Minden vallásnak vannak kultikus épületei; már az Ókorból is rengeteg templom maradt fönn - a sumer zikkuratuktól kezdve a görög Parthenonon át a római Vesta-templomig. Maga a templom szó a legtöbb nyelvben a latin "ecclesia,-ae (f) = egyház" szóhoz hasonlatos - la chiesa (olasz), church (angol), die Kirche, -n (német) -, vagyis egyszerre jelenti a konkrét templomot és az Egyházat. A magyar nyelvben is jelentett régen templomot az egyház szó . A mai templom kifejezés latin (templum,-i (n)) közvetítéssel a görögből érkezett: a "
" (temno) ige jelentése elvág, elkülönít; vagyis templom=Istennek elkülönített hely.
A történeti Vas megye középkori templomai olyan pontszerűen megjelenő, határon átnyúló vonzerőt jelentenek, melyek egybefűzése nagymértékben növelheti a kialakítandó turisztikai termék eladhatóságát, s megkönnyítheti a terület marketingjét, eladhatóságát. További területek csatlakozásával a fentebbiekben ismertetett európai kulturális út kialakítása is lehetségessé válhat.
A Középkori templomok útja a fentebb ismertetettek szerint határon átnyúló módon jelenik meg a történeti Vas megye területén. Tekintve a nagy számú vonzerőt - középkori templomot -, mely az útvonalon belül megtalálható, így annak elemeit táblázatos formában közöljük; majd a vonzerők következő pontban való ismertetésénél azokra az elemekre koncentrálunk, melyek mintegy az egész útvonal arculatát/eladhatóságát megalapozzák. Ezek a középkori templomok a következők:
Csempeszkopács - Szt. Mihály templom
Ják - Szt. György (volt bencés) templom
Kőszeg - Szt. Jakab apostol - templom
Magyarszecsőd - Kisboldogasszony-plébániatemplom
Őriszentpéter - Szt. Péter apostol - plébániatemplom
Rábatöttös - Szt. Cecília - templom
Szentgottthárd - Magtártemplom
Veleméri - Szentháromság - templom
Arányos fölépítésével, kiváló torony-hajó-szentély tömegelosztásávak egyik legszebb romanikus falusi kistemplomunk. A XIII. sz-ban épült, téglából, kívülről faragványok, ikerablakok díszítik. Déli kapuja fűrészfogmintás, ívmezejében Agnus Dei-domborművel.
Belsejében középkori freskótöredékek, reneszánsz ornamentális (református korból), korai barokk festmények (pl. a Hit-Remény-Szeretet a szentély mennyezetén) láthatók.
Magyarország talán leghíresebb középkori épülete ez a bencés monostortemplom, mely a XIII. században épült (1220 k. alapították, 1256-ban szentelték föl.). Építői lelki szemei előtt a lébényi templom lebeghetett: kéttornyú, háromhajós, ugyanolyan tömegelosztású.
Egész külseje gazdagon díszített, kiváltképp hatalmas nyugati bélletes kapuja. Déli kapujának ívmezejében Agnus Dei-ábrázolás, továbbá két, a saját farkába harapó sárkány található. A jáki templom a környékre gyakorolt nagy hatását bizonyítja pl. ennek a szobrászati elemnek a gyakori fölbukkanása. Belseje is jellegzetes középkori: keresztboltozat, urasági karzat, pillérfejezetek. Freskói: Szt. György a szentélyben, Mária halála, öt álló szent, angyalok a déli torony alatti boltozaton.
A hatalmas monostortemplom (amit a bencés szerzetesek használtak) mellett áll a falu (hajdani) piciny plébániatemploma, a Jakab-kápolna: egy körtemplom. Külseje-belseje barokk, csak tömegformálása és kapuja romanikus: timpanonjának témája azonos a Szt. György-templom déli kapujáéval.
A XV. sz. elején épült gótikus stílusban. Háromhajós csarnoktemplom; az évszázadok alatt sok izgalomban volt része: a Jurisics-féle 1532-es török ostrom, tűzvészek, vallásháborúk, emiatt külseje kissé megviselt. Központi belső tere - beleértve a boltozatot is - szép gótikus.
Déli hajójának elejét gótikus festmények díszítik: Szt. Kristóf, napkeleti bölcsek, Köpönyeges Madonna Erzsébettel és Borbálával (freskó; a képek tehát két periódusban készültek). Főoltára igen barokk.
A Szt.Jakab-templomtól északra áll a Szt.Imre-templom, melyet a magyar evangélikusok építettek maguknak a XVII. sz. elején. Utóbb mindkét templom (ismét) katolikus lett.
A félköríves szentélyű, jó megjelenésű templom a XIII. sz-ban épült a Mindenszentek tiszteletére. Romanikus szentélyétől és hajójától nem üt el barokk tornya.
Kívülről gazdagon díszített, pl. oromfala (a hajó tömegének keleti, szentély fölötti része) három kereszttel, többi fala enyhén csúcsíves vakárkádokban végződő lizénákkal. Déli kapuja hurokfonatos keretezésű. Belseje egyszerű, szentélyének ornamentális festményei a templom református használatának idejéből való, főoltára barokk.
A XIII. sz-i romantikus falusi templomok szép példája. Karcsú, ikerablakos tornya és déli oldalfala lizénákkal, párkányokkal, ablakokkal gazdagon díszített.
Déli kapuja fűrészfogmintás. Szentélyrésze gótikus bővítés (XV. sz.). Belseje dísztelen (eltekintve néhány ülőfülkétől és pár a Károlyi-Bibliából vett idézettől, melyeket a templomot átmenetileg birtokló reformátusok festettek föl a déli falra).
A XIII. sz-i romanikus templom tornya és hajója maradt meg, szentélyét egy bővítéskor lebontották. Kívülről lizénálkkal és ívsoros párkánnyal díszített.
A középkorban három falu: Rábatöttös, Gutaháza és Zsennye közös plébániatemploma volt. Freskóit és oltárképeit Dorfmeister István festette.
A középkori, III. Béla 1183-ban alapította ciszterci monostor templomának maradványai fölé emelt épület, ma színház.
Az eredeti épületnek csak részletei láthatóak, pl. a déli mellékhajóba nyíló félköríves ajtó, faragványok, quaderfalak.
Az egyhajós, tornyos, sokszögű szentéllyel záródó apró XIII. századi templom a romantika (fölépítése) és a gótika (részletek) közti átmeneti kor alkotása. Téglából épült, szentélyének boltozata is megmaradt. Hajója ívsoros párkánnyal díszített. Az egész templombelső ki volt festve, a freskók zöme jó állapotban maradt ránk: apostolok, napkeleti bölcsek, Szt. László és Szt. Miklós, Kálvária, Pantokrátor Krisztus, Szt. Anna harmadmagával; a szentélyben az evangélisták jelképei, Veronika kendője, Angyali Üdvözlet.
A templom titulusa is megjelenik három koncentrikus kör formájában. A déli falon magyar vonatkozású szentek: Árpád-házi Szt. Erzsébet, Szt. István, Szt. (II.) Henrik császár, Árpád-házi Szt. Margit láthatóak. A festmény-együttes egységes koncepciójú, szimbolikája mély. Ismerjük a freskók készítőjének nevét is: Johannes Aquila (egy helyen fölfestette saját arcképét is), aki a XIV. sz. második felében (1377 v. 78) működött Veleméren.
A Muravidék szellemi és művészeti jellegét a középkorban a román stílusú és gótikus emlékművek határozzák meg. A késő romantika csúcsteljesítményei közé tartozik a Dunántúlon a 13. század közepén épült domonkosfai (Domanjsovci) templom - jelentős oroszlán-ábrázolással a déli főkapu timpanonján.
A 14. századtól egészen a 16. század első évtizedéig a Muravidéken döntő fontosságú volt az élénk gótikus művészeti tevékenység. Ennek magvát a gótikus épületek ún. "muravidéki csoportja" képviseli, amely a 14. század végén éri el ideális megvalósulását. A fejlődési ív az épületek plasztikus elemeinek megformálásában is megnyilvánul, mely megfigyelhető a mártonhelyi templom (martjanci) tartópilléreiben. A mártonhelyi Szt. Márton templom a korszak egyik legjelentősebb alkotása . A gótika korában a falfestészetet kiváló hely illette meg. Muravidék két központi műemléke, a bántornyai (turniščei) Boldogasszony templom (András apostol, 1383) és a mártonhelyi templom (önarckép valamint Jakab és Tamás apostol, 1392 után) freskói Aquila János (Johannes Aquila) munkái, és az ő műhelyéből valók.
A turisztikai hasznosítás jelentheti egyrészt a mini kulturális útvonal egy-egy elemének pontszerű felhasználását; a helyi vonzerő nagyobb, s más jellegű turisztikai csomaghoz való hozzákapcsolását. Másrészt lehetséges természetesen az út egészének - vagy nagyobb szakaszainak - egységes értékesítése is, melyet azonban mindenképp meg kell előznie a közös marketingnek. Ez utóbbi értékesítési módszer elsősorban a korábban részletezett "Zarándokok útja" kulturális úttal közösen, annak eseményeihez, rendezvényeihez kapcsolhatóan képzelhető el.
Egyedi projekteket képezhetnek az út egyes állomosainak felújítási munkálatai, mint infrastrukturális projektek - melyek finanszírozása leginkább a NyDROP turisztikai célú fejlesztéseit támogató konstrukció keretében képzelhető el .
A nem kifejezetten infrastrukturális jellegű projektek közül a fentebbiekben már említett egységes marketing-akciók emelhetők ki.