Mesteri, Szent Mihály-plébániatemplom

          Ma: Mesteri, Szent Mihály-filiális templom (plébánia: Vásárosmiske)

 

 

 

 

A Ság-hegy tövében fekvő Mesteri főutcájának végén állt a falu Szent Mihály főangyal tiszteletére szentelt plébániatemploma. Az első alkalommal 1293-ban említett település köznemes lakói építtették még az 1225-1250 közötti években. Helyéül az itt található vaskori halomsír tetejét választották. A fazsindellyel fedett román stílusú épület egy árokkal és kőfallal övezett temetőben állt.

Falait a Ság-hegyről ide szállított bazalttufából emelték. A keletelt templom bejárata nyugati homlokzatának déli felében volt. Előtte egy nagyméretű négyszögletes küszöbkő feküdt. A kapu mellett, a homlokzat északi felében magasodott a harangtorony. Feljáratának ajtaja a sík deszkamennyezetes hajóból nyílt. Ennek téglapadlóval burkolt belső terét a déli homlokzaton lévő három félköríves résablak világította meg. A félköríves diadalív mögött volt a kövekből épített dongaboltozattal lefedett négyzetes alaprajzú szentély. Falazott oltárára a keleti és a déli falon lévő egy-egy résablakon át sütött be a nap.

A 16. században a hajóba még egy falazott szószéket emeltek. Az épület azonban a török időkben elpusztult és a szentély vakolatára karcolt évszámok alapján 1625 és 1697 között biztosan elhagyatva állt. Ez időre már tornya is ledőlt. Kegyura, a Békássy család ezután kijavíttatta és szentélye alá kriptát építtetett. A harang ettől az időtől a mellette lévő fa haranglábon kapott helyet. 1754 és 1781 között a hajót beboltozták, új ablakokat és ajtót vágtak. Szentélyének északi oldalára pedig egy boltozott sekrestyét is emeltek. Ebből az időből származik népies barokk oltára és szószéke. 1855 körül a barokk boltozatok nyomása miatt szétdőlni készülő templom falait támpillérekkel támasztották meg és köréje földet hordtak. Ekkor helyezték át a kriptaajtót is.

Az 1985-ben megindult régészeti és műemléki kutatások után a templomot helyreállították.

 

 

 

Összeállította: Kiss Gábor – Zsámbéky Monika