpádk. új okmt. VII. 162.) Cheyke. (1455: Körmendi llt. Alm. I. 1ad. 9. n. 16.) Cheke. (1475: Körmendi llt. Alm. I. lad. 7. No. 76., 1479: U. o. lad. 8. n. 2.)

Ma Cséke, Monyorókeréktől északra.

Csánki II. 741.

 

Csekefalva. Chekefalua. (1407: Dl. 9374.) Chekefolua. Chekefalua in districtu seu valle Lak Sancti Nicolai. (1365. 1366: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. No. 6. és 13.) Thekefalva. (Chekefalwa helyett. 1432: Zalam. oklt. II. 477.)

Részben köznemeseké volt, részben Felső-Lindva várához tartozott.

Ma Csekefa, Mura-Szombattól ék.

Csánki II. 741.

 

Csém. Genus Chem. Villa Chem. (1244: Árpádk. új okmt. VII. 161. 162.) Cheem. (1379: Körmendi llt. Alm. I. lad. 9. n. 5.) Chem. (1333. 1475: U. o. Alm. II. lad. 3. No. 17. és 1475: Alm. I. lad. 7. No. 76.) Kyschem. (1479: U. o. lad. 8. No. 2.) Nagh Chem. (1490: U. o. lad. 1. No. 77.)

Ma Csém, Rohoncztól délre. – E helységet kell (úgy látszik) értenünk az 1442-ben előfordúló "poss. Cham" alatt is, melyet, mint a magvaszakadt Cham-i Mihály birtokát Óvári Jánosnak és Somosi Jánosnak adott I. Ulászló király. (Dl. 13665.)

Csánki II. 741.

 

Csemete(j). Poss. Chemetey. (1283 : Hazai okmt. VIII. 230.) Chemethe. (1433: U. o. V. 226., 1447: U. o. III. 379.)

Ma Csömöte, Kőszegtől d.-dk.

Csánki II. 741.

 

Csempeszháza. (Csempeszfalva.) Chempezfolua. (1329: Anjouk. okmt. IV. 593.) Chempezhaza. (1465: Muz. llt. és Dl. 16199.) Chempezfolua. Chempezfalwa. (1481: Kisfaludy cs. llt., 1482: Szombath. kápt. házi llt. Lad. 2. f. 7. n. 18.)

Köznemeseké volt.

Ma Csempesz, Sárvártól dny. felé.

Csánki II. 741.

 

Csencs. (Csencse.) - a) Chench. (1424: Körmendi llt. Alm. III. lad. 9. n. 5.) Chencz. (1496: U. o. Alm. III. lad. 6. n. 10. – V. ö. 1473-hoz: Muz. llt.)

Köznemeseké volt.

Ma puszta, Kölked mellett, Monyorókeréktől dk. felé. – Hihetőleg az a) és b) alatt emutett egyik vagy másik Csencs lappang a köznemesek nevében 1401-ben és 1454-ben fölmerülő «Czhenczche, Chenche» helynevekben is. (Muz. llt. és Dl. 14826.)

Csánki II. 741.

 

Csencs. (Csencse.) - b) Poss. Chench. (1359. 1413. 1510: Muz. llt.) Johannes et Michael Farkas de Chench. (1469: Körmendi llt. Alm. II. lad. 1. n. 21.) Michael de Chench et Johannes Nemeth de Chench. (1467: Muz. llt.)

A mai Német-, Horvát- és Taród-Csencs (vagy legalább az első) értendő, Német-Újvártól ény. felé. – Hihetőleg az a) és b) alatt emutett egyik vagy másik Csencs lappang a köznemesek nevében 1401-ben és 1454-ben fölmerülő «Czhenczche, Chenche» helynevekben is. (Muz. llt. és Dl. 14826.)

Csánki II. 741-742.

 

Csenge. Chenge. (1409: Sopronm. oklt. I. 604., 1418: Fejér, X. 6. 160., 1428: gr. Festetics cs. keszth. llt. Castriferrei. n. 174/175. d., 1432. 1465: Muz. llt., 1466: Sopronm. oklt. lI. 445., 1478: Hazai okmt. IV. 429.) Poss. Chenge alio nomine Seegh. (1438: Vidos Kálmán okl.)

1428-ban Ilko asszonynak (az Ostfi rokonságból?) 14 adózó j.-portája volt itt.

Ma Csönge, Ostfi-Asszonyfa mellett. (V. ö. Csép puszta a.)

Csánki II. 742.

 

Csénye. Cheyne. (1283: Hazai okmt. VIII. 230.) Chene. (1390: Sopronm. oklt. I. 500., 1424: Dl. 11525. 11530; 1428: gr. Festetics cs. keszth. llt. Castriferrei. 174/175. d., 1492: Dl. 36992.)

Nyugatra esik Sárvártól, a melyhez tartozott. 1428-ban Kanizsai Istvánnak 7, a Tárnok (Kanizsai) Jánosnak is 7 (összesen 14) adózó j.-portájuk volt e helységben.

Csánki II. 742.

 

Csép. (Csep, puszta.) Terra castri ferrei Olchep. (1272: Hazai okmt. VI. 184., 1283: U. o. 298.) Terre Chep et Ol. (IV. László kora: U. o. 362.) Predia Chep et Ol. (1438: Vidos Kálmán okl. Kemenes-Mihályfán.)

Mihályfa, Tokorcs sat. környékén kell keresnünk. Egy 1437 táján folyt birtokpörben egy Asszonyfalvi (Oslfi) azt állította, hogy e két puszta tulajdonkép Mihályfalvának és Csengének felel meg. («… Allegasset eo modo, quomodo dicte possessiones Ool et Chep vocate, mutatis suis nominibus nunc Myhalfalua et Chenge vocarentur, nam quidam familiaris predictorum olim Jacobi et Osl, Michael nomine, predictam possessionem Myhalfalua tunc habitatoribus destitutam populis decorari et hoc nomine Myhalfalua appellari fecisset.» – Ostffy cs. llt. XII. 103.)

Csánki II. 742.

 

Csepencz. L. Csipincz alakban.

 

Csernecz. Poss. Chernech iuxta Linduam. (1265: Árpádk. új okmt. VIII. 130.)

Felső-Lendvától dny. esik.

Csánki II. 742.

 

Csernőke. Poss. Chernuke. (1339: Muz. llt.)

A Szecsődieké volt.

Csánki II. 742.

 

Csibafalva. (Csibaháza.) Chybahaza (1407: Dl. 9365.) Chybafalwa. (1464: Muz. llt., 1483: Dl. 18827. és Körmendi llt. Alm. 2. lad. 9. n. 1.)

Veszprém- vagy vasmegyei falu volt. (Köznemeseké) Jánosháza vidékén feküdt? (Azonos lenne a veszprémmegyei Csippánházával?)

Csánki II. 742.

 

Csiken (puszta). Predium Chyken. (1392: Dl. 7756.) Pred. Bralanehchyken. (? 1392: Dl. 7758.) Pred. Bralanchtykun. (1392: Dl. 7827.)

Borostyán várához tartozott.

Csánki II. 742.

 

Csipincz. (Csipencz.) Chppencz. Chepencz. (1414: Körmendi llt. Majoratus. Lad. 4. No, 2., 1462: Békássy cs. llt.) Chypyncz. (1430: Dl. 12324.) Chypincz. (1457: Dl. 15173.)

A Nádasdi (Darabos), Szécsi sat. családoké volt.

Ma Csöpincz, Sz.-Gotthárdtól délre.

Csánki II. 742.

 

Csipkerek. Chipkerek. (1314: Szombath. kápt. házi llt. lad. 1. f. 4. n. 12.) Cypkerek. (1347: U. o. f. 2. n. 11.) Chypkerek. (1507: U. o. lad. 2. f. 9. n. 19.)

Részben köznemesi birtok, részben a vasvári káptalané volt.

Vasvártól k.-é. találjuk.

Csánki II. 742.

 

Csó. Cho. (1248: Árpádk. új okmt. VII. 270., 1420: Fejér, X. 6. 331.) Chou. (1283: Hazai okmt. VILI. 231., 1298: U. o. IV. 95., 1361: Dl. 5031.) Chow. (1418: Dl. 10761; 1476: Békássy cs. llt.) Felsew Cho. (1420: Fejér, X. 6. 331.) Choo. (1465: Dl. 16199.)

Ma Nemes- és Puszta-Csó, Kőszegtől dk.

Csánki II. 743.

 

Csomafalva. L. Csamafalva néven.

 

Csőfalva(?) L. Timafalva a.

 

Czák. Poss. Chak. (1374: Zalam. oklt. II. 118.) Chak. (1405: Dl. 9015.) Czak. (1478: Körmendi llt. Alm. I. lad. 8. n. 1.) Czaak. (1490: U. o. No. 5.)Rohoncz várához tartozott.

Kőszeg mellett délre találjuk.

Csánki II. 743.

 

Czevegháza (Czevekháza). L. Gencs a) helység a.

 

Cziczevölgye. L. Kucseczvölgye néven.

 

Dalincz. Helyesebben: Dolincz. – L. Hodos-fő-Szent-Miklós néven.

 

Damafölde. - a) Terra Damafeulde. (1356: Anjouk. okmt. VI. 480.)

Hosszu- Pereszteg, Kis-Somlyó sat. vidékén feküdt. (Sárvártól dk. felé.)

Csánki II. 743.

 

Damafölde. - b) Damafeldew. (1464: Dl. 16010.) Predium Damafelde. (1497: Muz. llt.)

Ma Domafölde, Sz.-Gotthárdtól dk., a Kerka folyó mentén.

Csánki II. 743.

 

Danisolcz. Poss. Danisolch. (1455: Békássy cs. llt.)

Vasmegyei helységnek vehető.

A mai Prosznyákfa, Pordasincz sat. táján kereshetjük, Mura-Szombattól ék. felé.

Csánki II. 743.

 

Darabos-Rákosa. L. Rákos városnál. (1404.)

 

Darnó. Darnow. (1475: Körmendi llt. Alm. I. lad. 7. No. 76.)

Ma puszta Kéthely melett délre.

Csánki II. 743.

 

Dávidháza. Dauidhaza in districtu Ewrseg. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. No. 2.) Sz.-Gotthárdtól dk. esik.

Csánki II. 743.

 

Demelk. (Demönk. Demenk.) Abbas ecclesie S. Marie de Demunk. (1252: Árpádk. új okmt. II. 228.) Terra … abbatis seu monasterii de Demunk. (1283: Haz. okmt. VI. 298.) Conventus monasterii (B. Virg.) de Demenk. (1318: U. o. IV. 129., 1332: U. o. 149., 1348: Pannonh. főapáts orsz. llt. n. 23.) Demenk. (1409: Szomhath. kápt. házi llt. Lad. 1. f. 1. n. 10.) Demelk. (1421: Körmendi llt. Misc. Németujvár. 102. 6., 1444. 1446: Békássy cs. llt.) Abbas ecclesie de Demelk, Nagdemelk. Nobiles de Kysdemelk. (1457: Pannonhalmi főapáts. házi llt. LIII. P.) Poss. Demelk. Alább: Demelk minor. (1459: Pannonh. főapáts, házi llt. LIII. R.) Abbas de Eghazasdemelk. (Nobiles …) de Nemesdemelk. (1459: U. o. LIII. R.)

Ez adatok szerint Nagy-Demelk és Egyházas-Demelk alatt egyugyanazon helység értendő, mely a Bold. Szűz tiszteletére állítótag már III. Béla királytól alapított itteni benczés apátságé volt; Nemes-Demelk vagy Kis-Demelk alatt pedig a köznemesek birtokában levő másik falu. Előbbinek ma Pór-Dömölk, utóbbinak Nemes-Dömölk felel meg (Sárvártól keletre.) – 1459-ben az apátság azt állította, hogy a nemes-demelki vagy kis-demelki nemesek (és kocsiak) tulajdonkép az ő nemes jobbágyai, s mint ilyenek censussal és szolgálmányokkal tartoznak az apátságnak. Ez álltása igazolására 1449-ből is mutatott föl oklevelet, mely szerint az említett nemesek már ekkor vonakodtak ebbeli kötelességüket teljesíteni, de ekkor még kiegyeztek az apátsággal a teljesítendő szolgálmányokra nézve.

Csánki II. 743.

 

Demeteri. Demwtery. (1381: Dl. 6771.) Demeteri. (1467: Szombath. kápt. házi llt. lad. 2. f. 7. n. 3.) Demethery. (1465: Dl. 16199.)

Köznemeseké volt.

Ma Dömötöri, Szombathelytől dk. felé, nem messze Rumtól.

Csánki II. 744.

 

Dere(c)ske. (Derecska.) Dereske. (1276: Hazai okmt. VIII. 184., 1383: Dl. 7039; 1477: Zalam. oklt. II. 604.) Duruske, Duruska. (1292: Hazai okmt. VIII. 318.) Dyriske. (1278: U. o. VIII. 192.) Duruske. (1283: U. o. VI. 232.) Duruske, Duruska. (1292: U. o. VIII. 318.) Derechke. (1464: Lajtafal. llt. Illésházyana. Lad. 23. f. 4. n. 4.)

1477-ben – hihetőleg tévesen – Zalamegyéhez számítják. A Nádasd nemzetségé volt.

Ma Döröcske, Körmend mellett keletre.

Csánki II. 744.

 

Dergenye. Poss. Dergenye. (1399: Zalam. oklt. II. 295.)

A gersei Petőké volt.

Hodász, Nádasd, Gerse sat, vidékén kereshetjük.

Csánki II. 744.

 

Devecserfalva. Deuecherfolua. (1365: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. n. 6.)

Felső-Lindva várához tartozott.

Csánki II. 744.

 

Devecserháza. Dewecherhaza. (1366: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. n. 6.)

Felső-Lindva várához tartozott.

Csánki II. 744.

 

Diákfalva. L. Ják(-falva) néven.

 

Diák (-monostora). L. Ják(-monostora) néven.

 

Dienesfalva. Poss. Dienesfalva. (? 1404: Fejér, X. 4. 318.) Dyenesfalwa. (1446: Dl. 13923; 1450: Muz. llt., 1463: Hazai okmt. IV. 408.) Dyenisfolua. (1450: Dl. 9200.)

A gersei Petőké, Hidvégieké, Dienesfalviaké sat. volt.

Ma Dénesfa, Egervár mellett ny.-é.

Csánki II. 744.

 

Dienesi (puszta). Pred. Dyenesy. (1494: Körmendi llt. Alm. I. lad. 3. n. 1., 1500: Magy. Tört. Tár. VI. 23.)

A Héderváriaké volt.

Csákány, Strém sat. vidékén kereshetjük.

Csánki II. 744.

 

Dobrafalva. Dobrafalwa. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. No. 2.)

Német-Ujvártól – a melyhez tartozott – nyd. esik.

Csánki II. 744.

 

Dobrapatak (puszta). (Terra) Dobrapatak. (1259: Hazai okmt. IV. 38., 1279: U. o. 58.)

A Ják nemzetségé volt.

Csánki II. 744.

 

Dobron(d). Poss. Dobron. (1431: felső-büki Nagy cs. okl.) Poss. Dobrond. (1455: Békássy cs. llt.)

Nádasd nembelieké volt.

Csánki II. 744.

 

Dolina (Dolonya.) Dolonia. (1355: Anjouk. okmt. Vl. 381.) Dolyna. (1386: Dl. 7224; 1403: Körmendi llt. Alm. II. lad. 9. n. 25.) Dolina. (1356. 1364: Fejér, IX. 7. 180. és 231. l., 1465: Békássy cs. llt.)

Mura-Szombattól északra találjuk.

Csánki II. 744.

 

Dolincz. L. Hodos-fő-Szent-Miklós néven.

 

Domonkusolcz. Poss. Domonkusolcz. (1431: felső-büki Nagy cs. okl.)

A Szölczeieké volt; Szölcze vidékén (Körmendtől d.) fekhetett.

Csánki II. 744.

 

Domonyarév. (Domanincz.) Poss. seu villa Domoniarew. (1365: Körmendi llt. II. lad. 5. n. 6.) Domanynch in districtu iuxta fluvium Lyndva – Lendva vár tart. közt. (1366: U. o. No. 13.)Ma Domanicz, Felső-Lendvától dny.

Csánki II. 744.

 

Donko(l)cz. Donkolch. (1366: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. n. 6.) Donkouch in districtu Waralyakurniky – Felső-Lindva vár tart. közt. (1366: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. No. 13.)

Ma Dankócz, Felső-Lendvától dk.

Csánki II. 744.

 

Dorog. Durug. (1217: Árpádk. új okmt. VI. 385., XIII. század: Hazai okmt. VII. 336.) Terra Drug. (l258: U. o. V. 29.) Dorugh. (1377: Szombath. kápt. házi llt., jelzet nélkül.) Dorogh. Dorog. (1416–66: U. o., 1484: Szombath. kápt. házi llt. lad. 2. f. 7. n. 24.) Eghazasdorog. (1481: U, o. n. 16., 1486: U. o. f. 8. n. 2., 1504: U. o. f. 9. n. 9. és 11.)

Oloszkával és Kis-Bérrel volt határos.

Csánki II. 744-745.

 

Doroszló. - a) Dorozlo. (1471: Körmendi llt. Majoratus. I. 36. 37., 1498: Acta p. Adv. 77–65.)

Legnagyobb részben a Rumiaké volt. (1538-ban is. Adólajstrom. – Orsz. Llt. Conscr. dical.)

Ma Rába-Doroszló, Csákány szomszédságában. (V. ö. Doroszlófalva a.)

Csánki II. 745.

 

Doroszló. - b)  Dorozlow. (1392: Dl. 7768.) Dorozlo. (1441: Hazai okmt. VII. 462.)

Kőszeg várához tartozott, melytől délre ma is megtaláljuk.

Csánki II. 745.

 

Doroszlófalva. Poss. Dorozlofalwa. (1493: Muz. llt.)

Úgy látszik, valahol a megye délibb vidékén, Körmend táján feküdt. A Nádasdiaké volt, de hihetőleg csak zálogban.

Tán (Rába-) Doroszlóval ugyanegy?

Csánki II. 745.

 

Do(ro)zmát. (Dorozmat.) Castrenses de villa Duruzmot. (1269: Hazai okmt. I. 42.) Duruzomat. (1281: U. o. III. 33.) Durzumot. (1291: U. o. I. 87.) Dorzmat, Duruzmat. (1333: Körmendi llt. Alm. II. lad. 2. No. 17.) Torndurzmata. (1352–65: U. o. Alm. III. lad. 9. n. 1.) Dorozmath. (1368: U. o. Misc. Németujvár. n. 4.; 1453: Nagy Imre gyűjt., 1457: Körmendi llt. Rajkiana, n. 45.) Eghazasdorozmath. (1416: Vittnyédy József okl.) Dozmath. (1417: Dl. 10579.) Kysdorozmath. (1430: Nagy Imre gyűjt.) Dorzmath. (1464: Körmendi llt. Rajkiana, n. 48.) Dorsmath. (1466: U. o. n. 63.) Drozmath. (1472: U. o. Alm. V. lad. 6. n. 10.)

Sz.-György tiszteletére szentelt egyházzal. (1458.)

Ma Dozmát, Szombathelytől nyugatra.

Csánki II. 745.

 

Dőm. Dewm. (1476: Körmendi llt. Alm. I. lad. 7. No. 76.)

Szalonok vár tartozékai közt Kedhely után sorolják föl.

Csánki II. 745.

 

Dömölk. L. Demelk alakban.

 

Dömötöri. L. Demeteri alakban.

 

Dörö(c)ske. (Döröska.) L. Dere(c)ske alakban.

 

Dubricsa. Dubricha. (1387: Körmendi llt. Alm. lI. lad. 6. No. 23)

Dobra várához tartozott.

A mai Döbör vagy Duiber rejtőzik alatta, Szent-Gotthárdtól ék.

Csánki II. 745.

 

Duka. Duka. (X1II. század végén: Haz. oklt. 177.) Dwka. (1468: Körmendi llt. Majoratus. I. 29. 22.)

Sárvártól dk. találjuk.

Csánki II. 745.

 

Dur(u)zmát. L. Do(ro)zmát alakban.

 

Dürbach. L. Inczéd a.

 

Edelény. Edelen. (1440: Körmendi llt. Himfyana, n. 451.) Edelyn. (1465: Dl. 16199.)

Köznemesek bírták.

Úgy látszik vasmegyei falu volt, s valahol a megye keleti felében feküdt.

Csánki II. 745.

 

Egerszeg – a). (Egörszeg.) Locus Egerzeg. (1221: Hazai okmt. VI. 16.) Egurzyg iuxta Repche. (1339: Sopronm. oklt. I. 143.) Egerzeg. (1342: Pozsonyi kápt. orsz. llt. 14. 18. 1., 1437. 1439. 1458. 1464. 1471: Muz. llt., 1469: Hazai okmt. V. 292.) Egurzeg. (1378: Fejér, IX. 6. 235.) Kemenegerzeg. (1464: egerszegi Kemény cs. llt.)

A Ják nemzetségből való családoké (Egerszegi, egerszegi Kemény) volt.

Ma Kemény- és Iván-Egerszeg, Ostfy-Asszonyfától ény., a Répcze mellett.

Csánki II. 745.

 

 

 Egerszeg – b). Poss. Egurzegh. (1379: Hazai okmt. III. 207.) Poss. Kisegerzegh. Kysegerzegh. (1429: Dl. 12069; 1454: Dl. 14793; 1459: Dl. 15379.)

A Telekesieké és a Szepetkieké volt.

Ma puszta, Kis-Egerszeg néven, Telekes mellett ny.-é. (Körmendtől dk.)

Csánki II. 745.

 

Egyházas-Csákány. L. Csákány. a.

 

Egyházas-Demelk. L. Demelk a.

 

Egyházas-Dorog. L. Dorog a.

 

Egyházas-Dorozmát. L. Do(ro)zmát helys. a.

 

Egyházas-Füzes. L. Füzes a.

 

Egyházas-Gencs. L. Gencs a.

 

Egyházas-G(y)eli. L. G(y)eli helység a.

 

Egyházas-Hetye. (Egyházas-Hegye.) L. Hetye a.

 

Egyházas-Hollós. L. Hollós a.

 

Egyházas-Keszi. L: Kesző a.

 

Egyházas-Kölked. L. Kálked a.

 

Egyházas-Oszkó. L. Oszkó a.

 

Egyház(as)-soka. Értsd: Csákány-egyház-soka, azaz Csákány helység része. (L. utóbbi a.)

 

Egyházas-Szecső(d). L. Szecső(d) a.

 

Egyházas-Unyan. L. Unyan a.

 

Ek(e)l(i). (Elk). Villa Elk. (1325: Hazai okmt. I. 138., 1438: U. o. II. 276.) Pred. Ekl. (1357: U. o. I. 218.) Poss. Ekl. (1362: U. o. 242., 1455: U. o. II. 318.) Poss. Ekly. (1368: U. o: 259.) Poss. Ekel. (1387: Kismart. llt. 14. N. 408.)

Pápócz és a Rába mellett feküdt.

Csánki II. 746.

 

Elbö. L. Ölbő néven.

 

Elekfalva. Elekfalwa. (1427: Kismart. llt. 23. A. 3., 1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2.)

Német-Újvár tartozékai sorában Keresztur és Füzes közt (a Rába mentén) sorolják föl.

Csánki II. 746.

 

En. Poss. En. (1283: Hazai okmt. VIII. 230.) En. (1311: U. o. I. 106.)

Bokod (ma puszta) mellett feküdt. (Kis-Czelltól dny. felé.) E tájon, Kápolna közelében kelet felé a mai Enni major őrzi emlékét.

Csánki II. 746.

 

Endre. (Endréd.) Endred, (1295: Zalam. oklt. I. 111., 1428: gr. Festetics cs. keszth. llt. Castriferrei. 174/175. d.) Endrid. (1314: Anjouk. okmt. I. 372.) Poss. Endre. (1464: Sopronm. oklt. II. 430.)

A Széplaki vagy széplaki Bothka családé volt. 1428-ban Széplaki Andrásnak 7 j.-portától kellett volna e helységből adóznia.

A mai endrődi majornak felel meg, Széplak határában.

Csánki II. 746.

 

Endr(e)icz. (Endrecz.) Endryech. (1414: Körmendi llt. Majoratus. Lad. 4. n. 2.) Endrich. (1419: Dl. 10833.) Endricz. Endrecz. Endrich. (1462. 1465: Békássy cs. llt.)

A Nádasd nembelieké (is) volt.

Ma Andreicz, Mura- Szombattól ék.

Csánki II. 746.

 

Erantfalva (puszta). Pred. Erantfolwa. (1434: Vidos Kálmán okl.)

Simonyival együtt említik. (Meglehet Hernáltfalva vagy Hernáld-Mesteri részei értendők.)

Csánki II. 746.

 

Ercsénye. Erchene. (1451: Dl. 14505.)

A szent-gotthárdi apátságé volt. (Ma is azé.)

Szent-Gotthárdtól ény. felé találjuk.

Csánki II. 746.

 

Ernesztfalva. Poss. Ernestfolwa. (1455: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. 53. 3. 14.)

A Jánosháziaké volt s Jánosháza környékén feküdt.

Csánki II. 746.

 

Erösd. Erusd. (1334: Körmendi llt. Alm. I. lad. 9. n. 58. Elenchus után.)

A Pinkafőtől dny. felé eső helységekkel együtt csupán ez egyszer említik.

Csánki II. 746.

 

Fa(l)ko(l)cz. Fakouch in districtu seu valle Lak Sancti Nicolai – Felső-Lindva vár tart. közt. (1366: Körmendi. llt. Alm. II. lad. 5. n. 13) Falkholch. (1482: Zalam. oklt. II. 477.)

Ma Falkócz, Mura-Szombattól ék.
Csánki II. 747.

 

Famia. Villa Famia. (1217: Árpádk új okmt. VI. 384.) Villa Femie. (1237: Hazai okmt. IV. 21.)

Megyehid és a Gyöngyös folyó vidékén feküdt. (Sárvártól dny. felé.)

Csánki II. 747.

 

Fancs(i)ka. L. Zalamegyében.

 

Farkasfalva. – a) Farkasfalua. (1390: Sopronm. oklt. I. 500., 1397: Kismart. llt. 17. A. 2.)

Léka várához tartozott.

Csánki II. 747.

 

Farkasfalva. – b) Farkasfalua. Farkasfalwa. (1387: Körmendi llt Alm. II. lad. 5. n. 23., 1422: Muz. llt., 1475: Dl. 17751; 1476: Körmendi llt. Himfyana, n. 579., 1480: Dl. 18373; 1516: Dl. 22851.)

Részben – vámjával együtt – Dobra várához tartozott; részben a Hosszutótiaké volt.

Ma Farkasfa, Szent-Gotthárdtól dk.

Csánki II. 747.

 

 Farkasfalva. – c) Ezektől talán meg kell különböztetnünk a Nagymartoniak birtokában feltűnő ily nevű falut. (Farkasfalua. 1350: Sopronm. oklt. I. 501.)

Csánki II. 747.

 

Farkaso(vi)cz (puszta). Pred. Farkasowlcz. (1500. körül: Muz. llt.)

A petróczi Kövéreké volt.

Csánki II. 747.

 

Fásdréte. (Fasdréte.) L. Fozdréte alakban.

 

Fejér-Iván-falva. (Fejér-Iván-háza.) Poss. Feyr Iwanhaza. (1365: Körmendi llt. Alm. Il. lad. 5. n. 6.) Poss. Vyriuanfalua in districtu Varalyakurniky. (1366: U. o. n. 13.)

Felső-Lindva várához tartozott.

Csánki II. 747.

 

Fel-Gencs. Azaz: Boda-Gencs. – L. Gencs a.

 

Felfalufölde. (Fölfalufölde.) Poss. Felfalufelde. (1411: Muz. llt.) Pred. Fulfalufelde. (1435: U. o.)

Bögöt és Vát vidékén kereshetjük. (Sárvártól nyugatra.)

Csánki II. 747.

 

Felső-Beled. L. Beled a.

 

Felső-Bikkes. L. Bükkes(d) a.

 

Felső-Csó. L. Csó a.

 

Felső-Hetye. L. Hetye helység a.

 

Felső-Káld. L. Káld a.

 

Felső-Kereka. L. Kereka a.

 

Felső-Lugas. L. Lugas a.


Felső-Őr. L. Őr a.

 

Felső-Pereszteg. L. Pereszleg a.

 

Felső-Petenicz. L. Petenicz a.

 

Felső-Rákos. L. Rákos városnál.

 

Felső-Rönök. L. Rönök a.

 

Felső-S(z)trazson. L. S(z)trazson a.

 

Felső-Szalócza. (Felső-Szlevecse). L. Szalócza a.

 

Felső-Szeleste. L. Szeleste a.

 

Felső-Szelnők. L. Szelnök a.

 

Felső-Velike. L. Velike a.

 

Femie. L. Famia alakban.

 

Fenyér. Fenyr. (1465: Dl. 16199.)

Sejter (és Jánosháza) táján feküdt.

Ma a fönyéri dűlő őrzi emlékét, Duka közelében dél felé.

Csánki II. 747.

 

Forródfölde (puszta). Pred. Forrodfelde, Fforrodfelde. (1421: Hazai okmt. II. 228., 1422: U. o. III. 318.)

A Kozma gencsiek birtokai közt sorolják föl; tehát a mai Magyar-Gencs táján kereshetjük.

Csánki II. 748.

 

Fozdréte (puszta). Poss. Fasdrethe. (1410: Sopronm. oklt. I. 632.) Pred. Fozd Rethe. (1463: Kisfaludy cs. llt.)

Répcze-Lak és Csánik határában terült el.

Csánki II. 748.

 

Franczeus (-földe, Francziuszfölde, Francziszkuszfölde.) L. Frenczeszkefölde illetve Sár helység a.

 

Frei(n)bert (Frainbret, puszta). Predium Fraynbreth. (1388: Dl. 7386.) Pred. Frepbert. (1392: Dl. 7768. 7827.)

Borostyán várához tartozott.

Csánki II. 748.

 

Frenczeszkefölde. (Frenezeszkuszfölde. Frencziszkeszfölde.) Poss. Franceusfelde, Francyusfelde. (1369: gr. Festetics cs. keszth. llt. Castriferrei. n. 62. a.) Poss. Francheus. (1381: U. o. n. 72.) Frenchescusfelde. (1420: U. o. n. 144. 146.) Frenceskefelde. (1434: U. o. n. 180.)

A mai Pető-Mihályfa, Sz.-Péterfa sat. táján feküdt. – L. Sár helység a.

Csánki II. 748.

 

Fulyifalva. Villa seu poss. Fulyifalua. (1366: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. n. 13.)

Felső-Lindva várhoz tartozó új telepítvény volt ez időben.

A Felső-Lendva és Hidegkut közti tájon kereshetjük.

Csánki II. 748.

 

Füzes – a). (Fizes.) Fuzes. (1221: Hazai okmt. VI. 14.) Fyuzes. (1297: Körmendi llt. Alm. III. lad. 8. n. 1.) Eghazasfyzes et Gyepewfyzes, máskor Gyepfuzes, Gyepwsfyzes. (1496: Körmendi llt. Alm. III. lad. 6. n. 7. és 10. és Dl. 20400.)

Egyházas- és Gyepü-Füzes Veresvár várhoz tartozott. Ma is megtaláljuk mindkettőt, Szombathelytől ny.-d. 1499-ben (Csatárral együtt) «Alsofyzes» néven nevezik valamelyiket. (U. o, Ahn. II. lad. 2. n. 54.)

Csánki II. 748.

 

Füzes – b). Ezektől meg kell különbőztetnünk az 1427-ben és 1428-ban (Német-)Ujvár tart. közt fölmerülő «Fyzes»-t. (Kismart. llt. 23. A. 3., Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2.)

E helység a mai Rába-Füzesnek felel meg, Újvártól délre.

Csánki II. 748.

 

Füztő. (Fiztő.) Fyzthew. (1440: Körmendi llt. Himfyana, n. 461., 1460. 1466. 1471: Muz. llt., 1465: Dl. 16199; 1486: Dl. 19204; 1498: Dl. 20781.) Fywzthew. (1483: Szombath. kápt. házi llt. Lad. 2. f. 7. n. 20.)

Köznemeseké volt.

Ma Füsztü, Sárvártól nem messze dny. felé.

Csánki II. 748.

 

Fűzvölgy (puszta). Terra Fyuzwelg. (1332: Anjouk. okmt. II. 697.)

Szent- Léránt-vidékén feküdt. (Szombathelytől dk. felé.)

Csánki II. 748.

 

Gálosháza. (Gálosfölde.) Poss. Galusfeldw. (1455: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. 53. 3. 14.) Galosfewlde. (1464: U. o. 53. 3. 17.) Galusfewlde. (1480: U. o. 53. 4. 14.) Galoshaza. (1478: Dl. 18164.)

Részben köznemeseké volt, részben a veszprémmegyei Somlyó várhoz tartozott.

Jánosháza vidékén feküdt.

Csánki II. 748.

 

Gárdos. Gardos. (1448: Szombath. kápt. házi llt. Lad. 2. f. 6. n. 10.) Gordus. (1469: U. o. n. 12.)

Köznemes (Török) cs. előnevében fordul elő.

Talán Bárdos értendő? – Fekvésére nézve ennek felel meg.

Csánki II. 748.

 

Gáspárháza. Gasparhaza in districtu seu valle Lak Sancti Nicolai – Felső-Lindva vár tart. közt. (1366: Körmendi llt. Alm. lI. lad. 5. n. 13.)

Falkócz és Tót-Lak táján feküdt, Felső-Lendvától dk. felé.

Csánki II. 748.

 

Gécse. L. helyesebben: Gétye alakban.

 

Gecsen(y). Possessio populorum castrensium castri Koroky … Kechen vocate. (1347: Anjouk. okmt. V. 155.) Gechen. (1428: gr. Festetics cs. keszth. llt. Castriferrei. 174/175. d., 1478: Dl. 18154; 1479–80: Galgóczi llt. Lad. 63. f. 4. n. 12. és 14.) Geczen. (1495: U. o. n. 18.)

Somlyó (veszprémmegyei) várhoz tartozott; 1428-ban e vár urainak, a Garaiaknak összesen 29 adózó j.-portájokkal.

Ma puszta, Hosszú-Pereszteg mellett nyd. felé.

Csánki II. 748-749.

 

Geder. L. Gödör alakban.

 

Geli. L. G(y)eli alakban.

 

Gelse. (Gelsa.) L. Gerse alakban.

 

Gencs – a). (Gencsi.) Gench. Guench. (1268: Hazai okmt. I. 38.) Gench. (1273: U. o. II. 12., 1382: U. o. I. 242., 1387: Kismart. llt. 14. N. 408., 1391: Pannonh. főapáts. orsz. llt. 33. sz., 1423: Fejér, X. 6. 601., 1431: Dl. 12382; 1447: Kisfaludy cs. llt.) Cozmagench et Gench superior. (1449: Hazai okmt. I. 302.) Poss. Cozmagenchy al. nom. Nemesianusgenchy. (1421: U. o. II. 228., 122: U. o. III. 318.) Pred. Bonchogergurfelde, Bonchogergerfelde. (1421: Hazai okmt. II. 228., 1422: U. o. III. 318.) Poss. Cozmagench, Gywlagench, Bonchogench et Eghazasgench. (1430: Kisfaludy cs. llt.) Felsewgencz, Felgencz, Felgench. (1434: Dl. 12671; 1480: Kisfaludy cs. llt.) Gench et Eghazasgench. (1436: Dl. 12942.) Gencz. (1451. 1479: Kisfaludy cs. llt.) Bodagencz. (1451. 1467: U. o.) Gench al. nom. Bodahaza. (1460. 1471: U. o.) Gregorius Chewek de Chewekhaza. (1467: U. o.) Pred. Fewlgench. (1467: U. o.) Predium Cozmagencz al. nom. Cheweghaza. (1474: U. o.) Pred. Bodagench al. nom. Felgench. (1486: U. o.) Poss. Bodahazagench. (1489: U. o.)

Ez adatok szerint: Kozma-Gencs(i), Nemes-János-Gencs(i) és Csevegháza ugyanegy helységet vagy pusztát jelölnek, (ide tartoznak: Gyula-Gencs, Boncsó-Gencs vagy Boncsó-Gergerfölde és Mátéfölde is.); Boda-Gencs, Boda-háza, Bodaháza- Gencs és Felső-Gencs egy másikat. Mindezek régi köznemesi birtokok. 1436-ban Gencset mint nemesi és Egyházas-Gencset mint Kanizsai-féle birtokot különböztetik meg. A Kanizsaiaknak azonban Fel-Gencsen is volt némi (vett) részök.

Ma Magyar-Gencs, a megye ék. zugában. (V. ö. Mátéfölde a.)

Csánki II. 749.

 

Gencs – b). Villa Gench. (1288: Hazai okmt. VII. 207.) Gench cum pred. Sebeteleky. (1392: Dl. 7768.) Poss. Genczh. (1441: Hazai okmt. VII. 462.)

Kőszeg várához tartozott.

Ma Német-Gencs, Szombathelytől ény.

Csánki II. 749.

 

Gerant. L. Gyerhard a.

 

Gércze. Gherce. (1290–1300 körül: Haz. oklt. 177.) Gerce. Gerche. (1304: U. o. 179.) Gerche. (1424: Dl. 2151.) Gercze. (1446: Békássy cs. llt., 1476: Muz. llt.) Nagygercze. (1467: U. o.) Kysgercze. (1468: Körmendi llt. Fam. misc. 21.) 1475-ben plébánosát említik.

Sárvártól dk. találjuk. (L. Mindszent helys. a. Hegyes-Gérczére nézve.)

Csánki II. 749.

 

Gerdmerháza. (Germerdháza.) Germerdhaza. Gerdmerhaza in districtu seu valle Welemer – Felső-Lindva vár tart. közt. (1365. 1366: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. n. 6. és 13.)

Ma Gödörháza, Mura-Szombattál ék., a zalai határon.

Csánki II. 749.

 

Ger(e)gorháza. Poss. Gergorhaza. (1395: Fejér. X. 8. 401.)

A Nádasdiaké volt; Nádasd (vagy tán Oszkó) vidékén feküdt.

Csánki II. 749.

 

Geregye – a). Poss. Gerege. Gherege. (1329: Anjouk. okmt. II. 417., 1366: U. o. VI. 346., 1389: Dl. 7517; 1406: Dl. 9201 1444: Dl. 13784; 1453: Dl. 14685.) Geregye. (1454: Dl. 14836; 1469: Dl. 16850.)

A vérrokon Egervári és Geregyei családoké volt.

Vasvártól északra találjuk.

Csánki II. 749.

 

Geregye – b). Pred. Geregye. (1437: Muz. llt.) Pred. Geregeh. (1469: Hazai okmt. V. 293.) Poss. utraque Geregye. (1478: U. o. IV. 429.)

Á Ják nemzetség tagjaié (Szelestei, egerszegi Kemény cs.) volt.

Csánki II. 749-750.

 

Geren. (Gerni.) Geru. (? 1293: Árpádk. új okmt. V. 77.) Poss. Gerl. (1343: Zalam. oklt. I. 414.) Gern. Gerny. (1356: Hazai okmt. V. 130.) Poss. Geren. (1387: gr. Festetics cs. keszth. llt. Ignota Miscellanea. n. 75., 1395: U. o. Castriferrrei. n. 90. 5.) Poss. Gyren. (1388: U. o. Ignota Miscellanea. n. 77.) Poss. Gerny. (1402: U. o. Castriferrei. n. 105., 1410: U. o. n. 131 a.) Poss. Kerri. (! 1405: U. o. n. 112.)

Zala- és Vasmegye határán, a mai Ozmán-Bükk, Sárfű-Mizdó sat. környékén feküdt.

Csánki II. 750.

 

Gerencsér – a). Poss. Gerencher. (1405: Szombath. kápt. házi llt. lad. 2. f. 6. n. 5.)

Mint részben a vasvári kápt. birtoka merül föl, a Gyöngyös folyó mentén.

Csánki II. 750.

 

Gerencsér – b) Gerencher in districtu seu valle Welemer – Felső-Líndva vár tart. közt. (1366: Körmendi llt. Alm. II. lad. b. n. 13.)

Ma Gerencserócz, Felső Lendvától kd.

Csánki II. 750.

 

Gerencsér – c) Gerencher. (1387: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. n. 23.)

Dobra várához tartozott.

Ma Grics, Dobrától ék., a stájer határon.

Csánki II. 750.

 

Gerenczes (-földe). (Gerinczesfölde.) Poss. Gerynthus. (1373: Körmendi llt. Alm. II. lad. 1. n. 24.) Pred. Gerenthus. (1425: U. o, n. 26.) Poss. Gerenchesfewlde. (1468: U. o. n. 30.)

A Laki, Óvári sat. családok birtoka volt.

A megye ény. határvidékén kereshetjük.

Csánki II. 750.

 

Geri. (Gern.) L. Geren alakban.

 

Gerolt. L. Girolt alakban.

 

Gerse. (Gersa.) Pred. Guersa. (1272: Hazai okmt. V. 48.) Pred. Golsa. (1292: U. o. III. 43.) Poss. Gelse. (1293: U. o. IV. 86., 1324: Zalam. oklt. I. 175., 1348: U. o. 415.) Gerse. (1314: Anjouk. okmt. I. 337., 1340: Hazai okmt. V. 117., 1399: Zalam. oklt. II. 295., 1450: Dl. 24540; 1479: Dl. 18268.) Gelsa. (1353: Anjouk. okmt. VI. 127. és Sopronm. oklt. I. 405., 1372: Hazai okmt. I. 269.) Gersee. (1405: Dl. 9015.) Sz.-István király tiszteletére szentelt egyházzal. (1413: Turul. 1893. évf. 5. l.)

Főleg a Nádasd nembelieké; a XV. században pedig az ugyane nembeli gersei Petőfieké volt. Körmendtől kd. találjuk.

Csánki II. 750.

 

Gétye. (Gőtye.) Geche. (1348: Anjouk. okmt. V. 172., 1402: Hazai okmt. IV. 244., 1420: Sopronm. oklt. II. 51.) Nobiles de Gethe. (1369: Muz. llt..) Gwche. (1424: Körmendi llt. Himfyana, n. 749.) Gwthe. Gewthe. (1468: U. o. Fam. misc. n. 21.) Gethye. (1489: U. o. Acta antiqua. Alm. 1I. lad. 9. n. 101.) Poss. Gewthe – Vasmegyében. (1469: Muz. llt., 1516: Dl. 22777.)

Részben a Gétyei (Gőtyei), részben a Sitkei cs. birtoka volt.

Sitke, Miske sat. vidékén feküdt.

Csánki II. 750.

 

Giren. L. Geren alakban.

 

Girolt. Gyrolth. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 4. n. 59., 1475: U. o. lad. 7. n. 76.) Utraque Gyrolth. (1444: Muz. llt.) Gyrolth et alia villa Gyrolth. (1446: U. o.) Gerolth. (1455: Körmendi llt. Alm. II. lad. 1. n. 18.)

A Giroltiak, majd a Paumkircherek birtokai közt Limpach és Neusidl falvakkal együtt sorolják föl. Tehát az e tájon fekvő mai Német-Szent-Grótot kell alatta értenünk (németül: Geresdorf) Német-Újvártól ny. (A Kőszegtől np.-é. eső mai Német-Gyirót német neve szintén: Geresdorf.)

Csánki II. 750.

 

Glasár. Glasar. (1427: Kismart. llt. 23. A. 3., 1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2.)

Ma Kolosvár (! Glosing), dny. Német-Ujvártól, a melyhez tartozott.

Csánki II. 751.

 

Goricza. Guricha, Goricha in districtu Sancti Martini – Felső-Lindva vár tart. közt. (1365. 1366: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. n. 6. és 13.)

Ma Goricza, Mura-Szombattól ény.

Csánki II. 751.

 

Gosztolya (puszta). Pred. Goztholya. (1492: Muz. llt.)

Taródfa, Pinka- Szent-Király sat. vidékén kereshetjük. (Körmendtől nyugatra.)

Csánki II. 751.

 

Gosztony. Terra Kueszoru. (1271: Árpádk. új okmt, VIII. 348–9.) Poss. Kweszarm et Gozton. (1375: Muz. llt.) Gozthon. (1436: Muz. llt., 1462: Békássy cs. llt.) Joh. Gozthon de Kweszarm. (1452: Körmendi llt. Himfyana. n. 495.) Johannes de Gozthon filius Michaelis de Keueszorm. (1454: Muz. llt.) Kweszarw aliter Gozton. (1455: Szombath. kápt. házi llt. lad. 2. f. 6, n. 20.)

Ma Gasztony, Csákány mellett nyugatra.

Csánki II. 751.

 

Gothárd. (Gothárt.) L. Gyerhard néven.

 

Gothárdfölde (puszta). Terra Gothartfeuldu. (1342: Zalam. oklt. I. 402.) Poss. Gothartfeulde. (1350: Anjouk. okmt. V. 415.)

A Rumiaké volt s Rum táján terült el.

Csánki II. 751.

 

Gödör. Terra Gudur. (1336: Anjouk. okmt. III. 294.) Geder, Gewdur. (1427: Kismart. llt. 23. A. 3.) Gewdur. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2.) Gewder. (1467: Muz. llt.)

Ma Boros-Gödör, délre Német-Újvártól, a melyhez tartozott.

Csánki II. 751.

 

Gönyök. Villa Gynuk. (1217: Árpádk. új okmt. VI. 385.) Poss. Gunyuk. (1409: Szombath. kápt. házi llt. lad. 1. f. 1, n. 10.)

A vasvári káptalané volt. – Vasvár táján kereshetjük.

Csánki II. 751.

 

Gős(e)falva. Geusfolua. (1389: Dl. 7478.) Gewsfolwa. Gewsfalwa. (1462: Békássy cs. llt., 1475: Dl. 17753; 1478: Dl. 18110; 1481: Dl. 18526; 1482: Dl. 18710.) Gewsefalwa. (1475: Dl. 17732.)

Ma Gősfa, Vasvártól dk.

Csánki II. 751.

 

Gőtye. L. Gétye alakban.

 

Gradis(ty)a. Gradisa, Gradischya in districtu Beelmura – Felső-Lindva vár tart. közt. (1365. 1366: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. n. 6. és 13.)

Ma Gradistya, Mura-Szombattól dny.

Csánki II. 751.

 

Grofenik. Villa seu poss. Grofenyk. (166: Körmendi llt. AIm. lI. lad. 5. n. 13.) Felső-Lindva várához tartozó új telepítvény volt ez időben.

A Felső-Lendva és Hidegkut közti tájon kereshetjük.

Csánki II. 751.

 

Groffensach(en). (Groffenschachen.) Grofunsah. (1358: Körmendi llt. Alm. lI. lad. 1. n. 23.) Grofansah. Groffonsah. (1393. 1425: U. o. n. 25. 26.) Groffenschachen. (1455: Pozsonyi kápt. orsz. llt. 6. 13. 12.) Groffumsach. (1475: U. o. Atm. I. lad. 7. n. 76.)

Ma Árokszállás (! Grabenschachen) Pinkafő mellett nyugatra.

Csánki II. 751.

 

Grustyán (puszta). Poss. seu pred. Grusthyan habitatoribus destituta. (1452: Körmendi llt. Alm. II. lad. 9. n. 88.)

Csánki II. 751.

 

Gulács. Villa Ghulhach. (1256: Hazai okmt. VIII. 71.) Terra Gulach. (1282: U. o. VI. 288.; 1293: U. o. VIII. 336.) Poss. Gulach fertilis et utilis. (1342: Zalam. oklt. I. 391.) Poss. Gulach. (1347: Körmendi llt. Alm. V. lad. 5. n. 65., 1400: U. o. n. 60., 1421: Fejér, X: 6. 356. 428., 1466: U. o. Himfyana, n. 513.) Poss. Gwlach. (1464: Dl. 16078.)

A Káldiaké (1464-ben a Himfieké) sat. volt;

Káld mellett feküdt, hol ma egy rét őrzi emlékét, Gyertyános felé.

Csánki II. 751-752.

 

Guor. (Guar.) Gwar. (1333: Szombath. káp. házi llt. lad. 1. f. 2. n. 18., 1378: Zalam. oklt. lt. 118., 1441: Hazai okmt. VII. 462., 1475: Kisfaludy cs. llt.) Gwarr. (1407: Dl. 9335.) Gwor. (1478: Körmendi llt. Alm. I. lad. 8. n. 1.) Gwar. (1490: U. o. n. 5.)

Részben Kőszeg (1441.) részben Rohoncz (1378.) várához tartozott.

Ma Guor, Szombathelytől ék. a soproni határon.

Csánki II. 752.

 

Guricza. L. Goricza alakban.

 

Gutaháza. (Gutafalva. Gutafölde.) Guthafelde. (1406: Dl. 9258.) Paulus dictus Gutha de Gutafelde. Poss. Gutafelde. (1409: Dl. 9521.) Gwthahaza. (1447: Dl. 14092.) Poss. Gwthafelde. (1469: Dl. 16850.) Paulus Gwtha de Gwthafalwa. (1481: Hazai okmt. V. 356.)

A Geregyeieké, Egerváriaké és a Guta családé volt.

Ma Gutaháza, Vasvártól északra, Rum mellett.

Csánki II. 752.

 

Gyák (-falva.) L. Ják (-falva) helység a.

 

Gyák (-monostora). L. Ják (-monostora) néven.

 

Gyanó. Gyanon. (Gyanou helyett. 1350: Fejér, IX. 1. 777.) Gyano. (1438: gr. Festetics cs. keszth. llt. Castriferrei. n. 186., 1454: Dl. 14805; 1473: Dl. 17442.)

A Molnáriaké, Egerváriaké és más köznemeseké volt.

Vasvártól é.-ény. találjuk.

Csánki II. 752.

 

Gyanon. Gyanon. (1387: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. n. 23.)

Dobra várához tartozott.

Ma Gyanavia, Sülincz és Borecsa mellett, a melyekkel együtt sorolják föl. (Felső-Lendvától ny.- é.)

Csánki II. 752.

 

Gyarmanos(-falva) – a). Gyarmanusfalva. (1388: Dl. 7386.)

Borostyán várához tartozott.

A mai Jurmansdorf (Gyimótfalva ! Gyirótfalva) helységnek felel meg, Borostyánkőtől d.-dny.

Csánki II. 752.

 

Gyarmanos(-falva) – b). Gyarmanusfalwa. (1444: Békássy cs. llt.) Gyarmanus. (1449: U. o.) Poss. seu predium Gyarmanosfalwa. (1486: Dl. 19133. és 19204; 1501: Dl. 21030. 21031.)

Sárvár közelében dny. felé, Füsztü, Csénye, Porpácz, Péterfa (puszta) sat. táján feküdt.

Csánki II. 752.

 

Gyarmat. Gyarmath. (1444: Muz. llt.)

A szent-gotthárdi apátságé volt.

Csákánytól dny. esik.

Csánki II. 752.

 

G(y)eli. Predium Gely. (1217: Árpádk. új okmt. VI. 385.) Gely. (1248: Árpádk. új okmt. VII. 270., 1313: Anjouk. okmt. I. 328. 330., 1319: U. o. 539., 1355: U. o. VI. 369., 1374: Körmendi llt. Himfyana n. 247.) Nobiles de Gely. (1314: Szombath. kápt. házi llt. lad. 1. f. 4. n. 12., Anjouk. okmt. I. 371.) Gyely. (1371: Zalam. oklt. II. 46., 1421: Fejér, X. 6. 356. 428., 1403: Muz. llt., 1481: Szombath. kápt, házi llt. lad. 2. f. 7. n. 16., 1483: Dl. 18815.) Eghazasgely. (1416: Muz. llt.) Predium Kezepgyely. (1496: U. o.) A Bold. Szűz. tiszt. szentelt egyházzal.

Részben köznemeseké, részben a vasvári őrkanonoké (1374.) volt.

Vasvár, Csipkerek, Széplak sat. táján kereshetjük. E tájon, Csipkerektől nyugotra a «jeli hálás» nevű pusztarész őrzi emlékét. Különben föntebb, Kámtól északra, Gyertyános felé, szintén vannak Gyeli nevű majorságok, s így lehető, hogy e tájon is feküdt hajdan ily nevű falu.

Csánki II. 752.

 

Gyep(üs)-Füzes. (Gyepü-Füzes.) L. Füzes a.

 

Gyerhard. Gyerhard. (1390: Sopronm. oklt. I. 500.) Geranth. (1397: Kismart. llt. 17. A. 2.) Gothath. (1492: Dl. 36996.) Gothard. (1506: Dl. 37005.) Gothharth. (1519: Dl. 37007.)

Léka várához tartozott.

A mai Német-Gyirót (Deutsch-Geresdorf) helységnek felelhet meg, Léka mellett ny.-é.

Csánki II. 753.

 

G(y)eszlófalva. L. György-fia-Miklósfalva a.

 

Gyirk. (Györk.) Poss. Gyrk. (1323: Dl. 2151.)

A Gyöngyös folyó s Kámon és Herény helységek mellett feküdt. (Szombathelytől é.-ény, felé.)

Csánki II. 753.

 

Györgyfalva. Gyurgfolua. (1365: Körmendi llt. Alm. II. lad, b. n. 6.) Jwrinoch in districtu Waralyakurniky. (1366: U. o, n. 13.)

Felső-Lendva várához tartozott.

Csánki II. 753.

 

György-fia-Miklósfalva. Myklousfolua. (1365: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. n. 6.) Gyurgfiamyklowsfalua al. nom. Gezloufalua. (1366: U. o. n. 18.)

Felső-Lindva vár Lindva folyó melléki kerületéhez tartozott.

Csánki II. 753.

 

Györgyvár. Terra Geur – Oloszka szomszédságában. (1258: Haz. okmt. V. 29.) Gewrguar. (1334: Szombath. kápt. házi llt. lad. 1, f. 2. n. 6.) Terra Gyurgwar. (1338: U. o. n. 7.) Poss. Gyurgwar. (1438: gr. Festetics cs. keszthelyi llt. Castriferrei. 190.)

Ma Győrvár, Vasvártól dk., Oloszka mellett.

Csánki II. 753.

 

Györös. Gywres. (1466: Körmendi llt. Himfyana. n. 513., 1466-ban egy Györösi Péter nevű nemes Felső-Káldon és Gulácson földesur. –

Tán Györös falu is e tájon, Vasmegyében feküdt?

Csánki II. 753.

 

Gyula-Gencs. L. Gencs a.

 

Gyülvész. Poss. Gyelwez. (1484: Szombath: kápt. házi llt. B. n. 10.) Gywlwez. (1485: csébi Pogány cs. llt.)

A csébi Pogányoké volt ekkor Páczoddal együtt.

Az előttem fekvő egyik térkép e tájon egy «Govecz» nevű pusztát, a vezérkari térkép pedig egy «Gálecz» nevű erdőt tüntet föl.

Csánki II. 753.

 

Habronok. Terra Habronuk. (1340: Anjouk. okmt. IV. 17.) «Kapronuk» a kir. kanczellária szerint; «Habronuk in districtu seu valle Lak Sancti Nicolai», Lendva vár tart. közt – a beigtatás alkalmával. (1365. 1366: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. No. 6. és 13.)

A mai Obrunkócz pusztának felel meg, Csekefa mellett, Mura-Szombattól ék.

Csánki II. 753.

 

Hagymás. Hagmas. (1369–1437: Dl. 3350; 1410: Békássy cs. llt., 1447: Muz. llt.)

A Polyáni és Unyani családoké volt s Polyán, Unyan, Szőllős sat. táján fekhetett.

Csánki II. 753.

 

Halastó. Holostov. (1236: Hazai okmt. VIII. 32.) Holostou. (1269: U. o. VI. 156.) Terra castrensium eiusdem ville. (U. o.) Holostow. (1278: U. o. VIII. 193.) Halastow. (1388: Dl. 1357.) Halastho. (1394: Muz. llt., 1409. 1431. 1495–1500: Békássy cs. llt., 1425: Dl. 11701; 1500 körül: Muz. llt.) Halasto. (1435: Hazai okmt. V. 229.)

Köznemesi (köztök: Vári) birtok volt.

Ma Külső- és Belső-Halastó, Körmendtől dk., a zalamegyei határon.

Csánki II. 753.

 

Halmaj. Halmag. (1446: Guary cs. llt.)

Vasmegyei köznemesek nevében és előnevében fordul elő. Úgy látszik, vasmegyei helység volt s tán Vált, Bőd sat. vidékén feküdt.

Csánki II. 753.

 

Halogy(-harmada). L. Himfölde a.

 

Hámor (puszta) Pred. Hamor. (1392: Dl. 7827. 9134.)

Borostyán várához tartozott. (Kétségkívül nem a mai, Léka melletti Hámor vagyis Hammersdorf helység értendő.)

Csánki II. 753.

 

Hankócz. Hannkouch. (1366: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. n. 13.)

A felső-lindvai vár bel-murai kerületéhez tartozott, s így a megye dny. zugában feküdt.

Csánki II. 754.

 

Harasz-töl. Poss. Haraztheul. (1432: Pozsonyi kápt. orsz. llt. 14. 18. 1.)

A Ják nemzetségé volt.

Sárvártól é. felé, Jákfa, Sz.-Ivánfa sat. vidékén feküdt.

Csánki II. 754.

 

Haraszt(i). A XIII-XV. századokban Haraszti s a XV. században ezenkívül egy haraszti Tapán vagy Tapán-fi nevű családot ismerünk. Utóbbi egy ízben 1447-ben tapánfalvi előnéven is előfordul. – Úgy látom, mindkét család egy eredetű, de Haraszti alatt hol a mai Kölked melletti Harasztifalu (Körmendtől ény.), hol pedig a (Gyöngyös folyó melletti) mai Táplánfa értendő, melyet régente (pl. 1314-ben határozottan) szintén neveztek Haraszt vagy Haraszti néven, s mint látszik csak később, a Tapán-ágról neveztek el Tapánfalvának. Külön kutatást igényelne annak eldöntése, mikor melyik helységet kell értenünk, itt csupán az idézetekre szorítkozom. Harazty. (1279: Hazai okmt. VIII. 202., 1360: Dl. 4960.) Poss. Harazty iuxta Gyungyus. (1314: Anjouk. okmt. I. 347.) Harasti. (1388: Hazai okmt. III. 204.) Harazth. (1409: Dl. 9548; 1444: Kisfaludy cs. llt., 1450: Szombath. kápt. házi llt. Lad. 2. f. 6. n. 10.) Thapanfalwa. (1447: U. o. n. 7.) L. a haraszti Tapán(-fi) cs. a. is.

Csánki II. 754.

 

Haraszti (puszta). Másként: Középfalu(-földe). L. e néven.

 

Haró. L. Horó alakban.

 

Hassás. Hassaas. Hassas. (1369. 1496: Körmendi llt. Alm. III. lad. 8. No. 2. és lad. 6. No. 10., 1489: Dl. 19510.)

Ma Német- és Horvát-Hásos, nyugot Felé Monyorókeréktől, a melyhez tartozott.

Csánki II. 754.

 

Hathal. Azaz: Heuthal. – L. Szénafölde (Szénavölgy) a.

 

H(e)él. L. He(j)l a.

 

Hegye. L. Hetye alakban.

 

Hegyes-Bir. L. Bir a.

 

Hegyes-Gércze. L. Gércze, illetve Mindszent helység a.

 

Hegy(-falu) – a). (Hegyfalva.) Poss. Hegy. (1357: Anjouk. okmt. VI. 610.) Poss. Mikemesee al. nom. Heegh. (1399: Zalam. oklt. I1. 295.) Hyg. (A Markalffi cs. előnevében. 1437: Szombath. kápt. házi llt. Lad. 1. f. 5. n. 27.) Heghfalua. (1475: Dl. 17732) Hegyfalva. (1475: Dl. 17753; 1478: Dl. 18110) Heghfalw. (1481: Dl. 18526; 1482: Dl. 18710.)

A gersei Pető és más (Gős, Hegyi, Egervári?, Markalffi) családok birtoka.

Tán a mai Lakhegy részei értendők. (Lak szintén a gersei Petőké volt. – L. Sár helység a. is.)

Csánki II. 754.

 

Hegy(-falu) – b). Hegfalu. Hegfalu. (1337: Hazai okmt. III. 132.) Hyfolua. (1357: Anjouk. okmt. VI. 530) Hegfalu. Heghfalu. (1390: Dl. 11525. 11530; 1424: Dl. 11530; 1492: Dl. 36992.)

Sárvártól – a melyhez tartozott – északra esik, a soproni határszélen.

Csánki II. 754.

 

He(j)l. Heyl. (1297: Körmendi llt. Alm. III. lad. 8. n. 1.)

Monyorókerékhez tartozott.

Ma Pokol vagy Höll, Monyorókerék szomszédságában ény. (1539-ben Felső-Pokol a pornói apátságé. Adóösszeírás. – Orsz. llt. Conscr. dical.) 1437-ben és 1447-ben az Unyaniak birtokában fölmerül «poss. Heel». (1437: Dl. 3350; 1447: Muz. llt.) Tán szintén e helység értendő?

Csánki II. 754.

 

Helgyész. L. Hölgyész alakban.

 

Hemfölde. (Hemfalva.) L. Himfölde alakban.

 

Herbart-Tilaj. L. Tilaj. a.

 

Henczelfalva. L. Petro(l)cz b) helység a.

 

Herén(y). (Heriny.) Herin. (1263: Hazai okmt. VI. 119.) Genus Heren. (1271: Árpádk. új okmt. VIII. 338.) Heren. (1293: Hazai okmt. VII. 236., 1313: Anjouk. okmt. I. 328., 1436: Dl. 12892. 12894; 1484: Hazai okmt. V. 361.) Heryn. (1313: Anjouk. okmt. I. 330., 1323–1424: Dl. 2151; 1355: U. o. VI. 369., v. ö. 1538. évi adólajstrom. – Orsz. Llt. Conscr. dical.)

Köznemesi birtok (főleg a Káldiaké és Herényieké) volt.

Szombathelytől északra esik.

Csánki II. 755.

 

Herinkolcz. Herynkolcz. (1365: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. n. 6.)

Felső-Lindva várához tartozott.

Csánki II. 755.

 

Hermán. Herman. (1237: Hazai okmt. IV. 21., 1269: U. o: I. 42., 1281: U. o. VI. 270., 1433: U. o. V. 226., 1437: Dl. 3350; 1447: Muz. llt., 1484: Hazai okmt. V. 361., XV. század vége: Dl. 20899.) Poss. Herman al. nom. Lukafalwa. (1470: Békássy cs. llt.) Poss. Herman al, nom. Condakorsoka. (1510: peczöli Zarka cs. llt.)

A Herman nembelieké volt. Plébánosát 1484-ben említik, Szt.-István király tiszt. emelt templomát pedig a XV. század végén.

Szombathely közelében dk. találjuk.

Csánki II. 755.

 

Herman-Tilaj. (Hermanfalva) L. Tilaj a.

 

Hermani-Haraszt-köz. L. Szőllős a.

 

Herná(l)d-Mesteri. (Herand-Mesteri. Hernát-Mesteri. Hernáltfalva) Pred. Hernadmestery. (1435: Hazai okmt. II. 259., III. 368.) Poss. Hernadmestery. (1447: U. o. I. 347.) Poss. Herandmestery. (1447: U. o. III. 381.) Hernathmesteri. (1449: Körmendi llt. Alm. II. lad. 8. n.. 79.) Hernalthfalwa. (1473: Marczaltői llt. L. 21. f. 4. n. 2304.) Poss. Hernalth Mestery. (1497: Hazai okmt. II. 378.) Poss. Kys Mestery al. nom. Hernad Mestery. (1497: Marczaltői llt. Lad. 21. f. 4. n. 2317)

Köznemeseké volt.

Mesteri helység határának része értendő. (Sárvártól dk.) A régi Mesteri-től azonban megkülönböztetendő. (V. ö. Erantfalva a.)

Csánki II. 755.

 

Herreháza. Herrehaza. (1469: Szombath. kápt. házi llt lad. 2. f. 7. n. 1z.. 1476. 1495: Békássy cs. llt., 1479: Körmendi llt. Alm. III. lad. 9. n. 11., 1481: Muz. llt.)

Köznemeseké volt.

Ma Héraháza, Szombathelytől délre.

Csánki II. 755.

 

Hertelen. Poss Hertelen. (1410: gr. Festetics cs, keszth. llt. Castriferrei. n. 131. a., 1431: felső-büki Nagy cs. okl.)

1431-ben a Szölczeieké volt;

Zala- és Vasmegye határán, Hodász, Ozmán-Bükk, Sárfü-Mizdó táján feküdt.

Csánki II. 755.

 

Hetye. (Hegye.) Hege. (1338: Hazai okmt. III. 137., 1340: U. o. I. 177.) Hegthye. (1352: Anjouk. okmt. V. 601.) Hethye. (1444: Hazai okmt. IV. 336., 1470: U. o. 307.) Ohethye. (1463: Muz. llt.) Felsew Heythye al. nom. Aderyanhaza penes fluvium Perezteg. (1467: felső-büki Nagy cs. okl. f. 51. n. 15.) Hegye. (1468: U. o. III. 422.) Eghazashege. (1470: U. o. V. 304.)

Köznemeseké volt.

Ma Egyházas-Hetye, Sárvártól dk. (Az e helységgel kapcsolatban említett Adorjánházát a Hetyétól ék. eső veszprémmegyei hasonló nevű falutól kétségkívül meg kell különböztetnünk,)

Csánki II. 755.

 

Hetye-Somlya. (Hetye-Somlyó.) L. Somlyó a.

 

Heuthal. L. Szénafölde (Szénavölgy) néven.

 

Hidas-Hollós. L. Hollós a.

 

Hidegkut. Villa seu poss. Kaltenprun sive Hydegkuth. (1386: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. n. 13.)

Felső-Lindva várhoz tartozott s ez idő tájban települt.

Felső-Lendvától dny. találjuk, a stájer határszélen. (L. Hidegség a. is.)

Csánki II. 756.

 

Hidegség. (Hideg-séd. Hidegkut.) Hydegsed. (1291: Árpádk. új okmt. XII. 503.) Hideghkwt. (1346: Körmendi llt. Alm. I. lad. 4. n. 53.) Hydegseeg. (1427: Kismart. llt. 23 A. 3.) Hydegseg. (1428: Körmendi llt. Alm. 1. lad. 2. No. 2., 1451: Dl. 14605.)

Német-Ujvárhoz tartozott; kir. harminczad- és vámhely volt.

A mai Hidegkutnak felel meg, Német-Ujvártól ny.-é. (V. ö. 1498. évi 34. t.-cz. 5. §.)

Csánki II. 756.

 

Hidvég. Pred. Hydwegh. (1265: Hazai okmt. V. 37.) Terra Hyduig … custodum pontis Raba. (1280: U. o. II. 14.) Hydwegh. (1283: U. o. VI. 300.. IV. László kora: U. o. VI. 351., 1292: U. o. VIII. 317., 1463: U. o. IV. 408., 1482: Dl. 18595; 1490: Dl. 19616.) Hyduig. Hydvig. (1286–1312: U. o. VI. 321., 1356: U. o. I. 215.) Hydueg. (1460: Muz. llt.)

1280-ban a Hermán nembeli András kapta, kinek utódai aztán fölvették a Hidvégi nevet.

Ma Rába-Hidvég, Szombathelytől dk. felé.

Csánki II. 756.

 

Himeskő. (Himeske.) Comes populorum de Hymusku. (1325: Hazai okmt. III. 80.) Nobiles de Hymuskw. (1331: Anjouk. okmt. II. 548.) Hymeskew. (1439: Hazai okmt. IV. 323., 1480: Dl. 18358.) Hymeske. (1470: Dl. 24746.)

Köznemesi birtok.

Kis-Czell, Ostfy-Asszonyfa, Magasi sat. táján feküdt.

Csánki II. 756.

 

Himfölde. (Himfalva.) Poss. Hemfeulde et Holugharmada. Alább: Poss. Holwg. (1360: Körmendi llt. Misc. Németujvár. n. 6.) Hologh. (1419: Dl. 10833.) Poss. Hymfelde al. nom. Halugharmada. (1450: Lajtafal. llt. Illésh. Lad. 23. f. 24. No. 8.) Halogh. (1472: gr. Festetics cs. keszth. llt. Molnári, f. 82. n. 21.)

A mai Himfa (Hinfa) puszta és Halogy helység értendő, Körmend és Csákány közt. E helységek külön-külön máskor is előfordulnak, pl. 1449-ben, egyik «Hymfelde», alább «Hymfalwa», – a másik pedig «Hology» alakban. (U. o. No. 7.} A Nádasdi rokonságé, az Iváncziaké és ivanóczi Gálfiaké is volt.

Csánki II. 756.

 

Hodász – a). Villa Hodacensis, Hodocensis. Comes Hodacensium. Genus Hodacensis. (1236: Hazai okmt. VIII. 32.) Poss. Hodaz. (1340: U. o. V. 117., 1399: Zalam. oklt. II. 295., 1410: gr. Festetics cs. keszth. llt. Castriferrei. n. 131. a.)

A gersei Petőké volt.

Körmendtől d.-dk. találjuk.

Csánki II. 756.

 

Hodász – b). Poss. Hodaz. (1374: Zalam, oklt. II. 117., 1405: Dl. 9015; 1428: gr. Festetics cs. keszth. llt. Castriferrei. 174/175. d.) Hodas. (1465: Körmendi llt. Alm. II. lad. 1. No. 39.) Hodacz. (1478: U. o. Alm. I. lad. 8. n. 1.) Hadaaz. (1491: U. o. Alm. II. lad. 1. No. 46.)

Rohoncz várához tartozott; 1428-ban 70 adózó j.-portával.

Ma Ó- és Uj-Hodász, Rohoncz mellett nyugatra.

Csánki II. 756.

 

Hodos. Hodos in districtu Ewrseg. (1452: Körmendi llt. Alm. I. lad. 6. No. 8.) Hodos. (1453: Dl. 14727.)

Szent-Gotthárdtól dk. esik, a Kerka folyó mentén.

Csánki II. 756.

 

Hodosfő-Szent-Miklós. Sacerdos de Sancto Nicolao de Hudusfeu. (1331: Körmendi llt. Alm. II. lad. 9. n. 22.) Dalinch. (1368: U. o. n. 23.) Poss. Hudusfeu Zenthmiclos al. nom. Dolynch. (1370: U. o. n. 24.) Dolyncz. (1430: Dl. 12324.)

Ma Nagy- és Kis-Dolincz, Hodos szomszédságában, Dobrától keletre.

Csánki II. 756.

 

Hof(f). Hoff. (1386: Dl. 7386.) Hof. (1392: Dl. 7758. 7827:)

Borostyán várához tartozott.

Csánki II. 756.

 

Hollós. Hollos. (1221: Hazai okmt. VI. 14.) Due ville Hwllos. (1389: Körmendi llt. Alm. III. lad. 3. n. 19.) Utraque Hollos. (1402: Forgách gr. cs. llt., 1427: Kismart. llt. 23. A. 3., 1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2., 1454: Dl. 14826; 1461: Körmendi llt. Alm. III. lad. 8. No. 10.) Hollous. (1405: Dl. 9015.)

Ma négy ily nevű helység van e megyében (Szombathelytől d.) két csoportban, u. m. Nemes- és Rempe-Hollós, s ezektől délre Egyházas- és Hidas-Hollós. Ezek közül 1462-ben bizonyára az utóbbi kettő értendő, melyeket mint Monyorókerék vár tartozékait 1498-ban határozottan «Eghazashollos et Hydashollos» néven sorolnak elő. (Körmendi. llt. Alm. III. lad. 6. No. 10.) Ugyanezek értendők 1402-ben. 1427-ben, 1428-ban (ekkor vámmal) és 1454-ben, a mikor is a lévai Cseh család birtokai között sorolják föl, mint Rába-menti helységeket; valamint 1490-ben is, midőn világosan «Hydashollos» és «Eghazashollos» nevet viselnek. (Dl. 19616.) Azonban mind e helységekben köznemesség is bírhatott részeket. (V. ö. a Hollósi cs. a.)

Csánki II. 757.

 

Hology (-harmada). L. Himfölde a.

 

Holtó. L. Berhénd(i) vagy Berhént néven.

 

Ho(r)ró. (Hora, Horaj.) Horrow. Horrowfelde. (1329–1346: Anjouk. okmt. IV. 592. 600. sat.) Horo. (1431: Békássy cs. llt., 1457: Szombath. kápt. házi llt. Lad. 2, f. 7. n. 3.) Hurow. (1434: Körmendi llt. Major. I. 36. 34.) Harow. (1447: Muz. llt.) Horah. (1448: Szombath. kápt. házi llt. Lad. 2. f. 6. n. 10.) Horay. (1466: Dl. 16416.)

A Horói családé volt. Szombathelytől dk., a Kopács, Császt (ma puszta) és Szécsény közti vidéken feküdt.

Csánki II. 757.

 

Hosszú-Oszkó. L. Oszkó a.

 

Hosszú-Pereszleg. (Hosszúfalu.) L. Pereszleg helység a.

 

Hölgyész. Hyulgyz iuxta fluvium Marchal. (1290: Ostfy cs, llt. VII. 1.) Heulgeuz poss. reginalis … iuxta fluvium Markal. (1315: Hazai okmt. II. 83.) Helgiz, Helgyz. (1414: U. o. II. 200. és III. 294., 1468: Kisfaludy cs. llt.) Helges. (1425: Körmendi llt. Himfyana. n. 749.) Helgyez. (1466: Sopronm. oklt. II. 445.) Helgez. (1481: Kisfaludy cs. llt.)

Osl nembelieké volt.

Ma Högyész, a megye ék. zugában. (V. ö. 1290: Fejér, V 3 492.)

Csánki II. 757.

 

Hszodosincz. L. Szudisincz alakban.

 

Hucsekfalva. Huchekfolua. (1385: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. n. 6.)

Felső-Lindva várához tartozott.

Csánki II. 757.

 

Hug. L. Ug(h) alakban

 

Hunyan. L. Unyan alakban.

 

Huró. L Ho(r)ró alakban.