A "Történelem határok nélkül" c. projekt deklarált általános célja Vas vármegye történeti térinformatikájának megteremtésével a történelem, a technika és a kommunikáció lehetőségeinek együttes, szinergikus kihasználása a térségfejlesztésben. A kiindulópontját tekintve történészi kutatómunka tehát túllép saját szűk határain, s a gazdasági szemléletű hasznosítási lehetőségek egyidejű megalapozását is célul tűzi. Azon specifikus cél, mely szerint a projekt hozzá kíván járulni a megye turisztikai céljainak megvalósulásához, az alábbiak szerint mozdítható elő:
- Turisztikai programcsomagok kidolgozása, a turisztikai hasznosítás koncepcionális megalapozása. A létrejövő adattár olyan szerteágazó turisztikai hasznosítási lehetőségeket ígér, melyek felmérés, koncepcionális megalapozása önálló szakmai feladatot nyújt. Az elvi kérdések tisztázása mellett e projektszakasznak néhány közvetlen eredménye is lehet. Az olyan tevékenységek, mint informatikai támogatottságú túraútvonalak összeállítása, programjavaslatok megfogalmazása, mini kulturális/tematikus utak körvonalazása határozott elmozdulást jelentenek a turisztikai termékfejlesztés irányába. E tevékenység eredménye a projekt során kialakításra kerülő honlapon link formájában is elérhető lesz.
Az elvégzendő feladat: a turisztikai programcsomagok körvonalazása, ami a projekt korábbi tevékenységei során összegyűjtött, az adattár, a "Műemlékek, régészeti objektumok" című rész információnak felhasználásával kialakítandó túraútvonal javaslatok, "mini kulturális utak" kidolgozását jelenti.
"Én vagyok az Út, az Igazság és az Élet ."
"Az út, mely szóba-fogható,
nem az öröktől-való;
a szó, mely rája-mondható,
nem az örök szó.
Ha neve nincs: ég s föld alapja;
ha neve van: minden dolgok anyja ."
Mint fenti idézetek is mutatják, az út jelentése az egyes civilizációkban messze túlmutat önmagán, s mind a keleti, mind pedig a nyugati bölcseletben elvonatkoztatott, metaforikus értelmet nyer. A keleti (kínai) filozófiában és gondolkodásban mindenekelőtt a dolgok menetét, a világ kozmikus rendjét, a mindenséget átható őslelket, őserőt (Tao) jelöli. A nyugati kultúrákban az út egyfajta aktivizmussal is párosul - az "élet útja", melyen végig kell menni -; mindazonáltal e kép metaforikus ereje és töltete mindkét kultúrkörben hasonlóképpen erős.
Figyelembe véve fenti eszmei/filozófiai hátteret, talán nem lehet véletlen, hogy az út az utóbbi egy-két évtizedben a turisztikai érdeklődés és marketing középpontjába került; s leginkább a "kulturális út" fogalma terjedt el a turisztikával foglalkozók körében, s a köztudatban - de használják az "örökség út", a "történelmi út" és a "tematikus út" megnevezéseket is. Ezek a kifejezések mind-mind magukban foglalják azt a jelentésbeli/filozófiai többlettartalmat, melyet az út szó értelmezési mezője foglal magában.
A szorosan vett kulturális útnak alapvetően három tartalmi eleme van:
a kulturális örökség,
az útvonal, amely meghatározza a földrajzi dimenziókat,
a téma, amely köré az út szerveződik.
Tekintve a téma turisztikai fejlesztések szempontjából való kiemelkedő relevanciáját, 1997-ben jött létre az Európa Tanács és Luxemburg által aláírt egyezmény nyomán a Kulturális Útvonalak Európai Intézete , melynek fő feladata az európai kulturális utakra vonatkozó átfogó program megvalósítása. Az egyes kulturális utakra vonatkozó javaslatokat is az Intézetnek - vagy közvetlen a Tanácsnak - lehet megküldeni, s ennek a szervezetnek a feladata, hogy elvégezze azokat a vizsgálatokat, melyek megalapozhatják, hogy egy út bekerüljön Európa "fő kulturális útvonalai" közé.
Jelenleg a következő témaköröket határozta meg az Intézet (zárójelben feltüntetve, ahol már fő kulturális útvonalról is beszélhetünk):
1. A zarándokutak
- Szent Jakab út (október 1987) (2004 június óta az Európa Tanács elismerte mint "Fő kulturális útvonal")
- Via Francigena (május 1994) (2004 december óta az Európa Tanács elismerte mint "Fő kulturális útvonal" )
2. Vidéki település
- Epítészet határok nélkül (1987 október) (2004 június óta az Európa Tanács elismerte mint "Fő kulturális útvonal" )
- Vidéki települések a Pyreneusokban (2002)
3. Történelmi és mesebeli személyek
- Mozart útvonal (1990) (2004 június óta az Európa Tanács "Fő kulturális útvonal" elismervénye) (a hálózat 2002 óta jóváhagyott)
- Schickhard-útvonal (1992 április) ) (2004 június óta az Európa Tanács elismerte mint "Fő kulturális útvonal")
- Szent Márton, európai személyiség, az osztozás szimbóluma (2005 március) (2005 szeptember óta az Európa Tanács elismerte mint "Fő kulturális útvonal")
4. Szerzetesség hatásai
- A Ciszterciek útvonala (1990)
- Clunyi szerzetesrendek Európában (2004 május) (2006 június óta az Európa Tanács elismerte mint "Fő kulturális útvonal")
5. A kelták (1990)
6. Vikingek és normannok, európai örökség
- A viking útvonalak (1992) (2004 december óta az Európa Tanács elismerte mint "Fő kulturális útvonal")
7. Hanzavárosok, utak és emlékek (1992) (2004 december óta az Európa Tanács elismerte mint "Fő kulturális útvonal")
8. Parkok és kertek - a táj (1992) (2004 december óta az Európa Tanács elismerte mint "Fő kulturális útvonal")
9. Katonai erődítmények Európában
- Wenzel és Vauban útvonal (1995) ) (2004 június óta az Európa Tanács elismerte mint "Fő kulturális útvonal")
10. Az Al-Andaluz örökség (1997 április) ) (2004 június óta az Európa Tanács elismerte mint "Fő kulturális útvonal")
11. A kasztíliai nyelv útja és elterjedése a Földközi-tenger medencéjében : a szefárdok útjai. (2002 június) (2004 június óta az Európa Tanács elismerte mint "Fő kulturális útvonal")
12. Európai Zsidó örökség ( 2004 május) (2005 december óta az Európa Tanács elismerte mint "Fő kulturális útvonal")
13. Ipari örökség
- A vas útja a Pireneusokban) (2004 május) (2004 december óta az Európa Tanács elismerte mint "Fő kulturális útvonal")
14. Az olívafa útja (március 2005) ) (2006 május óta az Európa Tanács elismerte mint "Fő kulturális útvonal")
15. Via Regia (2005 március) (az Európa Tanács elismerte mint "Fő kulturális útvonal"de a dátum még nem meghatározott)
16. Európai vándorlás öröksége (2004 május)
17. Életművészetek, európai azonosságtudat
- Les transversales (1994)
- Az ifjúság színháza (1995)
- A művészet centruma (2000)
18. A föniciaiak útjai (1994 május)
19. A cigányok(1994 május)
20. A humanizmus (1994 május)
21. Észak fényei ( 1997 április)
22. A nagy felfedezések európai városai (1993)
23. A Barokk (1988)
24. A selyem és textília európai útvonala (1988)
25. Európai népszokások és ünnepek (1997 április)
26. A könyv és az írás
A könyv útvonala (1999 december)
27. Kulturális útvonalak dél-kelet Európában (2004 május)
A volt keleti blokk országait - így Magyarországot is - fentiek közül mindössze három útvonal érinti; úgymint:
a Hanza városok útja,
az Európai zsidó örökség útja
és a Szent Márton út.
Ugyanakkor egyértelmű, hogy az Unió keleti kibővítésének megvalósulásával, Magyarország uniós csatlakozásával e téren fennálló lemaradásunk is csökkenni fog - annál is inkább, mivel számos olyan kulturális elem található hazánkban, melyek bemutatására, a turisztikai piacra való bevezetésére kifejezetten alkalmas a kulturális utak rendszere.
Fentieket, valamint azt a tényt is figyelembe véve, hogy jelen projekt hatóterületén már több részelem vonatkozásában történtek bíztató kísérletek kulturális utak megalapozására - melyek eredményeire nagymértékben építünk is -, így jelen projekt keretében is ezt a módszert választjuk. Ennek megfelelően a projekt korábbi tevékenységei során összegyűjtött - mindenekelőtt az adattár "Műemlékek, régészeti objektumok" című részének információin alapuló - kulturális örökséget "mini kulturális" utakká szervezve mutatjuk be. Ezzel célunk kettős:
Hosszabb távon - ahol az lehetséges - egy-egy önálló európai "fő kulturális útvonal" kialakítása - ezen projekt keretében alapjainak megvetése -, mely széles nemzetközi összefogással alkalmas lehet "saját jogon" a fő kulturális útvonalak közé bekerülni.
A meglévő határon átnyúló kulturális örökségek felhasználásával határon átnyúló turisztikai kínálatot teremteni.
Természetesen a meglévő kulturális objektumok, s a célterület mérete alapvetően behatárolja a "saját jogon" fő kulturális útvonallá avanzsálható turisztikai termékek számát. Ezért is, a kialakított hat kulturális turisztikai útvonal e szempont mellett két csoportba sorolható:
A. Önálló attrakcióként is megálló határon átnyúló kulturális út
B. Más turisztikai attrakcióhoz kapcsolódó határon átnyúló kulturális út
A két csoportba a következő turisztikai csomagok kerültek besorolásra és az alábbiakban kidolgozásra:
A. Önálló attrakcióként is megálló határon átnyúló kulturális út
Szt. Márton út
Katonák útja
Borostyánkő út
B. Más turisztikai attrakcióhoz kapcsolódó határon átnyúló kulturális út
Zarándokok útja
Középkori templomok útja
Régészeti örökség útja
Kolostorok útja
Az egyes turisztikai programcsomagok kialakításánál a következő tematikai-tartalmi elemek kerültek kidolgozásra - melyek mintegy a megalkotandó kulturális utak gerincét, s egyben a piaci hasznosíthatóság/eladhatóság alapját képezik:
Ebben a pontban került röviden összefoglalásra, hogy mely szempontok indokolják az adott vonzerő-együttes turisztikai úttá - turisztikai út részelemévé - fejlesztését, ilyen módon való összefoglalását.
A célterület mely részét - ahol lehet település-szinten meghatározva - érinti; természetesen határon átívelő módon értelmezve. (Látnivaló megnevezése; település neve.)
Mely konkrét vonzerők felfűzésére alkalmas az adott kulturális útvonal. E fejezet keretében történik meg a vonzerők illusztraív bemutatása , részletes ismertetése, kitérve a hasznosítást megalapozó tényezőkre is.
Mely célcsoportra, mely piaci szegmensre koncentrál az út - figyelembe véve a turizmus aktuális hazai és nemzetközi trendjeit.
A fenntarthatóság érdekében ebben a pontban kerültek összefoglalásra azok a főbb fejlesztési irányok, esetlegesen projektek, melyek valamilyen módon kapcsolódnak az adott kulturális úthoz, ill. annak egyes állomásaihoz.