– Vas vármegye középkori története –
Meszlen, Szűz Mária-plébániatemplom, lexikon
…1250 – 1300…
Vasvár-Szombathely – 2008-03-21
Meszlen, Szűz
Mária-plébániatemplom
Ma: Meszlen, Bűn nélkül fogantatott Szűz
Mária-plébániatemplom
A
település főutcájának orsó alakban kiszélesedő piacterén állt a temetőkerttel
körülvett Szűz Mária-plébániatemplom. Meszlen 1255-ben még királyi birtok volt,
1284-ben viszont már a győri püspöké. Az ő szombathelyi várának tartozékai közé
sorolták a későbbiekben. Egyházát valószínűleg ez utóbbi építtette a falu
lakossága számára. Ezt az oklevelek 1430-ban említették először, majd 1493-ban
és 1536-ban plébánosáról is hírt adtak.
A hajóból
és félköríves szentélyből álló, a 13. század második felében emelt román
stílusú templom anyaga tégla, de építéséhez nagyméretű bontott római téglákat
is felhasználtak. Homlokzatai tagoltak voltak, alul lábazat, felül párkány
futott. Az északi falon lévő két nagy falmezőt négy-négy, konzolokra támaszkodó
csúcsív díszítette. A nyugati falon, az annak szélén lévő keretezésen kívül,
középen két vékony falsáv futott. Ezek között nyílt egy félköríves záródású
résablak. Az oromzat csúcsán egy másik hasonló, de kisebb ablakocska volt,
amely a zsindellyel fedett padlástér megvilágítására szolgált. A déli falat
összesen öt kettős félkörívű árkáddísz tette változatossá. A két szélsőben és a
középsőben nyíltak az előzőekhez hasonló keskeny résablakok. A déli falon volt
a templom bélletes kapuja is, amely felül csúcsívbe futott, belül viszont
félköríves volt. Négy oszlopának fejezete bimbókkal volt ékes. A kapun átlépve
és néhány lépcsőfokon lemenve lehetett a templom sík deszkamennyezetes,
falképekkel díszített hajójába jutni. Ennek északi és déli falát alul két-két
félköríves záródású nagy fülke, felül egy-egy nagy faltükör tagolta. A déli
falon három, a nyugatin egy keskeny ablak bocsátott be fényt. A diadalív mögött
a félkupolával boltozott (valószínűleg) kétablakos szentélyben állt az oltár.
A
későbbiekben kőből és téglából a harang számára egy, a hajóba benyúló tornyot
emeltek. Ennek építése elválaszthatatlanul összekapcsolódott a hajó nyugati
végében lévő, és két pillérre támaszkodó karzat létesítésével. A karzat
boltíves, keresztboltozatos szerkezete a torony súlyát is hordozta. Ennek
elkészültével megszűnt az addigi fa harangláb használata.
Ezt
követően a templom északi fala mellé egy téglából épített magánkápolnát
emeltek, amelybe nyugat felől nyílt bejárás. Ennek a kápolnának mind hajója,
mind a vele azonos szélességű, félköríves szentélye boltozott volt. E félkörös
diadalívvel elválasztott és félkupola boltozattal lefedett tér közepén állt az
oltár. A mögötte lévő falat, amelyet két ablak szakított meg, falkép
díszítette, amely a négy evangélista szimbólumával körülvett mandula formájú
dicsfénnyel övezett Krisztust ábrázolta (Maiestas Domini). A festmények
valószínűleg a 14. század folyamán készültek. Az új kápolna felépítése egy
nagyobb felújítás része volt, hiszen ekkor az egész templomot újravakolták. A
magánkápolnát talán az itt birtokos Meszleni család építtette saját
használatra. Bizonyára temetkeztek is benne.
Az épület
1592-ben az evangélikusok kezére került, akik a 17. században többször zsinatot
is tartottak benne. Itt született meg a híres Meszleni Concordia is, amely
közös úrvacsoratan kidolgozását kísérelte meg a reformáció lutheri és kálvini
irányzata között. 1641-ben új karzatot és tornyot építettek, a belsőt pedig az
ekkor készült kazettás mennyezet alatt virágmotívumokkal újra kifestették.
1731-ben a protestánsoktól való visszavétel után nagyobb méretű új szentélyt
építettek, új ablakokat és bejáratot készítettek, továbbá kicserélték a belső
berendezést is. 1754-ben beboltozták a hajót és megmagasították a tornyot.
1768-tól a templom új titulusa hivatalosan is „Szeplőtelen fogantatás” lett.
1790-ben készült gazdag barokk főoltára. 1852-ben, miután tetőzete leégett, új
fedélszéket kapott. 1954-1958-ban átépítették a boltozatokat és új karzatot
emeltek. 1973-1976-ban az újabb felújítások kapcsán elpusztították a középkori
belső falképeket.
Az
épületben 1991-1993 között régészeti és műemléki kutatások folytak, majd
1993-1997-ben elkészült a templom helyreállítása.
Összeállította: Kiss Gábor –
Zsámbéky Monika