– Vas vármegye középkori története –

 

Meszlen, Szűz Mária-plébániatemplom, lexikon

…1250 – 1300…

 

Vasvár-Szombathely – 2008-03-21

 

 

 

Meszlen, Szűz Mária-plébániatemplom

          Ma: Meszlen, Bűn nélkül fogantatott Szűz Mária-plébániatemplom

 

 

 

A település főutcájának orsó alakban kiszélesedő piacterén állt a temetőkerttel körülvett Szűz Mária-plébániatemplom. Meszlen 1255-ben még királyi birtok volt, 1284-ben viszont már a győri püspöké. Az ő szombathelyi várának tartozékai közé sorolták a későbbiekben. Egyházát valószínűleg ez utóbbi építtette a falu lakossága számára. Ezt az oklevelek 1430-ban említették először, majd 1493-ban és 1536-ban plébánosáról is hírt adtak.

A hajóból és félköríves szentélyből álló, a 13. század második felében emelt román stílusú templom anyaga tégla, de építéséhez nagyméretű bontott római téglákat is felhasználtak. Homlokzatai tagoltak voltak, alul lábazat, felül párkány futott. Az északi falon lévő két nagy falmezőt négy-négy, konzolokra támaszkodó csúcsív díszítette. A nyugati falon, az annak szélén lévő keretezésen kívül, középen két vékony falsáv futott. Ezek között nyílt egy félköríves záródású résablak. Az oromzat csúcsán egy másik hasonló, de kisebb ablakocska volt, amely a zsindellyel fedett padlástér megvilágítására szolgált. A déli falat összesen öt kettős félkörívű árkáddísz tette változatossá. A két szélsőben és a középsőben nyíltak az előzőekhez hasonló keskeny résablakok. A déli falon volt a templom bélletes kapuja is, amely felül csúcsívbe futott, belül viszont félköríves volt. Négy oszlopának fejezete bimbókkal volt ékes. A kapun átlépve és néhány lépcsőfokon lemenve lehetett a templom sík deszkamennyezetes, falképekkel díszített hajójába jutni. Ennek északi és déli falát alul két-két félköríves záródású nagy fülke, felül egy-egy nagy faltükör tagolta. A déli falon három, a nyugatin egy keskeny ablak bocsátott be fényt. A diadalív mögött a félkupolával boltozott (valószínűleg) kétablakos szentélyben állt az oltár.

A későbbiekben kőből és téglából a harang számára egy, a hajóba benyúló tornyot emeltek. Ennek építése elválaszthatatlanul összekapcsolódott a hajó nyugati végében lévő, és két pillérre támaszkodó karzat létesítésével. A karzat boltíves, keresztboltozatos szerkezete a torony súlyát is hordozta. Ennek elkészültével megszűnt az addigi fa harangláb használata.

Ezt követően a templom északi fala mellé egy téglából épített magánkápolnát emeltek, amelybe nyugat felől nyílt bejárás. Ennek a kápolnának mind hajója, mind a vele azonos szélességű, félköríves szentélye boltozott volt. E félkörös diadalívvel elválasztott és félkupola boltozattal lefedett tér közepén állt az oltár. A mögötte lévő falat, amelyet két ablak szakított meg, falkép díszítette, amely a négy evangélista szimbólumával körülvett mandula formájú dicsfénnyel övezett Krisztust ábrázolta (Maiestas Domini). A festmények valószínűleg a 14. század folyamán készültek. Az új kápolna felépítése egy nagyobb felújítás része volt, hiszen ekkor az egész templomot újravakolták. A magánkápolnát talán az itt birtokos Meszleni család építtette saját használatra. Bizonyára temetkeztek is benne.

Az épület 1592-ben az evangélikusok kezére került, akik a 17. században többször zsinatot is tartottak benne. Itt született meg a híres Meszleni Concordia is, amely közös úrvacsoratan kidolgozását kísérelte meg a reformáció lutheri és kálvini irányzata között. 1641-ben új karzatot és tornyot építettek, a belsőt pedig az ekkor készült kazettás mennyezet alatt virágmotívumokkal újra kifestették. 1731-ben a protestánsoktól való visszavétel után nagyobb méretű új szentélyt építettek, új ablakokat és bejáratot készítettek, továbbá kicserélték a belső berendezést is. 1754-ben beboltozták a hajót és megmagasították a tornyot. 1768-tól a templom új titulusa hivatalosan is „Szeplőtelen fogantatás” lett. 1790-ben készült gazdag barokk főoltára. 1852-ben, miután tetőzete leégett, új fedélszéket kapott. 1954-1958-ban átépítették a boltozatokat és új karzatot emeltek. 1973-1976-ban az újabb felújítások kapcsán elpusztították a középkori belső falképeket.

Az épületben 1991-1993 között régészeti és műemléki kutatások folytak, majd 1993-1997-ben elkészült a templom helyreállítása.

 

Összeállította: Kiss Gábor – Zsámbéky Monika