A könyvtárosság etikai kódexe Hasznos linkek E-könyvtárak Virtuális könyvtárak RSS Vaklap AA
Kezdőlap Impresszum Kapcsolatfelvétel
Programok
Rendezvények
Keresés a könyvtár katalógusában - OPAC
Vasi Digitális Könyvtár
Vasi Könyvtári Portál
Fiókkönyvtáraink
Elismeréseink
Könyvtárunkról kisebbségi nyelveken
Partnerkönyvtárak
Fenntartóink, támogatóink
Közérdekű adatok
Pályázataink
KSZR
www.niif.hu
Bejelentkezés
Olvasókör 2016-2019
Olvasókör a BDK-ban

2008 őszén a BDK könyvtárosai és „egy maroknyi lelkes, könyvtárunk holdudvarához tartozó olvasó megalakította a BDK Olvasókörét”. Azóta is havi rendszerességgel találkozunk egy csésze tea és némi aprósütemény mellett, hogy aktuális, közösen kiválasztott olvasmányunkról beszélgessünk.
A körben szeretettel várunk minden érdeklődőt!

 
A BDK Olvasókörének következő találkozója:
2019.  október 24. (csütörtök) 17 óra
Alice Munroe: Ifjúkori barátnőm

 



A BDK Olvasókörének korábbi találkozói  

2019.  szeptember 26. (csütörtök) 17 óra
Nyári olvasmányélmények

 
 

2019.  május 22. (szerda) 17 óra
Rakovszky Zsuzsa: A Hold a hetedik házban


„Még sötét volt, amikor elindult az állomásra” – ezzel a tényközlő mondattal indul egyrészt hajnali útjára A Hold a hetedik házban című elbeszélés hősnője, E., másrészt ezzel a mondattal kezdődik Rakovszky Zsuzsa azonos című novelláskötete. „Pár másodpercig minden boldogító és tökéletes. Aztán visszahuppan a mélybe” – a Mája fátyla című utolsó szöveg pedig ezzel a két rövidebb mondattal zárul. Kis túlzással ezekből a mondatokból is kirajzolódnak a Rakovszky-(kis)epika leglényegesebb motívumai: „indulás” és „visszahuppanás”, más szavakkal az elutazás és a visszatérés, valamint a pillanatig tartó „boldogító és tökéletes” és vele szemben a feloldhatatlan „mélység”. Vele szemben, hiszen a Rakovszky-próza nyelvi tereit a különböző feszültségek állandó és reflektált jelenléte alakítja ki. És akkor még le se írtuk azt a formulát, amelyet nagyszerű lírikusok izgalmas epikái után reflexből szokás emlegetni: költői próza. Pedig az. De közben prózai próza is. És ezt a kettős karaktert a nyelv (mi más?) idézi elő; az a nyelv, amely minden sallangot nélkülöz, és közben mégis ornamens, pompázatos marad...

Teljes kritika a Revizor portálon

2019.  április 25. (csütörtök) 17 óra
Szilágyi István: Kő hull apadó kútba


Hogyan lehet tiszta fejjel olvasni egy regényt, amit a mindenkori kritika egyöntetűen jelentős epikai teljesítményként definiál, meg lehet-e szabadulni az elméleteknek a befogadói gondolkodásba átszivárgó emelkedett hangvételétől, és pusztán csak a szöveget szemlélni, vagy az epikai tér oly annyira kitágult, hogy az olvasó minden előzetes tudásával együtt az ítészek véleményét olvassa a szövegben? Az vitán felül áll, hogy Szilágyi István monumentális alkotása, a Kő hull apadó kútba a kortárs magyar irodalom kimagasló alkotása, de vajon ez a kijelentés feljogosítja-e a befogadót, hogy a szöveget az előírtaknak megfelelően sajátítsa el, végig a kánon kétes vezérfonalába kapaszkodva, illetve elegendő-e a műnek az előre megelőlegezett bizalom és a remekmű státusz? Szerencsére az iménti kérdések a könyv első oldalait követően elcsendesülnek, majd az olvasás során hamar értelmüket vesztik, itt ugyanis, sok más kortárs regénnyel ellentétben, nem a kritikai siker, hanem a nyelv lehengerlő ereje válik esztétikummá...

Teljes kritika a Litera oldalán


2019. február 28. (csütörtök 17 óra
Szerb Antal: Utas és holdvilág


Mikor ​döbbenjen rá egy férfi, hogy nem adhatja föl ifjúsága eszményeit, és nem hajthatja fejét „csak úgy" a házasság jármába, ha nem a nászútján? Szerb Antal regénybeli utasa holdvilágos transzban szökik meg fiatal felesége mellől, hogy kiegészítse, továbbélje azt az ifjúságot, amely visszavonhatatlanul elveszett. A szökött férj arra a kérdésre keresi a választ, hogy a lélek időgépén vissza lehet-e szállni a múltba, vajon torzónak maradt élet-epizódokkal kiteljesíthető-e a jelen, és megszabadulhat-e valamikor az ember énje börtönéből vagy hazugnak gondolt „felnőttsége" bilincseitől? Az Utas és holdvilág a magát kereső ember önelemző regénye. Mihály, a regény hőse hiába akar előbb a házassága révén konformista polgári életet élni, s hiába szökik meg ez elől az élet elöl, a regény végén ott tart, ahol az elején: mégis bele kell törnie mindabba, amibe nem akar. „És ha az ember él, még mindig történhet valami" – ezzel a mondattal zárul a finom lélektani részletekkel megírt, először 1937-ben megjelent regény, amely első megjelenése óta hatalmas világsikerre tett szert.

A könyv oldala a moly.hu-n

2019.  január 31. (csütörtök) 17 óra
Maggie O'Farrell: Utasítások hőhullám idejére


1976 júliusát írjuk, és London egy hőhullám szorításában vergődik. Hónapok óta nem esett, a kertek zsúfolásig vannak levéltetvekkel, a víz egy közkútból folyik, Robert Riordan pedig közli a feleségével, Grettával, hogy lemegy a sarokra újságot venni. De nem jön vissza.
Robert keresése hazahozza Gretta gyermekeit – két elhidegült nővért és egy válás szélén álló fivért, akiknek mind más-más elképzelése van arról, hogy hová mehetett az apjuk. Egyikük sem gyanítja, hogy esetleg az anyjuknak lehet rá olyan magyarázata, amelyet még most sem tud velük megosztani.

Maggie O’Farrell öt korábbi regény, a Miután elmentél, A szeretőm szerelme, a Somerset Maugham-díjat nyert A köztünk lévő távolság, a The Vanishing Act of Esme Lennox és a Costa-regénydíjas A kéz, amely először fogta az enyémet szerzője. Edinburgh-ban él.

A könyv oldala a moly.hu-n

2018. november 22. (csütörtök) 17 óra
Csehov: Dráma a vadászaton


Csehov, írói pályája kezdetén, apró humoreszkekkel jelentkezik a korabeli orosz élclapok hasábjain. Ebből a korszakból származik Dráma a vadászaton című kisregénye is. Sajátos mű: a tulajdonképpeni történetet a főszereplő, Kamisev vizsgálóbíró mondja el, ill. írja meg, de többször közbeszól az író is: elmondja véleményét a féltékenységből elkövetett gyilkosságról, s megjegyzéseivel, logikus következtetéseivel fényt derít a gyilkos személyére… S miközben feszült érdeklődéssel követjük az izgalmas bűnügyi drámát, melyben a romantika minden kelléke – szerelem, féltékenység, bosszú, lelki vívódás – egyaránt fellelhető, lehetetlen észre nem vennünk, hogy ez paródia: az író a romantika túlburjánzó divatját gúnyolja ki, a sekélyes érzelmeket, a túlzott regényességgel bonyolódó cselekményt, egyszóval mindazt, ami elrejti a szem elől az élet valóságának fény- és árnyoldalait...


A könyv oldala a moly.hu-n

2018. október 19. (péntek) 17 óra
Annie Proulx: Kikötői hírek


Egy ​csomó különc alak él egy lehetetlen helyen, mind úgy tesznek, mintha ők volnának a világ közepe, s mire az olvasó befejezi a könyvet, rájön, hogy tényleg ők a világ közepe. A helyszín Új-Foundland, ez az eső, hó, jég, vihar és ár verte sziget, melynek partjainál hajdan még a Titanic is elsüllyedt. Ez a sziget olyan terméketlen, hogy mindent, még az alapvető élelmiszereket is importálnia kell. Annyira az isten háta mögött van, hogy lakóinak napi szórakozása a vérfertőzés, a családtaggyilkolás és az öngyilkosság. A világ híreiből csak arra kíváncsiak, amit a helyi lap riportere recsegő rádióján befog és zanzásítva közöl. Igazából a Kikötői hírek rovatra sincs szükség, mégis ezt bízzák a kétbalkezes Quoyle-ra, a mű antihősére, aki nagynénje rábeszélésére hagyja ott New Yorkot és települ vissza ősei szülőföldjére...

A könyv oldala a moly.hu-n

2018. szeptember 19. (szerda) 17 óra
Nyári olvasmányok

Háy János
Fotó: Valuska Gábor



2018. május 24. (csütörtök) 17 óra
Háy János: Titok

Az ajánlott írás a Szombat oldalán

2018. április 26. (csütörtök) 17 óra
Margaret Atwood: A szolgálólány meséje


A ​regény – egy orwelli ihletésű disztópia – egy jövőbeli, vallási fundamentalista államban játszódik, ahol a főhősnőt csupán azért tartják becsben, mert azon kevesek egyike, akinek termékenysége az atomerőművek által okozott sugárszennyezést követően is megmaradt. Az ultrakonzervatív Gileád Köztársaság – a jövő Amerikája? – szigorú törvények szerint él. A megmaradt kevéske termékeny nőnek átnevelő táborba kell vonulnia, hogy az ott beléjük vert regula szerint hozzák világra az uralkodó osztály gyermekeit. Fredének is csupán egy rendeltetése van az idősödő Serena Joy és pártvezér férje házánál: hogy megtermékenyüljön...

A könyv oldala a moly.hu-n

2018. március 22. (csütörtök) 17 óra
Vámos Miklós: Szitakötő

Nemzedékünk regénye, Vámos Miklós Szitakötő című legújabb könyvének alcíme tökéletesen összegzi a regény főbb mondanivalóját, valamint a fontosabb írói motivációkat a könyvvel kapcsolatban. (Talán pontosan ebben az alcímben fogalmazódik meg mindaz, ami miatt nekem személy szerint rettenetesen nehéz erről a könyvről írnom, pedig amióta csak elolvastam együtt lélegzek a regény soraival, és nem telik el úgy nap, hogy ne jutna eszembe belőle egy-egy epizód, gondolat, hogy ne idézném fel azt a nosztalgiával vegyes keserédes, mégis mérhetetlen szomorúságot, amelyet olvasása közben éreztem. No, de minderről majd bővebben később.) A Szitakötőben ugyanis Vámos Miklós az alcímnek megfelelően nem kevesebbre vállalkozik, minthogy egy nemzedék, történetesen a saját generációjának történetét elmesélje. Teszi ezt úgy, hogy nyolc ember különleges barátságán keresztül ad látleletet a magyarországi viszonyokról 1957-től, nos, hogy meddig az maradjon titok.

 Tovább olvasom az ekultura.hu-n
 

2018. február 22. (csütörtök) 17 óra
Dosztojevszkij: A szelíd teremtés


Dosztojevszkij ​önmagát elsősorban regényírónak tekintette. Nagylélegzetű, sokkötetes regényeibe igyekezett belesűríteni mindazt, amit ellentmondásos koráról meglátott, amit az ember sorsáról és lehetőségeiről gondolt. Ám a nagy művekkel egyidőben kisebb terjedelmű írások is születtek. Bár kisregényei, elbeszélései – az érdekes tartalom mellett – belsőleg egységesek és szerkezetileg nagyon tiszták, az író életében kevesen figyelnek fel rájuk. Napjainkban a kutatók – és az olvasó is – gyakran vélekednek úgy, hogy éppen ezek Dosztojevszkij legtökéletesebb alkotásai...

A könyv oldala a moly.hu-n

2018. január 23. (kedd) 17 óra
Egressy Zoltán: Portugál


Fülszöveg:
Egressy érett drámaíróként robbant be a hazai irodalmi és színházi életbe. Színművei többnyire zárt, szűk terekben játszódnak, a kisközösségek tajgai boldogulni vágyó, érzékeny lelkű álmodozók. Az összezártság és egymásra utaltság nyomasztó légköréből menekülni próbálók számára az illúziók megmaradnak, a hősök azonban kudarcot vallanak. A Szép Ernő-díjas író groteszk humora elevenséget, érzékenysége lírai felhangot kölcsönöz szövegeinek, amelyekben kíméletlen őszinteséggel vall mindannyiunkat foglalkoztató, titkos, bensőséges dilemmáinkról.
Egressy pompás figuráit mélyről fakadó szenvedélyek mozgatják: vágy, rajongás, szerelem büszkeség, melankólia. Jellegzetesen közép-európai életüket reményvesztett, keserű tragikomédiaként élik, és kiderül az is, hogy amit távol, másban, máshol keresnek, valójában bennük lakik.

 

2017. december 13. 17 óra
Szabó Magda: Ókút
Szabó Magda: Katalin utca


Szabó ​Magda írja regényéről: „A Katalin utca, ahol valaha három szomszédos család gyermekei növekedtek, szerették egymást, veszekedtek vagy meghaltak, nemcsak egy képzelet szülte utca, hanem szimbólum is: az ifjúság és a bűntelenség jelképe. Ezért vágyódnak vissza belé azok, akik valamikor ott laktak, azt remélve, hogy problémáik megoldódnak, útjaik végre célba vezetnek, ha újra a Katalin utcából indulnak el reggelenként. Hasztalan sóvárgás: a három család egyike elpusztult – hogyan, miért, majd meglátja az olvasó –, nélküle pedig nincs, nem lehet ismét a Katalin utca; az életben maradottak sosem térhetnek vissza sem az ifjúság tovaszállt idejébe, sem abba a biztonságba, amit a bűn nélküliség tudata jelent…” 

A könyv oldala a moly.hu-n

2017. november 9. (csütörtök) 17 óra
Albert Camus: Közöny - és új fordítása: Az idegen


„E kis könyv minden lapjáról a szegény és magányos nagyvárosi fiatalság szűkszavú s mégis oly beszédes, tömör és izzó lázongása, panasza és vágya száll fel – panasza e civilizáció megalázó rendje ellen, s vágya egy nyíltabb, szabadabb és igazibb élet után… Az, aki Meursault történetét tisztán emberi távlatban nézi, a kisember lelki nyomorát, magányát, elidegenülését érzi benne, azét a mai kisemberét, aki távlattalanul él a mában, emlék nélkül, reménység nélkül, mélyebb emberi kapcsolatok, komolyabb feladatok nélkül, s aki sejti, hogy börtönben él, s nem tud vagy nem akar szabadulni. Sorsa nem egyéb, mint sok száz és sok ezer hasonló kis életének pattanásig feszített szimbóluma, végletesen logikus és kérlelhetetlen beteljesülése.”

A könyv oldala a moly.hu-n

2017. szeptember 21. (csütörtök) 17 óra
Nyári olvasmányok

 
 

2017. május 25. (csütörtök) 17 óra
Krúdy Gyula: Bukfenc


"A Bukfenc és Az útitárs nem a remélt boldogsáról szól, hanem arról, hogy az álmok beteljesületlenek maradnak, arról, hogy a tiszta érzelmeknek nincs helye, az ártatlanságnak nincs értéke sem a budapesti embervásárban, sem pedig a múltjukba temetkező felvidéki városkák tisztes polgári világában" - olvasható a Krúdy két kisregényét tartalmazó kötet hátoldalán.
Az 1917-ben írodott Bukfenc idején a szerző a nálánál több mint húsz esztendővel fiatalabb lánnyal élete megújítását tervezte, ám furcsa módon mégis éppen ekkor született meg ez az elégikus hangú történet az ifjú lány és az idősödő férfi szerelméről, amely a lírai hangvétel ellenére kegyetlenül illúziótlan. A leányanyaként gyermeket szülő Gyöngyvirág sorsával azt példázza, hogy bár szerelem nélkül nem érdemes élni, a szerelem magában mégsem lehet életmegoldás.
Az útitársnak a témája szintén a szerelem, szereplői a kisváros kispolgári erkölcseinek normáit látszólag betartó, de belülről és a gyakorlatban azt folyvást áthágó szépasszonyok, és a közéjük csapodó férfi, akinek a magányosságát, jellegzetes életérzését az író szinte burjánzó képözönnel, hasonlatokkal, impresszionista "foltokkal" ábrázolja. Krúdy mindkét kisregényében a századeleji kispolgári, nemesi erkölcsök bomlását, sajátos elbeszélő módszerével, áttetszően lírai írásművészettel mutatja be."


Forrás: Legeza Ilona könyvismertetője

Krúdy Gyula: Bukfenc című műve a Magyar Elektronikus Könyvtárban

2017. április. 20 (csütörtök) 17 óra
Száraz Miklós György: Lovak a ködben

A Lovak a ködben egy rendkívül élvezetes, történetközpontú regény, amely egy egyfajta nevelődési regénybe oltott love story, rengeteg melléktörténettel (amelyek azonban korántsem mellékesek). Márta, a szlovákiai magyar lány egy felvidéki kisvárosból érkezik tizennyolc évesen Budapestre továbbtanulni; az ő egyetemi éveit követjük nyomon majd’ ötszáz oldalon, és akinek érzelmei ezen idők alatt olyan széles skálát járnak be, hogy azt zongorázni lehetne. El kell szakadnia szeretett apjától, beilleszkednie az idegen nagyvárosba, megismerni a nagy szerelmet, barátságokat kötni, számára fontos embereket elengedni – és ezenközben mindenhol ott hullámzik a velünk, bennünk élő Trianon.

Tovább olvasom az ekultura.hu-n

2017. március 2. (csütörtök) 17 óra
Grecsó Krisztián: Jelmezbál


Két lányt holtan találnak a faluban valamikor az 1960-as években. A harmadik még él, amikor rábukkannak, de mire odaér az orvos, a sebesült lány eltűnik. Szerelme, a fiatal rendőr évtizedek múlva, Budapesten, egy különös találkozás után jön rá az igazságra. E talányos bűnügyi történetből bomlanak ki egy családregény mozaikjai.  A Jelmezbál napjainkig nyúló történetének szereplői unokák, nagymamák, asszonyok – nők. Élik az életüket, keresik egymást, önmagukat vagy épp a vér szerinti anyjukat. Elköltöznek, visszatérnek, szerelem, árulás, alakoskodás, hit és féltékenység van az életükben. Sok elmaradt ölelés, és szerencsére még több olyan, amelyik nem maradt el. Grecsó Krisztián új könyvének fejezetei önmagukban is kiadnak egy-egy képet, mintha mindegyik történet más családtag vagy szomszéd élete lenne. Az utak keresztezik egymást, és végül, bármennyire is összekeveredtek térben és időben a darabkák, összeáll a nagy, drámai egész.


2017. január 26. (csütörtök) 17 óra
Paula Hawkins: Lány a vonaton

Rachel életét a totális monotónia jellemzi. Még a vonatút is, amit reggelente megtesz, mint minden alkalommal ugyanolyan lenne, ugyanakkor, ugyanúgy vált a jelzőlámpa, ugyanolyan sebességgel hajt a szerelvény, s ő ugyanazt látja az ablakból. Az egyik házat, ami mellett elhaladnak napról napra, Rachel valamiért figyelni kezdi - talán azért, mert a benne élő pár (akiket magában el is neveznek Jessnek és Jasonnak) olyan kiegyensúlyozottnak, boldognak tűnik, amire neki nincs esélye. Aztán egy nap váratlan dolog történik: míg a vonat szokatlan módon megáll, Rachel szemtanúja lesz valaminek, ami nem rá tartozik. Kisvártatva kiderül, hogy a nő, akit magában Jessnek nevezett (valójában a neve Megan) eltűnt, s helyét a férfi oldalán egy másik asszony, Anna foglalta el. Rachel megszállottja lesz a rejtélynek...

Forrás: 

2016. november 24. (csütörtök) 17 óra
Salamov: Kolima


"Salamov lágertapasztalata keserűbb és hosszan tartóbb volt az enyémnél. Tisztelettel ismerem el, hogy nem nekem, hanem éppen neki jutott osztályrészül, hogy megérintsék az elállatiasodásnak és a reményvesztettségnek azok a mélységei, amelyek felé a lágerélet lehúzott bennünket.”
/Alekszandr Szolzsenyicin/

„A XIX. századi orosz humanista írók lelkét nagy bűn terheli, a XX. században az ő zászlajuk alatt kiontott emberi vér bűne… Valamennyi terrorista tolsztojánus és vegetariánus volt, valamennyi fanatikus az orosz humanisták tanítványa. És e bűn alól nincs feloldozás…”
/Varlam Salamov/

A BDK Olvasókörének következő találkozója:
2016. október 20. (csütörtök) 17 óra



Dragomán György: A főkönyvtáros

Dragomán György: Vineta - padlizsán

2016. szeptember 22.. (csütörtök) 17 óra
Mit olvastunk nyáron?

 
 

2016. június 23. (csütörtök) 17 óra
Murakami Haruki: Férfiak nő nélkül


Ezúttal Murakami Haruki egyik legfrissebb, hazájában, Japánban tavaly kibocsátott novellagyűjteményével örvendezteti meg a szerző hazai rajongótáborát a Geopen Kiadó. Kisprózai írásai most sem okoznak csalódást: a különös, minimalista, eltéveszthetetlen stílus (köszönhetően Nagy Anita kiváló fordításának) ugyanúgy jellemzi elbeszéléseit is. Írásaiban egy tipikus Murakami-karakter jelenik meg több variációban: a melankolikus, már-már kiüresedett, értelmiségi férfi, akit vagy már elhagyott, vagy épp elhagyni készül a nő, így idézve meg az életükben egyre intenzívebben növekvő magányt.
 

2016. május 25. (csütörök 17 óra)
Biblioterápiás foglalkozás Simon Veronikával

 
 

2016. április 28. (csütörtök) 17 óra
Schäffer Erzsébet: Egyszer volt - történetek, találkozások


"Csukott szemmel feküdt a lány az intenzív osztályon. Hónapokig. A fiú mindennap meglátogatta. Mit csináltál ott?, kérdeztem. Fölhúzza a vállát. Mellette voltam, mondta. Mindennap?, kérdezem. Igen, válaszolta, beszéltem hozzá, míg föl nem nyitotta a szemét….
Ülünk egymással szemben. Szaggatottan, szünetet tartva beszél a fiú. Kerek mondatokban. Az olyan emberek fogalmaznak így, akik már sok mindent végiggondoltak. Sokat láttak. Nem ijedtek meg. És gazdálkodni tudtak a reménnyel, amit soha nem veszítettek el. Huszonegy éves. Figyelem, ami az ismerős benne a nemzedékéből. Nem találok sok azonosságot. De az is lehet, hogy nem ismerem jól a nemzedékét."


Tovább olvasom

2016. március 24. (csütörtök) 17 óra
Rozán Eszter: Amanda

De nemcsak a stílus, a főszereplők is ugyanazok, persze újakkal kiegészülve - ismét színre lép Robi, Edgár, Bea, a súlyos betegséggel küszködő Opál, és a tehetséges nyomozó, Kovács felügyelő is -, mindössze a körítést szolgáló bűnügyi sztori más. A történet ezúttal Írországban játszódik. Itt él és dolgozik Edgár pár hónapja - akárcsak a gyönyörű, titokzatos és zárkózott Amanda, aki ugyanabban a szállodában, a Vörös Szarvasban vállal munkát. Ebbe szövődik bele az állását épp elvesztő Lilla, s a többiek - Opál, Lívia, Bea és mások - sok szálon futó, mégis egységbe szövődő sztorija...

2016. február 18. (csütörtök) 17 óra
Tóth Krisztina: Akvárium

Kortárs költészetünk egyik meghatározó alakja, Tóth Krisztina Ünnepi Könyvhétre megjelent regényével bizonyítja, prózában is kitűnő. Bereményivel szólva az ötvenes évek szűk levegőjében játszódik a történet, melynek szereplői, az örök vesztes, lumpen kommunista, Klárimama, a negyvenes évek végén örökbefogadott lány, Vera, gyermeke, Vica, a férje, Lali, a maszek és az egész körgangos, háztömbnyi prolitelep lakói. Valamennyien lelki árvák, az egyetlen, bizalommal elfogadható életállapotot a szeretethiányban lelik meg...

2016. január 21. (csütörtök) 17 óra
Kun Árpád: Boldog észak


Aimé Billion különös keverék: felmenői között találunk vietnamit, jorubát, és franciát is. Nem csoda, hogy Aimé bármerre is jár a világban, mindenhogy valahogy magányosnak, kirekesztettnek érzi magát: Európában színes bőrű, Afrikában fehér bőrű. Nem találja a helyét a nyugat-afrikai Beninben sem, ahol hosszú éveken keresztül dolgozik ápolónőként egy francia alapítású kórházban. A változás szelét egy szerelem hozza el az életébe...


Elérhetőségek
Nyitvatartás
Új könyvek
Rólunk írták
Archívum
Keresés a honlapon
Szavazás
Ön szerint szükség van a házi kölcsönzésre?
Igen, mert sok az otthonából nehezen kimozduló idős vagy fogyatékkal élő ember, akinek fontos az olvasás, a kultúra.
Igen, mert az ellátottak így nem csak könyvet/filmet/ zenét kapnak havi rendszerességgel, hanem figyelmet, jó szót is.
Igen, mert a családtagoknak erre már nem biztos, hogy marad ideje, energiája.
Nem, mert a családtagok erről tudnak gondoskodni.
Nem, mert a lakásba nem szívesen engedünk be "idegent".
Nem, mert elegendő szórakozás a televízió és a rádió.
 
 
 
 
Legyen a kezdőlapom | Hozzáadás a kedvencekhez | Impresszum | Kapcsolatfelvétel Copyright © 1997-2008. Berzsenyi Dániel Könyvtár. Minden jog fenntartva.
Utolsó frissítés dátuma: 2019-10-11 www.ysolutions.hu
 
 
Kezdőlap