Az Észak-Európa és a Földközi-tenger közt kiépült Borostyánkő út az első olyan jelentős útvonal volt, mely a vizsgált térséget tágabb környezetével összekötötte, s azt a korabeli "nemzetközi vérkeringésbe" ténylegesen bekapcsolta. Az egykor elsősorban borostyánkő szállítására használt ókori kereskedelmi útvonal ma is betöltheti korábbi, az érintett vidékeket a nemzetközi vérkeringésbe bekapcsoló funkcióját, csak sokkal komplexebb módon, sokkal szerteágazóbb előnyöket kínálva, de egyszersmind az érintettektől jelentős kreativitást és lokális erőfeszítéséket is igényelve (egy komoly központi szervezőerő működése mellett).
A Borostyánkő út egészének felülről történő összefogására, az általa felölet területek integrált fejlesztésére számos kezdeményezés indult az utóbbi két évtizedben, melyek mellett azonban szükség van az alulról jövő kezdeményezésekre, a nagy léptékű tervekben nem kezelhető, a nagy léptékű térképeken nem feltétlenül megjelenő lokális (tematikus) értékek felmutatására és helyi kulturális-turisztikai hasznosítására (ezzel tágabb struktúra tartalmi megtöltésére) is.
A közel 2000 km hosszú útvonalnak egy számottevő szakasza húzódott az egykori Vas vármegye területén, értékes tárgyi és szellemi örökséget hagyva az itt élő utódoknak, ezzel kézzel fogható alapot nyújtva és hivatkozási alapot kínálva egyes települések számára az összefogásra, összehangolt aktivitásra, illetve a nemzetközi szintű kapcsolatépítésre.
A Borostyánút kiindulópontja a Balti-tenger partján fekvő Kaup nevű porosz város volt, innét Lengyelországon és a csehországi Morva Kapun keresztül, a Morva folyó mentén jutott Felső Pannóniába, ahol Carnuntum (Petronell/Bad Deutsch-Altenburg), Eisenstadt, Scarbantia (Sopron), Savaria (Szombathely), Körmend (Curmend), Salla (Zalalövő), Halicanum (Alsólendva), Poetovio (Ptuj), Celeia (Celje), Sempeter (©empeter), Emona (Ljubljana) felső-pannóniai városok érintésével haladt, majd Naoportos (Vrhnika), Ad Pirum (Hruąica), Castra (Ajdovąčina), végül Aquileia állomásokkal érte el az Adriai-tenger partját.
Az egykori Vas vármegye területén - habár úttal kapcsolatos látnivalók ma már nem mindenütt vannak - a következő állomások érdemelnek különös figyelmet:
Nemescsó
Velem
Sé
Szombathely
Sorokpolány-Ceteháza
Körmend
Katafa
Nádasd
Az út az egykori Vas vármegye határán túl a következő települések irányában folytatódik:
Zalalövő
Kálócfa/Kozmadombja
Nemesnép
Zalabaksa
Lenti térsége
A Borostyánkő útnak az első igazán jelentős magyarországi állomástól, Soprontól (Scarabantia) délre fekvő szakasza egy 40 km-es ausztriai szakasz (Deutschkreutz-Haschendorf-Neckenmarkt-Horitschon-Raiding-Großwarasdorf-Nebersdorf-Großmutschen-Strebersdorf) után Horvátzsidány mellett lép be az egykori Vas vármegye területére, ahol számos településen hagyott nyomokat. Főbb állomásai, kulturális út állomásaként figyelembe vehető helyszínei az alábbiak.
A község közelében, a Szent Vid alatt végzett ásatások számos bizonyítékát adták az út nyomvonalának, s a Szent Viden lévő katolikus templom helyén egykor római erőd állt.
A község területén útállomás nyomaira bukkantak a kutatók. A Forduló dőlőben lévő érintett területeket az itt található római kori útállomás maradványainak megőrzése, kutathatóságának biztosítása érdekében a fokozottan védett régészeti területté nyilvánították.
A település szmámos római emlke közt említést érdemelnek: római kori villaépület maradványai (Malomi-dűlő); halomsírok a Szünösei-patak partján; római kori vízvezeték; ókori szobortöredék (Doberdó-dűlő) Savaria egyik első nagyplasztikai emléke
A legjelentősebb település a Kr.sz. 43-ban alapított Savari kifejezetten az itt haladó Borostyánkő út hasznából tudott virágzó várossá épülni, sőt - Pannónia 106 évi kettéosztása után - Felső-Pannónia polgári "fővárosává" válni. A temetikus út lényeges körülménye, hogy Magyarország területén Szombathelyen a Borostyánkő út egyetlen megmaradt szakasza, a legközelebbi, ettől 24 km-re fekvő másik eredeti szakasz már Ausztriához tartozik. (A zalalövői szerpentin építésekor megpróbáltak feltárni további szakaszokat, de a kutatók nem bukkantak az út nyomára.)
Szombathely fényes ókori múltját - ez említett útrészlet mellett - gazdag leletanyag támasztja alá.A római polgárváros fórumának emlékei Romkertben láthatók: a helytartói palota s egyben Pannónia legnagyobb összefüggő mozaikjának részletei, a római kövekből épült IX. századi vár alapfalai, a 2000 éves Borostyánkő út közel 50 méteres szakasza, a Mercurius-szentély, a közfürdő, a vámház, a pénzváltó és az üzletek.
Az ásatások leletanyagát a Dunántúl legnagyobb múzeumában, a Savaria Múzeumban őrzik. A rekonstrukció előtt álló Iseum, Izisz istennő ókori szentélye a 2. Században Pannóniát is meghódító egyiptomi eredetű Ízisz-kultusz látványos emléhelye. (Érdekesség, hogy a legújabb iseum-i ásatások keretében a Borostyánkő út városi elkerülő szakaszának kb. 8-10 méteres újra feltárt szakasza is láthatóvá vált.)
Pannónia városai közül talán Szombathely a legbüszkébb kétezer éves multjára. Itt használják legtöbbször városuk római kori elnevezését, kulturális rendezvények, nemzetközi táncversenyek, szálloda, tér viseli a Savaria nevet. Sőt, Szombathelyen működik Európa legnagyobb légiója, a Savaria légió.
A Savaria Történelmi karnevál a város és a térség legjelentősebb római múlttal kapcsolatos kulturális és idegenforgalmi attrakciója.
A város környezetében is számos helyen találtak a régészek római kori leleteket, pl.
a Borostyánkő út közelében került elő az 57 ezüstdénárból álló ún. szentkirályi-zarkaházi lelet (Kr. u. 17.), mely teljes épségben megtekinthető a modenai múzeumban;
az első savariai telepesek által elrejtett 38 aranyérme Herényben (Kr. u. 64)
a Dozmat környéki - három ismertté vált érem által képviselt - aranylelet (a herényivel egyidős)
Szentkirály
Torony (Ondód)
Dozmat
Az utak mentén villagazdaságok nyomai is felszínre kerültek:
Kőszegfalva-Kőszegfalvi réten, a Delece dűlőben
Lukácsháza-Patakalja dűlőben,
Gyöngyösfalu Pöse nevű településrészének nyugati határán,
Gencsapáti-Urasági táblák dűlőben,
a Gencsapáti és a Szombathely határában található Réti dűlőben
Sé, a Malomi dűlőben
Az út Savariától a Rábától felé tartva Nemesrempehollós és Sorokpolány között a mai út nyomvonalán húzódik, mely szakaszon Sorokpolánytól délre az út nyugati oldalán útállomás állt fenn a 3. század közepéig. Az útállomás leletei a Magyar Nemzeti Múzeum "Végtelen utazás... Utak térben és időben" c. (a HERITOUR projekt keretében, az Európai Unió támogatásával megvalósult) időszaki kiállításán megtekinthetővé váltak.
Az út rábai átkelése két ágra szakadva történt:
A város (a római időben Curmend) mellett vezetett át a nyugati ág a folyón, az átkelés helye egy 18. századi térképrõl ismert.
A község körzetében haladt át a keleti ág a Rábán, a nyomvonak Szombathely felől jól követhető. A Borostyánkő út két régióbeli centrum-települése Savaria (Szombathely) és Salla (Zalalövő) között félúton található község határában, az ún. Várdombon a régészek számos római kori leletet (közte 18 aranypénzt) találtak; az egykor itt áthaladó Borostyánkő út mellett állt egy mansio, kiserőd, mely amellett, hogy a rábai átkelőt vigyázta a híres római futárszolgálatot is ellátta pihent lóval és élelemmel.
(A községben 2003-ban lelték fel a templomkertben a 11. században épült, hazánkban páratlan építménynek számító, lakótoronnyal erõdített körtemplom - rotunda - alapjait - mely attrakció a szóban forgó tematikus út vonzerejét is növelheti.)
(A községet, annak déli határát az a fontos kereskedelmi út is érintette, amely a középkorban Székesfehérvárt az itáliai városokkal kötötte össze.
Az egykori Vas vármegyén kívül az alábbi települések és értékek képezhetik szerves részét a programcsomagnak:
A római Borostyánkő út menti, Hadrianus császár által alapított település fontos szerepet játszott az ókorban. Az Itália felé legközelebb eső - mai magyarországi - territoriális központ területén folyt rendszeres ásatások anyagát a Zala megyei Múzeumok Igazgatóságának keretein belül működő Zalalövői kiállítóhely (Salla római kori romkert és múzeum) mutatja be.
Határában van a rómaiak által épített Borostyánkő út.
római kori ásatások (halomsírok)
villatelepülés; a Borostyánkő út egy szakasza, fazekastelep néhány boronavázas helyisége
A római korban a várostól északra jelentős katonai erődítmény is állt.
Az útvonal további legfontosabb állomásai a határon túl: a szlovéniai Ptuj (Poetovio), Celje (Celeia), Ljubljana (Emona) és Ajdovącina (Castra), illetve az olaszországi Aquilea.
A turisztikai hasznosítás alapját az a nyilvánvaló kapcsolódás és marketing szempontból is meghatározó módon kihasználható motívum adja, amit maga a Borostyánkő út jelent. Az út általánosságban és egészében kellően ismert és kellően érdekes, a turisztikai hasznosítás kulcskérdése az, hogy konkrét helyi tartalommal, lokális attrakciókkal megtölthető-e az általa kínált keret.
A program célcsoportjai közt figyelmet érdemelnek a történelmi-kulturális emlékek iránt nyitott rétegek életkori különbség nélkül, valamint a vidéki attrakció iránt érdeklődők és az aktív szabadidőeltöltéshez apropót, motivációt és vezérfonalat keresők (vagyis általában a vidéki turizmus, ill. az aktív turizmus klasszikus vendégköre)
Az Út által kínált keret konkrét helyi tartalommal és lokális attrakciókkal való megtöltése a történész-régész szakma és az idegenforgalmi desztinációmenedzsment együttműködésében valósulhat meg. A program már meglévő magját adó - de önmagukban is fejlesztendő - két antik centrum (Savaria, Salla) mellé további vonzerők és programok szükségesek. Megvizsgálandó annak feltételrendszere, hogy a térségben folytatott-folyó ásatások és régészeti területek közül melyik és miként tehető látogathatóvá, kellően vonzóvá és/vagy programokkal középpontba állíthatóvá a turizmus számára - különös figyelemmel Nemescsó, Katafa és Nádasd lehetőségeire.
Az út magjának megerősítése mellett lényeges a földrajzilag kapcsolódó vonzerők (valamint infrastrukturális körülmények) számbavétele és fejlesztése (a vidéki turizmus teljes spektrumában), valamint a marketing erősítése.
A szűken vett Borostyánkő út nyomvonalának turisztikai összekapcsolása és piaci megerősítése mellett természetesen kapcsolat kereshető a térség többi római múlttal rendelkező, de nem a Borostyánkő út menti településével, attrakciójával is határon belül (Rum, Sárvár, Alsórajk, Becsehely stb.) és kívül (Burgenland, Szlovénia).