A könyvtárosság etikai kódexe Hasznos linkek E-könyvtárak Virtuális könyvtárak RSS Vaklap AA
Kezdőlap Impresszum Kapcsolatfelvétel
Programok
Rendezvények
Keresés a könyvtár katalógusában - OPAC
Vasi Digitális Könyvtár
Oktatási célú digitális tartalmak
Vasi Könyvtári Portál
Fiókkönyvtáraink
Elismeréseink
Könyvtárunkról kisebbségi nyelveken
Partnerkönyvtárak
Fenntartóink, támogatóink
Közérdekű adatok
Pályázataink
KSZR
www.niif.hu
Bejelentkezés
Helytörténeti klub 2016-2020

HELYTÖRTÉNETI MORZSÁK - ONLINE SOROZAT JÁTÉKKAL

A Berzsenyi Dániel Könyvtár új online sorozatot indít Helytörténeti morzsák címmel. Régi lapok hasábjairól csemegézve Vas megyei, illetve szombathelyi tartalmakat osztunk meg Önökkel, amelyeket elolvasva, játszhatnak is velünk. A Helytörténeti morzsák megjelentetésekor mindig felteszünk egy kérdést az olvasásra javasolt cikkel kapcsolatban. A könyvtár újranyitásakor a helyes választ adók között értékes könyveket sorsolunk ki.

Helytörténeti morzsák 17.: Sarolta hercegnő városunkban
(Szombathelyi Újság, 1898. október 9. 5. o.)

1898. október 2-án illusztris személyek érkeztek Répcelakra a Magyar Királyi Államvasutak különvonatával. Másnap Szombathelyre látogattak, hogy megtekintsék a fejlődő várost. Saroltát, a német császár nővérét és a hercegnő férjét többen elkísérték, így Röder báró, Posadolfsky-Wehner Silvius gróf és neje, Radó Katinka, valamint Abecken k. a. udvarhölgy. A díszes kompánia először a lovassági laktanyába hajtatott, ahol megnézték a kaszárnya helyiségeit és díszszemlén vettek részt. „Az ezred díszfelvonulásban haladt el a herczegi pár előtt, majd néhány érdekes gyakorlatot mutattak be derék huszárjaink.” A „24 terítésű fényes ebédet” a Vasmegyei Kaszinóban fogyasztották el. A szombathelyi látogatás további részleteit elolvashatják a cikkben.

Az eredeti cikk olvasásához kattintsanak a képre!

Mi volt a titulusa Röder bárónak?
Válaszadáshoz kattintson ide és töltse ki a megjelenő űrlapot!
A könyvtár újranyitásakor a helyes választ adók között értékes könyveket sorsolunk ki.


Helytörténeti morzsák 16.: A bűvös kecske
(Szombathelyi Újság, 1898. május 1. 7. o.)

A történet Gérce községben kezdődött, ahol egy Torcsok nevű jómódú gazda felesége megbetegedett és az orvos kecsketejet írt fel neki. A gazda rögtön kecske után nézett, és talált is egyet Sáriban. Az üzlet után, hazafelé megszomjazott, így betért a herpenyői csárdába, ahol a kocsmárosnak – aki jó ismerőse volt – elmesélte, mi járatban van. Más sem kellett a furfangos barátnak, tréfából kicserélte a fejős kecskét bakkecskére. Torcsok hazaérve örömmel újságolta el feleségének, hogy milyen jó vásárt csinált. Mikor azonban megpróbálták megfejni a kecskét, kiderült, hogy a kecske bakkecske. Torcsok így kénytelen volt újra útra kelni, de szerencsétlenségére ismét betért a herpenyői kocsmába, ahol vendéglős barátja visszacserélte a bakkecskét fejősre. Így amikor a gazda Sáriba ért, hogy reklamáljon, nagy megdöbbenésére a kecske újra fejős kecske volt. Ismét elindult hát hazafelé, de a csárda ismét útba esett… A cikkből elolvashatják, hányszor fordult a gazda a „bűvös” kecskével Gérce és Sári között.

Az eredeti cikk olvasásához kattintsanak a képre!

Hányszor tette meg Torcsok az utat Gérce és Sári között?
Válaszadáshoz kattintson ide és töltse ki a megjelenő űrlapot!
A könyvtár újranyitásakor a helyes választ adók között értékes könyveket sorsolunk ki.

Helytörténeti morzsák 15.Katonák, rendőrök és civilek harca
(Szombathelyi Újság, 1898. február 27. 11. o.)

1897. augusztus 20-án Pájer István helyi kőműveslegény és féltestvére, Soós Miklós katona hazafelé tartottak a jól megérdemelt féldecijük után, amikor szembe találkoztak Léderer Károly őrmesterrel, aki szóvá tette a katona hanyag ruházatát. Ezt Pájer nehezményezte és védve rokona „becsületét”, kétszer arcul ütötte Léderer Károlyt. A tiszt ezt nem hagyta annyiban és a kardjáért nyúlt, mire a két jómadár elszelelt. Az őrmester ezt követően a rendőrségre ment, ahol feljelentette Pájert és Soóst. A rendőrök a Soós család Gyöngyös utca 13. számú lakására mentek, ahol megpróbálták letartóztatni őket. A cikkből kiderül, mi lett a hatósági akció vége és hogyan került végül a vádlottak padjára a mészároslegényen és a katonán kívül Soós János, Soós Jánosné és özv. Pájer Jánosné is.

Az eredeti cikk olvasásához kattintsanak a képre!

Hány hónapos elzárásra ítélték Pájer Istvánt?
Válaszadáshoz kattintson ide és töltse ki a megjelenő űrlapot!
A könyvtár újranyitásakor a helyes választ adók között értékes könyveket sorsolunk ki.

Helytörténeti morzsák 14.: Szélhámos „chameleon”
(Szombathelyi Újság, 1898. január 1. 8. o.)

Az 1898-as évek elején a csendőrség elfogta az egy éve körözés alatt álló, németperesztegi illetőségű szélhámost, Tóth (Toronyi) Gézát. Bűnlajstroma olyan hosszú volt, hogy az újságban is két hasábban jelent meg. Szinte művészi szintre emelte az emberek megtévesztését. Először Hegykőn –
marhakereskedőnek adva ki magát – elcsábította Haspel Ilkát, akinek nemcsak a szívét, hanem aranygyűrűjét és 15 Ft készpénzét is elrabolta. Még aznap a kapuvári Szücs Jánosnéhoz kopogtatott be a soproni fegyház küldöttjének mondva magát. Pénzt akart kicsikarni az özvegytől azzal az ígérettel, hogy szabadlábra helyezteti a fiát, de az asszony gyanút fogott, így Tóth Géza továbbállt. Hamarosan a rábabogyoszlói Hetyéry György birtokán jelent meg, ahol földbirtokosként és marhakereskedőként mutatkozott be, és rögtön szemet vetett a házigazda egyik lányára. Valószínűleg itt sem szerelemből kérte meg a leány kezét, hiszen amikor az „igényelt” 50 Ft-os kölcsönt a jövendő após megtagadta, Tóth Géza sértődötten távozott. Az egy évig tartó csalássorozat részleteit elolvashatják a tudósításban.


Az eredeti cikk olvasásához kattintsanak a képre!

Hány forintot csalt ki Tóth Géza a szombathelyi takarékpénztári szolgától, Molnár Sándortól?
Válaszadáshoz kattintson ide és töltse ki a megjelenő űrlapot!
A könyvtár újranyitásakor a helyes választ adók között értékes könyveket sorsolunk ki.

Helytörténeti morzsák 13.: A Téglagyár csapatától a világhírig
(Szabad Vasmegye, 1948. január 15. 3. o.)

1948-ban egy fejkendős asszony állított be az akkori szombathelyi napilap, a Szabad Vasmegye szerkesztőségébe, ahol nagy büszkeséggel számolt be fia sikeréről, akit „igazi kapustehetségként” aposztrofáltak a francia lapok.
Róth Károly labdarúgó pályája Szombathelyről indult, a Téglagyári csapat játékosa volt, majd az SZTK-hoz igazolt. A cikk megjelenése előtt öt hónappal került a francia Blénod városának együtteséhez, ahol bravúros védéseivel hamar felhívta magára az sportklub vezetőinek figyelmét. Leigazolták, két héttel később pedig már a bajnokságban is bemutatkozott. Teljesítményének értékét nagyban növeli, hogy Magyarországon nem kapus, hanem mezőnyjátékos volt, aki a cikk írója szerint „legyőzhetetlen a magas labdákban.” További fantasztikus teljesítményéről a cikkben olvashatnak.


Az eredeti cikk olvasásához kattintsanak a képre!

Hány éves a „csodakapus”?
Válaszadáshoz kattintson ide és töltse ki a megjelenő űrlapot!
A könyvtár újranyitásakor a helyes választ adók között értékes könyveket sorsolunk ki.
Helytörténeti morzsák 12.: Kerékpáros világutazó Szombathelyen
(Nyugatmagyarország, 1935. augusztus 26., 3. o.) (2020. május 11.)

1935 augusztusában Ficsor István Rudolf kerékpáros világutazó érkezett a 
városba, nagy feltűnést keltve a vasárnapi korzó sokaságában. A kunsági fiatalember eredeti szakmáját tekintve pék volt. Hivatásával felhagyva, 17 éves korában gyalogosan bejárta Európát, két év alatt mintegy 40 000 kilométert megtéve. Ezután megnősült, majd indult tovább Afrikába, ahol 6000 kilométert gyalogolt. Világjárása során megtanult németül, franciául és olaszul. Szombathelyi látogatása során már következő útjáról beszélt, amelyet feleségével és kutyájával tervezett megtenni. Afrikai útjáról és következő kerékpáros kalandjáról részletesebben is olvashatnak a cikkben.

Az eredeti cikk olvasásához kattintsanak a képre!

Melyik évben született Ficsor István?
Válaszadáshoz kattintson ide és töltse ki a megjelenő űrlapot!
A könyvtár újranyitásakor a helyes választ adók között értékes könyveket sorsolunk ki.

Helytörténeti morzsák 11.: Szombathelyé a lexikonvásárlási és -olvasási rekord
(Nyugatmagyarország, 1936. június 2., 3. o.)

Az 1936-ban megjelent cikk szerint Szombathely kultúrváros jellegét ékesen bizonyítja közintézményeinek, iskoláinak és irodalmi, művészi és zenei rendezvényeinek sokasága. A magyar könyvkiadók könyvnapi közlése alapján azonban ebben az időszakban volt még egy mutató, amelyben a város verhetetlennek bizonyult. Az akkori statisztikák szerint – a vidéki városok közül – itt vásároltak a legtöbbet az újonnan megjelent Révai Kis Lexikonból. Az összesítés szerint minden kilencvenedik ember birtokolta e jeles művet. Számos nagyvárost – Debrecent, Kecskemétet, Szegedet, Székesfehérvárt, Sopront, Győrt – maga mögé utasítva érte el a vasi megyeszékhely ezt a rekordot, amely igazán jó reklámnak bizonyult a könyvnap előtt.

Az eredeti cikk olvasásához kattintsanak a képre!

Hány darab lexikon fogyott el Szombathelyen?
Válaszadáshoz kattintson ide és töltse ki a megjelenő űrlapot!
A könyvtár újranyitásakor a helyes választ adók között értékes könyveket sorsolunk ki.

Helytörténeti morzsák 10.: "Légitámadás" Szentgotthárd ellen
(Nyugatmagyarország, 1933. szeptember 4., 3. o.)

Magyarországon elsőként Szentgotthárdon mutatkozott be a polgári légvédelem egy szabályos légitámadás keretében. A látványosságokban és izgalmakban bővelkedő program apropóját a helyi tűzoltóegyesület fennállásának 60 éves évfordulója adta. A szombathelyi sportiskola repülőgépeinek „támadását” a cisztercita templom tornyából fellőtt rakéta jelezte. A protokollnak megfelelően a „légitámadást” azonnal jelezték telefonon, és gázmaszkos tűzoltók szállták meg a középületeket. A mintegy félórás gyakorlat részletei a korabeli tudósításban olvashatóak.

Az eredeti cikk olvasásához kattintsanak a képre!

Hány tűzoltó érkezett az ünnepségre?
Válaszadáshoz kattintson ide és töltse ki a megjelenő űrlapot!
A könyvtár újranyitásakor a helyes választ adók között értékes könyveket sorsolunk ki.


Helytörténeti morzsák 9.: Regényes házasság
(Nyugatmagyarország, 1934. december 3., 4. o.)

A híres-neves sárvári Eőry família neve ismerős lehet sokak számára, de azt kevesen tudják, hogy a család egyik tagja a világot jelentő deszkákat választotta, mint operettszínésznő. Eőry Erzsiről van szó, aki két évig az Operettszínház tagja volt, majd 1934-ben különböző színházakban vendégszerepelt és a kritikusok komoly karriert jósoltak neki. A sors azonban közbeszólt, Erzsi felhagyott a színészmesterséggel egy botáviai ültetvényes miatt. Budapesten ismerkedett meg a dúsgazdag holland milliomossal és nem hezitált: pár hét alatt eljegyezte magát a fiatalemberrel, aki a kor etikettjének megfelelően – a tudósítás szerint – már hozzátartozóitól is megkérte a kezét. A „házassági szenzáció” részleteit a cikkben elolvashatják.

Az eredeti cikk olvasásához kattintsanak a képre!

Hol járt Budapest előtt a holland milliomos?
Válaszadáshoz kattintson ide és töltse ki a megjelenő űrlapot!
A könyvtár újranyitásakor a helyes választ adók között értékes könyveket sorsolunk ki.

Helytörténeti morzsák 8.: „A lenge öltözető beduin lányok fotóit 
megtarthatja, csak a sivatagot hozza vissza nekem.”
(Nyugatmagyarország, 1935. szeptember 30., 2.o.)

Almásy László Ede borostyánkői születésű (tehát földink) Afrika-kutatót érzékeny veszteség érte 1935 szeptemberében, egy budapesti látogatása során. A Földrajzi Intézetbe tartott, szabályosan leparkolta kairói rendszámú autóját a Szerb utcában, majd belépett az épületbe. Kádár László urat kereste, akinek 1000 darab fotót szeretett volna átadni, amelyeket automobiljában hagyott. Mikor néhány perc múlva visszament, döbbenten vette észre, hogy a fotók eltűntek, és lába kelt az Afrika-kutató sapkájának és kesztyűjének is. A cikkből kiderül, milyen felajánlást tett Almásy a fotók visszaszerzése érdekében.

Az eredeti cikk olvasásához kattintsanak a képre!

Melyik afrikai országban készültek a fényképek?
Válaszadáshoz kattintson ide és töltse ki a megjelenő űrlapot!
A könyvtár újranyitásakor a helyes választ adók között értékes könyveket sorsolunk ki.


Helytörténeti morzsák 7.: A „sportherceg”megbukott villaépítési terve
(Nyugatmagyarország, 1935. október 14., 3. o.)
Szalainé Bodor Edit / 2020. április 23.

 
„Budapestnek havonta jut egy herceg, egy sztár, egy milliomos, egy maharadzsa. Sőt a vidéknek is.” 1935-ben Vas megyének a hírességek közül Juszuf Kemal egyiptomi herceg jutott, aki a tudósítás szerint nagyszerűen érezte magát az alsószelestei Baich család birtokán. A herceg kizárólag a sportnak élt, ezért emlegették „sporthercegként.” Az egyiptomi alkirály legközelebbi rokona a testedzésen kívül bevásárlásokkal és utazásokkal múlatta napjait. Szombathelyen is járt, ahol egy előkelő cégnél tetemes összegért vásárolt, természetesen sportöltönyöket. A vidéki élet olyannyira megtetszett neki, hogy fontolóra vette egy villa építését is. Fényűző mindennapjairól, valamint a tervezett „beruházás” meghiúsulásáról is olvashatnak a cikkben.

Az eredeti cikk olvasásához kattintsanak a képre!

Mekkora borravalót adott egy bevásárlása során az őt kiszolgáló
alkalmazottnak?
Válaszadáshoz kattintson ide és töltse ki a megjelenő űrlapot!
A könyvtár újranyitásakor a helyes választ adók között értékes könyveket sorsolunk ki.

Helytörténeti morzsák 6.: Petőfi-fénykép Szombathelyen
(Nyugatmagyarország, 1937. július 5., 2. o.)
Szalainé Bodor Edit / 2020. április 20.


1937-ben óriási szenzációként hozta le – a Vasi Szemle című folyóirat közlése alapján – a Nyugatmagyarország, hogy Szombathelyen van Petőfi Sándor költő egyetlen eredeti fotója 1844-ből. A cikk szerint a fényképet N. Stokmann et Troché temesvári fényképíró mester készítette. 1937-beli tulajdonosához (akinek nevét nem hozták nyilvánosságra) Pajor Pál festőművésztől, régiségkereskedőtől került a kép, de a szerző szerint nem tisztázott, hogy mikor és hogyan jutott az egyedülálló relikvia Szombathelyre. Erre a talányra, sajnos, az újságcikkben sem kapunk választ.

Az eredeti cikk olvasásához kattintsanak a képre!

Ki szerkesztette a Vasi Szemle című lapot 1937-ben?
Válaszadáshoz kattintson ide és töltse ki a megjelenő űrlapot!
A könyvtár újranyitásakor a helyes választ adók között értékes könyveket sorsolunk ki.


Helytörténeti morzsák 5.: Marónisütőből dollármilliomos
(Nyugatmagyarország, 1937. május 31., 3. o.)
Szalainé Bodor Edit / 2020. április 16.

Maichin Rudolf élete – akiről a cikk szól – szó szerint egy megvalósult amerikai álom. A Laibachból Szombathelyre érkezett fiatalembernek az Uránia-udvarban volt üzlete, ahol asztali maróni sütőjén készítette ízletes, tiroli sült gesztenyéjét. Mikor azonban a gazdasági élet hanyatlani kezdett, édesanyjával együtt kivándorolt Amerikába. Hamarosan – persze rengeteg munkával – egy kis tőkére tett szert, így két lengyel izraelita társaságában szövőgyárat alapított, amely az írás születésekor már mintegy 500 munkást foglalkoztatott. 1937-ben mégsem csak sikeres élete miatt került az újság hasábjára, hanem mert Szombathelyre érkezett, hogy meglátogassa ismerőseit. Életéről és látogatásáról részletesebben a cikkben olvashatnak.

Az eredeti cikk olvasásához kattintsanak a képre!

Hol szállt meg a marónisütőből lett dollármilliomos?
Válaszadáshoz kattintson ide és töltse ki a megjelenő űrlapot!
A könyvtár újranyitásakor a helyes választ adók között értékes könyveket sorsolunk ki.


Helytörténeti morzsák 4.: Két fagylaltos nem fér meg egy utcában
(Hír, 1929. augusztus 31., 3. o.)
Szalainé Bodor Edit / 2020. április 13.

Ki hinné, hogy a nyári melegek hűsítő finomsága, a fagylalt körül is vita, sőt verekedés robbanhat ki? Az eset felgöngyölítéséhez tudnunk kell, hogy 1929-ben a fagylaltosok felosztották egymás között a város területét, és szigorúan tilos volt más területére merészkedni. Az újságírói tudósítás szerint egyik vitát a következő váltotta ki: „egy kórházi orvos meginvitált egy fagylaltost, aki azonban elmulasztotta a biztos vevő átengedését, hanem bement a társa rajonjába.” Az eset pikantériáját tovább növeli, hogy a két fagylaltos rokonságban állt egymással. Hogy mi lett az összeszólalkozás vége, a cikkből kiderül.

Az eredeti cikk olvasásához kattintsanak a képre!

Melyik utcában történt az eset?
Válaszadáshoz kattintson ide és töltse ki a megjelenő űrlapot!
A könyvtár újranyitásakor a helyes választ adók között értékes könyveket sorsolunk ki.

Helytörténeti morzsák 3.: Nemzetközi esküvő Szombathelyen
(Nyugatmagyarország, 1938. március 7., 3. o.)
Szalainé Bodor Edit / 2020. április 9.

1938. márciusban egy érdekes esküvőre került sor Szombathelyen: londoni vőlegény és berlini menyasszony fogadott egymásnak örök hűséget. A cikk szerint fél Európa diplomáciáját mozgósítani kellett, külön külügyminiszteri és igazságügyminiszteri engedély kellett a ceremónia lebonyolításához.
Vajon miért a vasi megyeszékhelyet választották?
A cikkben szereplő fiatalember, Krasznai-Krausz Andor Szombathelyen született. (Aki nyitott szemmel járja az utcákat, emléktáblájával is találkozhatott szülőházának falán, a Király utca 5. szám alatt.) A Premontrei gimnázium elvégzése után a fővárosban jogot hallgatott, majd Münchenbe költözött fényképészetet és filmezést tanulni. 1937-ben politikai menekültként érkezett Londonba, ahol egy évvel később feleségével Focal Press néven kiadóvállalatot alapított, amelyet 1978-ig vezetett. 1989 karácsonyán halt meg az angliai Buckinghamshire-ben. (Forrás és részletes életrajz: szombathelypont.hu)
Az életrajzi részletből kiderül, hogy Krasznai-Krausz Andor Londonba érkezése és a Focal Press kiadó alapítása közötti időszakban került sor az esküvői szertartásra, és a szülőváros meglátogatására, mindez egy nap alatt zajlott le. Az ifjú pár a vasárnap megtartott esemény után hétfőn már utazott is vissza Angliába. Az esküvő részletei a cikkben olvashatóak.


Az eredeti cikk olvasásához kattintsanak a képre!

Hogy hívták a szertartást végző anyakönyvvezetőt?
Válaszadáshoz kattintson ide és töltse ki a megjelenő űrlapot!
A könyvtár újranyitásakor a helyes választ adók között értékes könyveket sorsolunk ki.


Helytörténeti morzsák 2.: A Szombathelyi Szépítő Egyesület reklámötlete
(Nyugatmagyarország, 1938. május 2., 3. o.)
Szalainé Bodor Edit / 2020. április 6.

1938-ban a Szombathelyi Szépítő Egyesület – az oladi kilátótorony látogatószáma növelésének szándékával – a reklámnak egy rendkívül ötletes formáját eszelte ki. Felkérte a helyi kereskedőket, ajánljanak fel árucikkeket, hogy az egyesület a torony látogatói közül minden elsőt és tizediket jutalomban részesíthessen. A premierre 1938. május 1-jén került sor. Már hajnali fél 5-kor tíz fiatalember várta a nyitást, és persze a jutalmat. A pénztárnyitás után megváltották jegyüket, és „már kezükbe is nyomtak egy kecskeméti barackpálinkát.” Hamarosan újabb vendégek távoztak fügével, szappannal, kozmetikai cikkekkel, cukorral… Ha meg szeretné tudni, vajon bevált-e a reklámötlet, olvassa el a cikket.

Az eredeti cikk olvasásához kattintsanak a képre!

Hányan látogattak ki a kilátóhoz délelőtt 10 óráig?
Válaszadáshoz kattintson ide és töltse ki a megjelenő űrlapot!
A könyvtár újranyitásakor a helyes választ adók között értékes könyveket sorsolunk ki.


Helytörténeti morzsák 1.: Oktatási reformok 1938-ból
(Nyugatmagyarország, 1938. augusztus 29., 5. o.)

Szalainé Bodor Edit / 2020. április 2.

Az első hír, amelyet megosztunk Önökkel 1938. augusztus 29-én jelent meg a Nyugatmagyarország című hetilapban és a jelenlegi helyzetben kissé aktuális is. Miért is? A veszélyhelyzetre figyelemmel a magyar közoktatási rendszerben 2020. március 16-tól bevezetett tantermen kívüli digitális oktatási forma hasonló váltást hozott a nebulók körében, mint 1938-ban az a minisztériumi határozat, amely eltörölte a palatáblák használatát. A cél az oktatás olcsóbbá tétele volt, hiszen akkor is óriási anyagi terhet rótt a szülőkre az iskolakezdés. (A palatábla ára 40-50 fillérnél kezdődött és rendkívül törékeny is volt. Az irkalap 6 fillérbe került.) A másik reformintézkedés a zsinórírás bevezetése volt, amelyet általánosan kötelezővé tettek a régi dőlt írás helyett. Ez utóbbi intézkedéssel kapcsolatban az újságíró kissé epésen jegyzi meg, hogy „a zsinórírást persze előzőleg meg kellett tanulniuk a tanítóknak is, nagyrészük ezzel szórakozott a nyári vakáció alatt.”

Az eredeti cikk olvasásához kattintsanak a képre!


Mi olvasható a cikkben a középiskolai tankönyvek használatáról?

Válaszadáshoz kattintson ide és töltse ki a megjelenő űrlapot!
A könyvtár újranyitásakor a helyes választ adók között értékes könyveket sorsolunk ki.

A klub 2016. október 6-án alakult azzal a céllal, hogy a város és megye történetével kapcsolatos előadások, kiállítások, séták, intézménylátogatások szervezésével ráirányítsa a figyelmet a lokális tudás fontosságára, a könyvtár helytörténeti gyűjteményére, valamint találkozóhelyet és rendszeres alkalmakat kínáljon a helytörténet iránt érdeklődőknek. Támogatjuk a forrás- és helytörténeti kutatást, a magángyűjtők, magángyűjtemények bemutatkozását, módszertani segítséget nyújtunk a családkutatásokhoz. Bárki csatlakozhat hozzánk mindenféle kötöttség nélkül, tagdíj nincs, a programok nyilvánosak. Regisztrálni lehet a bedit@bdmk.hu e-mail címen. A levelezőlistára került tagok rendszeres tájékoztatást kapnak rendezvényeinkről, társintézményi és egyéb városi programokról, valamint a könyvtár állományába újonnan bekerült megyei vonatkozású kötetekről. Csatlakozzon hozzánk, szeretettel várjuk rendezvényeinken!

A Berzsenyi Dániel Könyvtár helytörténeti klubja
és a Vasi Múzeumbarát Egylet
sok szeretettel meghívja Önt, kedves családját, barátait

Tangl Balázs történész (Smidt Múzeum)


A szombathelyi huszárlaktanya története a dualizmus korában
című előadására

Időpont: 2020. február 26. (szerda) 17 óra

A szebb napokat is megélt szombathelyi lovassági laktanya egykor a város dísze volt. Az 1889 októberében átadott, több mint 40 kataszteri holdon elterülő, közel három tucat épület majd negyedszázadon keresztül adott otthont a cs. és kir. 11. huszárezrednek, Vas vármegye egyik háziezredének. Felépülésével a vidék lakosságának egyik legsúlyosabb, évszázados terhét sikerült végleg megszüntetni: az egyenkénti beszállásolást.
A lovassági laktanya felépítésének gondolata lényegében az 1867-es kiegyezéstől kezdődően folyamatosan napirenden volt, azt azonban csak az 1879-es beszállásolási reform tette lehetővé. Noha a vármegyei közgyűlés már 1881-ben határozott a felépítéséről, az végül csak nyolc évvel később készült el. Ennek oka az anyagiak mellett az volt, hogy Szombathely mellett más települések is aspiráltak a laktanyára: Kőszeg és Rohonc, ahol az 1880-as években a lovasság állomásozott, nem szerette volna elveszteni helyőrségét. A vármegye közgyűlése a döntést végül 1885-ben hozta meg az akkori
Magyarország egyik legnagyobb laktanyájának a felépítéséről. Noha méretei már átadásakor impozánsak voltak, a világháborúig még több alkalommal bővíteni kellett.
Az előadás során a hallgatók nemcsak a laktanya építésének történetével, a körülötte folyó vitákkal, kialakításával, ké-sőbbi bővítéseivel ismerkedhetnek meg, hanem annak eddig kevésbé ismert hátterével: a katonai beszállásolás korabeli gyakorlatával, jogszabályi hátterével és annak Vas vármegyei jellemzőivel, végül pedig a laktanyaépítés monarchiabeli jellegzetességeivel.


A Berzsenyi Dániel Könyvtár helytörténeti klubja
sok szeretettel meghívja Önt, kedves családját, barátait
 
Dr. Kiss Gábor régész
 
A Szent Márton-templom építéstörténete
 című előadására
 
Időpont: 2019. november 14. (csütörtök) 17 óra
Helyszín: BDK, IV. emeleti előadóterem

 
Szombathely kétségtelenül legrégebbi, ma is álló épülete a Szent Márton-templom. Pontosabban fogalmazva: a mai korai barokk épület a 11. században emelt részleteket is magában foglal. Ám ezek alatt még korábbi századokból származó épületekre utaló nyomokat is felszínre hozott a régészeti ásatás. A város ősi plébániatemplomának eredete még a római korba nyúlik vissza, és az minden bizonnyal a 303-ban eltemetett Quirinus vértanú püspök sírépületéből fejlődött ki, számtalan átépítést követően. Ezek közül a fontosabbak a következők:
  • 4. századi római sírépület
  • 9. századi Karoling-kori templom
  • 11. századi eleji faszerkezetű templom
  • 11. század végi román stílusú téglatemplom
  • 13-14. századi késő román stílusú bővítések
  • 15-16. századi gótikus stílusú bővítések
  • 1606-1638: A gótikus templom javításai
  • 1638-1668: A domonkosok első barokk stílusú építkezései
  • 1668-1674: Az új kora barokk stílusú templom felépítése
  • 1730-1760: Az épület részbeni átalakítása
  • 1724: Az új oratórium építése
  • 1930-1931: Az épület megnagyobbítása
Az előadás keretében ezeket a fejlődési lépcsőket járjuk végig.

Kegyeleti séta a Szent Márton úti temetőben
2019. október 30. szerda 16:30 óra

Halottak napja közeledtével kegyeleti sétára hívja Szombathely régi temetőjébe a város múltja iránt érdeklődőket a Vasi Múzeumbarát Egylet, a BDK helytörténeti klubja és a Szombathelyi Szépítő Egyesület.
Orbán Róbert helytörténész vezetésével
olyan síremlékeket keresünk fel,
amelyek Szombathely egykori közéleti szereplőinek
nyughelyei, vagy művészi alkotásként figyelmet érdemelnek.


Találkozás a temető bejáratánál.
Kérjük a résztvevőket,
szíveskedjenek néhány mécsest magukkal hozni!
A séta során terveink szerint, az alábbi személyekre emlékezünk: Kárpáti Kelemen premontrei kanonok, Kapossy János levéltáros, művészettörténész, Varasdy Károly polgármester, a Szépítő Egyesület első elnöke, Balogh Gyula levéltáros, Knebel Ferenc és boldogházi Kiss Zoltán fotográfusok, Mayer Ede gépgyáros, Hudetz József kőfaragó, aki a temető síremlékei közül a legtöbbet készítette, Bodányi Ödön városi főmérnök, Kisfaludy József rendőrkapitány, dr. Dunst János helyettes polgármester, a Dalos Egyesület elnöke, Greisinger Ottóné, a leánynevelés és a polgári nőmozgalom kiemelkedő alakja. Elsétálunk Véder Mihály tüzértábornok, Füredi József munkaszolgálatos, Szabó István és Szép Gyula 1956-os mártír nemzetőrök sírjai mellett. A művészi alkotásként figyelmet érdemlő két síremlék: Hidassy Krisztina és a Jüsztl család síremléke (Merkly Ferenc, illetve Sződy Szilárd alkotása).

A Berzsenyi Dániel Könyvtár helytörténeti klubja
szeretettel várja Önt, kedves családját és barátait
 
2019. október 10-én 17 órára
 
Feiszt György levéltáros
Dívák és bonvivánok Vas megyében
című előadására
Dívák
Márkus Emília
Honthy Hanna
Németh Mária
Karády Katalin
 
Bonvivánok
Somlay Artúr
Páger Antal
Jávor Pál
Benkő Gyula
Bodor Tibor
Keres Emil
Horváth József

A Berzsenyi Dániel Könyvtár helytörténeti klubja,
a Vasi Múzeumbarát Egylet
és a H+ Média és Kulturális Egyesület
sok szeretettel várja Önt és kedves barátait

Filmbe mentett emlékezet
című programjára

Évfordulós beszélgetés
Boros Ferenc és Horváth Zoltán alkotópárossal

Moderátor:
Lovass Tibor,
a Helyi Televíziók Országos Egyesületének elnöke

Időpont:
2019. szeptember 18. (szerda) 17 óra
Boros Ferenc és Horváth Zoltán függetlenfilmes alkotópáros 15 éve készít helytörténeti dokumentum- és ismeretterjesztő filmeket. Ezen idő alatt több mint 30 alkotást forgattak. Számos országos és nemzetközi fesztiválon megfordultak, amelyeken közel 70 díjat gyűjtöttek be. Specialitásuk Vas megye ismert személyiségeinek (Dr. Kuntár Lajos, Gál Ferusz József, Gazdag Erzsi, Nagy Marianna, Csonka Ernő, Spiegler Elemér, Ferkovics József, Dr. Széll Kálmán, Fűzfa Balázs, Szendiszűcs István, Devecz Oszkár, Varecza László) mozgóképes megörökítése. Feldolgozták többek között a szombathelyi és répcelaki ’56-os eseményeket, a szombathelyi rendszerváltás és a répcelaki árvíz történetét. Fontosnak tartják az élő közösségek bemutatását, értéket mentenek, megőrzik a múltat, KORDOKUMENTÁLNAK.

A márka neve: Savaria - Szombathely
A Magyar Nemzeti Levéltár,
a Berzsenyi Dániel Könyvtár helytörténeti klubja
és a Vasi Múzeumbarát Egylet kiállítása
Helyszín:
MNL Vas Megyei Levéltára kiállítóterme
Szombathely, Hefele Menyhért u. 1.


Sok szeretettel várjuk a MNL Vas Megyei Levéltárban
megrendezett kiállításra, melynek keretében olyan
19-20. századi dokumentumok és tárgyak kerültek bemutatásra amelyeken a Savaria vagy Sabaria, illetve a Szombathely nevek
fő helyen, mintegy márkajelzésként, napjaink divatos kifejezését
használva „brandként” szerepelnek. A magánszemélyektől, helyi
gyűjtőktől és közgyűjteményekből összeválogatott legszebb,
legkifejezőbb darabok 2019. október 4-ig lesznek láthatók.
A tárlat egyik szervezője a könyvtár helytörténeti klubja.

A Ki játszik ilyet? című játékkiállítás véget ért!

A tárlathoz felajánlott játékokat és fotókat
2019. június 24-től lehet elvinni.
Kérünk Mindenkit, hogy a tárlat szervezőjével,
Szalainé Bodor Edittel (94/513-534, bedit@bdmk.hu)
előzetesen legyenek szívesek időpontot egyeztetni.
A relikviák visszaadását csak a kolléganő intézheti
a kitöltött átadási-átvételi elismervények alapján.
Megértésüket köszönjük!

Séta a szombathelyi zsidó temetőben
 
Időpontok:
2019. május 30. (csütörtök) 16.30 ELMARAD!

2019. június 6. (csütörtök) 16.30 - A létszám betelt!
2019. június 12. (szerda) 16.30 - A létszám betelt!
2019. június 13. (csütörtök) 16.30 - A létszám betelt!
2019. szeptember 5. (csütörtök) 16.30 - A létszám betelt!
2019. szeptember 12. (csütörtök) 16.30 - A létszám betelt!
2019. szeptember 18. (szerda) 16.30 - A létszám betelt!

 
Találkozási pont:
a zsidó temető bejárata, Szombathely, Bercsényi Miklós utca 28.
A sétát vezeti: Mayer László levéltáros
 A sétához előzetes regisztráció szükséges,
amelyet július 31-ig várunk a bedit@bdmk.hu e-mail címen.
Eső esetén a séták elmaradnak és későbbi időpontban kerülnek meghirdetésre.
 
Szervezők:
Berzsenyi Dániel Könyvtár helytörténeti klubja 
♦ Szombathelyi Szépítő Egyesület
Fallal övezett területen, a Bercsényi Miklós utca 28. szám alatt terül el a szombathelyi zsidó temető, amely az 1820-as évek végétől napjainkig folyamatosan használt temetkezési hely. A séta során a helyi izraelita közösség, a hitközség és a város históriájába ágyazva az érdeklődők hallhatnak a sírkert keletkezésének és területi bővülésének történetéről, a halottakhoz kapcsolódó vallási parancsokról és szokásokról, a Chevra Kadisa – Szentegylet, temetkezési és betegsegélyezési feladatokat ellátó egyesület – tevékenységéről.
Ez a bejárás alkalmat ad arra is, hogy a résztvevők megtekinthessék az ortodox–neológ szakadás után két részre osztott temetkezési helyen nyugvó, a közösség életében jelentős személyek – többek között az első rabbi, Kőnigsberger Lajos vagy az országos hírű kántor, Goldstein Mále – és családok – például Deutsch, Feldmann, Geist, Grünwald, Hoffmann, Kovács, Mayer, Philipp, Pick, Stadler, Weisz família – síremlékeit, illetve a munkaszolgálat során és a haláltáborokban elpusztult holokauszt áldozatok jelképes monumentumait.
A héber, gót betűs német vagy magyar feliratok böngészése és a rajtuk található szimbólumok – áldást osztó kéz, korsó, persely, korona, fa, madár stb. – megfejtése, a zsidó temető megismerése egyrészt főhajtás az elhunytak emléke előtt, másrészt érdekes időutazást kínál városunk múltjába és – nem utolsó sorban – esztétikai mozaikokat villant fel az „élet háza” művészetéből.

A középkori Banafölde birtok
megismételt határjárása


Időpont:
2019. május 24. péntek 16.30 (esőnap: május 31.)
Találkozási pont:
Szombathely, Szent Márton tér, Szent Márton kútja

A határjárást vezeti:
dr. Kiss Gábor régész

  A sétához ajánlott az előzetes regisztráció (bedit@bdmk.hu)
 
Szervezők:
Berzsenyi Dániel Könyvtár helytörténeti klubja

Vasi Múzeumbarát Egylet

Útvonal
Szent Márton tér – Barátság utca – Mikes Kelemen utca –
Károlyi Antal utca – Gyöngyös parti kutyafuttató – Négyesi utca 
Rumi út – Mátyás király út – Légszeszgyár utca – Aréna utca –
Szent Erzsébet tér – Szent Márton utca – Király utca – Honvéd út –
Dr. Pável Ágoston sétány – Gyöngyösparti sétány –
Szent Márton utca – Szent Márton tér
Banafölde annak a később Szőkeföldének nevezett birtoknak a korábbi neve, amelynek emlékét ma már csak egy kis utca, a Szőkeföldi utca neve őrzi. Ezt a földterületet birtokba adásakor a korabeli jogszokásnak megfelelően egy határjárás keretében járták körbe, amikor az érdekelt felek és a tanúk előtt hivatalos személyek rögzítették annak határait. A tényeket 1360. június 15-én a zalai konvent (a zalavári bencés apátság szerzetesi közössége), mint az akkor királyi felügyelet alatt álló közjegyzői hivatalként működő egyik hiteleshely foglalta írásba, azaz adott ki róla közhitelű jogiratot (oklevelet), amelyiknek egyik példányát saját levéltárában meg is őrizte.
Szombathely tekintetében ez az egyedüli olyan középkori határjárás, amely a település akkori belterületéről nélkülözhetetlen adatokat őrzött meg. E rendkívüli forrás nagy segítségünkre volt a hajdani város rekonstrukciójának megrajzolásakor. Ez alkalo
mmal tehát a nagy kiterjedésű Banafölde birtok belvároshoz közeli részét, a későbbi Szőke-földe területét járjuk körbe.
Megnézzük a határjárás pontjait, és felidézzük azokat az objektumokat (épületeket és egyéb tereptárgyakat), amelyet a határjárást végzők akkor, a 14. század derekán láthattak. Munkánk végeztével pedig – a bevett középkori szokásnak megfelelően – nem maradhat el az áldomás sem!

A Berzsenyi Dániel Könyvtár helytörténeti klubja
sok szeretettel vár minden érdeklődőt
2019. május 23-án (csütörtökön) 17 órakor a

Ki játszik ilyet?
című retro gyermekportré és gyermekjáték kiállítás megnyitójára

A tárlatot megnyitja Dr. Illés Péter etnológus

A tárlat megtekinthető 2019. június 15-ig
a könyvtár nyitvatartási idejében


Kiállítóink
Ávár Mária
Dr. Balogh Lajos
Balogh Józsefné
Boros Miklós
Dobolánné Ács Rozália
Dobos Rita
Dobos Imréné
Edőcs Judit
Fa Józsefné
Fehér Csabáné
Fülöp Tibor
Harangozó Péter
Heckenast Gusztáv
Huszár Gyuláné
Imre Győzőné
Dr. Kaczmarski János
Dr. Kalocsai Péter
Kiss-Bozzay Katalin
Korinek Edina
Dr. Köbölkuti Katalin
Krisztik Pálné
Lasics Judit
Magyar Sándorné
Nagymiklósi Józsefné
Novák Natália
Pajor István
Pittmann Lászlóné
Pozsgai József
Sélleyné Kondor Rozália
Spiegler Tibor
Dr. Szabó Istvánné
Szigetváry Katalin
Tóth Erika
Tóth Józsefné
Tuider András
Zsigri Mária
Varga Gabriella
Varga Sándor
Vigh Józsefné
Wiktora Antal

Külön köszönjük Forgó Marianna Márta kecskeméti képes levelezőlap és kártyanaptár gyűjtőnek,
hogy a Gyermekképek és a 20-30-as évek gyermekei című összeállítását bemutathatjuk a tárlaton.

A Berzsenyi Dániel Könyvtár helytörténeti klubja
sok szeretettel vár minden érdeklődőt
2019. május 15-én 17 órakor
 
Várnainé Balogh Beáta régésztechnikus
Savaria, az eltűnt színek városa

című előadására
  
Helyszín: 
Helyszín: BDK, IV. emeleti előadóterem
Ha az antik világ ránk maradt épületeire gondolunk, legtöbbször hófehér márvány templomok és szobrok jutnak az eszünkbe, pedig az ókori világ tobzódott a színek fantasztikus tarkaságában. Savaria épületei sem voltak olyan hófehérek, mint azt az Iseum helyreállított szentélyére nézve gondolnánk! A színeknek annyi árnyalata volt, hogy össze sem számolhatták a savariai polgárok. S hogy honnan tudhatjuk ezt manapság?! Vitathatatlan forrásként ott van nekünk egy vulkán hamuja alól kiszabadított színpompás város, Pompei, melynek épületei megőrizték számunkra egy letűnt világ csodás színharmóniáját.
Szombathelyen 1937-től kezdve kerülnek elő az ókori belváros és a keleti szentélykörzet területéről falfestmény- és vakolattöredékek.  Az elmúlt 60 évben (2000 előtt) kevés figyelmet fordítottak a színvonalas falfestmények feldolgozására és publikálására. Az Éva-malom (Rákóczi utca - Thököly utca sarka) területén 1996-ban feltárt leletegyüttes volt az, amely a kezdetét jelentette a savariai falfestmény-kutatásnak.
Napjainkig a régészeti ásatási naplók és jelentések kb. 25 lelőhellyel kapcsolatban említenek római kori falfestményeket. Ebből 8 lelőhelyen végezhető látványos feldolgozás. A falfestménnyel díszített épületek többsége középület volt (fürdő, császári palota, szentély), de a nagyobb magánházak falainak festése is gyakran előfordult. Nemcsak az épületek belső terei, hanem a külső falfelületek is díszítésre kerültek. Azonban addig míg e „képhez" hozzá­férhetünk, igencsak küzdelmes utat kell végigjárnunk. A falképek feltárása, felszedése, konzerválása, restaurálása és rekonstrukciója - szemben más emlékcsoportokkal - az előkerülés pillanatától, a kutathatóság és értelmezhetőség pillanatáig sokszor évek munkája. " Ezeket a gondolatokat dr. Zsidi Paula régész, főmuzeológus fogalmazta meg és adott ösztönzést számomra, hogy kezdjek el a Savariában feltárt római falfestmények rekonstrukciójával behatóbban foglalkozni és törekedni arra, hogy ne csak a szakma, hanem a nagyközönség is felfedezhesse városunk egykori lakóinak elveszett színpompás hétköznapjait!

Hölgyek sírjainak nyomában a Szent Márton temetőben

A Szombathelyi Szépítő Egyesület és a
Berzsenyi Dániel Könyvtár helytörténeti klubja különleges
Anyák napi temetői sétát szervez Orbán Róbert vezetésével!

Gyülekező a Szent Márton temető bejáratánál
2019. május 2-án (csütörtökön) 16.15-kor


A sétára nem csak hölgyeket várunk!
 Tartsanak velünk! Szeretettel várunk a sétára minden érdeklődőt.


A Berzsenyi Dániel Könyvtár helytörténeti klubja
és a Vasi Múzeumbarát Egylet
sok szeretettel meghívja Önt, kedves családját, barátait

Bajzik Zsolt levéltáros

A kámoni Reiszig-kastély története
című előadására

Időpont: 2019. március 27. (szerda) 17 óra
Helyszín: BDK, IV. emeleti előadóterem

 
Az ún. Reiszig-kastély történetével kapcsolatban, az elmúlt évtizedekben több olyan megállapítás jelent meg a különböző tanulmányokban, amelyek nem voltak mindig igazán pontosak. Ennek oka az lehetett, hogy nem történt meg az épület történetének levéltári forrásokon alapuló feltárása. Ezekben az írásokban közös az a megállapítás, hogy a 16. századból származik az épület. A település korai birtokosai a Kámoniak, Herényiek, Hermányiak, Vátiak, Káldyak, Patyiak közül kerültek ki, majd a későbbiekben a Botka, Virágos, Gazdag, Kutasi, Szajky, Árvai, Lindamary, Heés, Gorup, Esterházy, Thassy, Lindamary, Bernáth és Reiszig családok nevével találkozhatunk a község történetében.
A kámoni kastélyt és a hozzá tartozó birtokot tulajdonosaik számos alkalommal elzálogosították; így került a 18. század közepén a jakabfai Bernáth család tulajdonába. A 19. század folyamán házasságkötés révén jutott az uradalom a Reiszig család birtokába, akik felújították, bővítették az ódon épületet, és angolparkot, kertet és gyümölcsöst létesítettek mellette. Az 1870-es években a környező települések birtokosain kívül Trefort Ágoston vallás- és közoktatási miniszter és Széll Kálmán pénzügyminiszter is vendégeskedett a kastélyban. A Reiszig család itt őrzött műtárgyaiból több darabot kiállítottak az 1912. évi Vasvármegyei Műtörténeti Kiállításon. A második világháborút követően az épületet államosították és lakásokat alakítottak ki benne. 1960-ban műemlékké nyilvánították, de a bejegyzést 1971-ben töröltek a tulajdoni lapról. Az 1965-ben felújított egykori Reiszig-kastély 1990-ben került a szombathelyi önkormányzat tulajdonába. Az ekkor bérlakásként funkcionáló házat teljesen lelakták, ezért a kastély sorsa hosszú évekig bizonytalanná vált. A helyi védelem alá kerülő épületet 2001 őszén megvásárolta és a műemléki szempontokat figyelembe véve felújította a Tender Kft.

A Berzsenyi Dániel Könyvtár helytörténeti klubja
és a Vasi Múzeumbarát Egylet
sok szeretettel várja Önt, kedves családját és barátait
2019. február 27-én, szerdán 17 órakor

Dr. Gráfik Imre néprajzkutató, muzeológus
A játékok játéka: a gombfoci

című előadására
A játék az ember természetes tevékenysége. Büszkék lehetünk arra, hogy a fiúk játékai körében ismert gombfoci magyar lelemény, s a magyar diaszpóra révén terjedt el a földkerekségen. A gombfociból kialakult sportjáték; a szektorlabda pedig az egyetlen sport, amelyet a magyarok adtak a világnak. Ennek a játéknak a kultúrtörténetét vázolja föl az előadás.

Felhívás

A Berzsenyi Dániel Könyvtár helytörténeti klubja
2019. május 23-án
gyermekportré és gyermekjáték kiállítást nyit,
amelyre várjuk a felajánlásokat!

Ezúttal olyan tárlatra készülünk, amelyik egy sajátos világot mutat be, melyből talán már egy kicsikét ki is nőttünk, talán el is felejtettünk, de ha mélyen magunkba nézünk, kiderül, hogy hordozzuk magunkban nagyon régen és igen kedves nekünk. Ez a gyerekjátékok világa.
Hozzák el és mutassák meg nekünk a féltve őrzött gyermekkori búgócsigájukat, lendkerekes autójukat, vagy azt a titkokkal teli babaházat, amely annyi örömöt okozott a hosszú téli estéken! Tervünk az, hogy megmutassuk azoknak, akiknek nem sikerült megőrizni a gyermekkorukat megédesítő bohócfigurát, kisvasalót, hogy van még ilyen és hogy gyermekeikkel, unokáikkal újra kézbe vehessék a régi idők egy darabkáját. Jó lenne újra együtt ülni a sötétben és önfeledten nézni azt a kis vászondarabot, amelyiken kedvenc diafilmjeink hősei újra megjelennek. Szeretnénk, ha az ifjabbak kézbe vehetnék azt a négerbabát, amiért annyit könyörögtünk szüleinknek, hogy megvegyék nekünk, és a kis fehér, szirénázó mentőautót is, amiért jó magaviseletet ígértünk cserébe.

Várjuk tehát a kiállításra felajánlott darabokat 2019. április 15-éig, melyekre természetesen a legnagyobb gondossággal vigyázunk. Mivel a kiállító helyiség befogadó képessége véges, ezért most csak az 1980 előtt készült és forgalmazott gyermekjátékokat tudjuk bemutatni. Az átvett tárgyakról, szokásunkhoz híven, átvételi elismervényt adunk. A tárgyakat zárt tárolókban helyezzük el, felügyeletükről gondoskodunk. Mivel a kiállítás időtartama alatt szeretnénk iskolai csoportoknak szervezett bemutatókat tartani, ezért olyan jelentkezőket is várunk, akik hozzájárulnak, hogy a gyerekek - felügyelet mellett - ki is próbálhassák ezeket a játékszereket. 

Miket várunk? Minden 1980 előtt iparilag vagy kézműves munkával készített gyermekjátékot, amelyik ép, hiánytalan, lehetőleg működőképes. Társasjátékokat, táblajátékokat, gyermekkártyákat, mechanikusan vagy elektronikusan működő játékszereket. Bábokat és népi játékokat. Különleges méretű, vagy működésükben különleges játékokat előzetes megbeszélés, egyeztetés után tudunk fogadni.

Mi az, amit nem kérünk? Gyermekkönyveket, valamilyen szempontból veszélyes játékszereket és balesetvédelmi, illetve érintésvédelmi szempontból nem biztonságos darabokat.
 
Várjuk tehát a felajánlásokat, hogy a tavalyi gyűjtős, vagy a retro tárlathoz hasonlóan igényes kiállítást tudjunk összeállítani. Köszönjük!
 
A felajánlott játékokat 2019. április 15-éig várjuk a könyvtár nyitvatartási idejében és minden esetben személyesen Szalainé Bodor Editnek kell átadni őket. (Előzetes időpont egyeztetés: bedit@bdmk.hu vagy 513-530/559 mell.)
 
A tárlat 2019. május 23-án nyílik és június 15-éig lesz megtekinthető! Utána a játékokat tulajdonosaik visszakapják.

Felhívás a Szombathely múltja iránt érdőklődőkhöz

Tisztelt Szombathelyiek!
A Magyar Nemzeti Levéltár Vas Megyei Levéltára, a Vasi Múzeumbarát Egylet 
és a Berzsenyi Dániel Könyvtár helytörténeti klubja „A márka neve: Savaria–Szombathely” címmel 2019-ben helytörténeti kiállítás, és ehhez kapcsolódó kísérőprogramok megrendezésére készül.
A szervezők a megyeszékhely nevét mint védjegyet használó források, információhordozók, képi és tárgyi emlékek összegyűjtésére és bemutatására vállalkoznak. A lappangó értékek felkutatásával és nyilvánosság elé tárásával formálni kívánják a Szombathelyről kialakult pozitív képet, erősítve ezzel a városlakók identitását, a településhez kötődését. A Savaria Történelmi Karnevál időszaka kiváló alkalmat kínál arra, hogy a helyi polgárok és az ide érkező látogatók egy kiállítás keretében megismerhessék azokat az emlékeket, amelyeken Szombathely neve hangsúlyozottan jelenik meg.

A szervezők olyan 19–20. századi dokumentumokat és tárgyakat keresnek, amelyeken a Savaria vagy Sabaria, illetve a Szombathely nevek fő helyen, mintegy márkajelzésként, napjaink divatos kifejezését használva „brandként” szerepenek. A magánszemélyektől, helyi gyűjtőktől és közgyűjteményekből összeválogatott legszebb, legkifejezőbb darabok 2019 augusztusában, a levéltárban megnyíló kiállításon lesznek láthatók.
A terv megvalósításához az Ön segítségére is szükség van! A szervezők várják minden helyi lakos jelentkezését, aki rendelkezik olyan, a Savaria vagy Szombathely nevet feltüntető, 2000 előtti időszakból származó dokumentummal, képpel, tárggyal, amelyet szívesen közkinccsé tenne, és a kiállítás időszakára rendelkezésre bocsátana. A tárlat végleges forgatókönyve az év során beérkezett anyag mennyisége és jellege alapján készül el. A kiállításhoz kapcsolódóan a helytörténeti gyűjtők anyagait bemutató előadásokra is sor kerül, adalékot szolgáltatva egy újabb „Szombathely-diskurzus” kezdeményezéséhez.

Mit keresünk? Szombathely felirattal ellátott sörös- és szódásüvegek, dísztárgyak, kerámiák, porcelánok (olvasó bagoly, tálca), érmek, plakettek, jelvények, emléktárgyak, sportrelikviák (zászlók, jelvények), címerek. Szombathelyi levélzárók és illetékbélyegek, plakátok, számolócédulák, képeslapok, idegenforgalmi kiadványok, térképek, könyvek, szórólapok, régi városi telefonkönyvek, meghívók, bőröndcímkék, kártya- és fali naptárak, grafikák, fényképek, szombathelyi útmutatók, belépőjegyek, villamosjegyek és bérletek, fejléces levélpapírok, részvények, stb.

Hol jelentkezhet? Amennyiben Ön bemutatásra érdemesnek tartott emlék(ek) birtokában van, kérjük, jelentkezzen az MNL Vas Megyei Levéltárában (Bajzik Zsolt levéltáros, Tel: 06 93/ 514-808, bajzik.zsolt@mnl.gov.hu), vagy a Vasi Múzeum-barát Egyletnél (Tóth Kálmán titkár, Tel: +36 30 9733328, titkar@muzeumbarat.hu), illetve a Berzsenyi Dániel Könyvtár helytörténeti klubjának képviselőinél (Szalainé Bodor Edit könyvtáros, Tel: 06 94/513-530/559-es mellék bedit@bdmk.hu)!

Legyen Ön is részese egy érdekes kiállítás létrehozásának!

A Berzsenyi Dániel Könyvtár helytörteneti klubja,
a Magyar Nemzeti Levéltár Vas Megyei Levéltára
és a Vasi Múzeumbarat Egylet
sok szeretettel várja Önt, kedves családját, barátait

Dr. Pál Ferenc levéltáros
Források és lehetőségek
egy paraszt család kutatásához

című előadására

Időpont: 2019. január 30. (szerda) 17 óra
Helyszín: BDK, IV. emeleti előadóterem
A könyvtár helytörténeti klubja 2018. októberben sorozatot indított a családkutatás segítésére, mely a második előadásához érkezett.
Magyarországon a paraszti társadalom történetének forrásadottságai az erőszakos téeszesítés valamint az ennek következtében kialakult elvándorlás következtében meglehetősen szűkösnek mondhatók. A felbomlott társadalmi kötelékek és a szétforgácsolódó identitástudat miatt a családkutatásnak meglehetősen sokféle alapokon kell nyugodnia. A levéltári-, könyvtári források, valamint az írott sajtó mellett szinte nélkülözhetetlen, hogy a kollektív emlékezetre és a kollektív tárgyi emlékekre is támaszkodjunk.
Dr. Pál Ferenc levéltáros vetítéses előadásában saját családtörténeti kutatását mutatja be, amelynek során az érdeklődők megismerkedhetnek ennek a hallatlanul érdekes nyomozómunkának a lépéseivel, amelynek során végigkövethetjük a magyar parasztság felemelkedését és elmúlását.

A Berzsenyi Dániel Könyvtár helytörténeti klubja szeretettel várja Önt, családját, barátait
 
Benkő Sándor fotóriporter
Sempervivum Savariense
című kiállításának megnyitójára
 és az azt megelőző a zanati és zsidó temetőkkel, valamint a Szent Márton kriptával
kapcsolatos kerekasztal-beszélgetésre
 2018. december 5-én 17 órára

 
 
A diskurzus résztvevői
Mayer László és Dr. Pál Ferenc levéltárosok
(MNL Vas Megyei Levéltár),
Dr. Kiss Gábor régész
(Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum)
Moderátor Merklin Tímea újságíró
  
Helyszín: BDK, földszinti előadóterem

A tárlat megtekinthető 2019. január 5-ig
 


A Berzsenyi Dániel Könyvtár helytörténeti klubja
sok szeretettel meghívja Önt, kedves családját, barátait

Spiegler Tibor helytörténész

Kioszk a Szent István-parkban
című előadására

Időpont: 2018. november 7. (szerda) 17 óra
Helyszín: BDK, IV. emeleti előadóterem

 
Éhen Gyula álmodta meg a "város zöld szívét", hogy az iparosodó Szombathely lakói itt sétálva kikapcsolódhassanak, pihenjenek, szórakozzanak, egy vállalkozó kedvű kávés, az igazi nagyvárosok mintájára, pedig olyan szórakozóhelyet épített, amely hamarosan a városiak kedvencévé vált. A megyeszékhely büszkesége, a villamos megkönnyítette az odajutást, a zenepavilonban játszó katonabandák pedig hatalmas vonzerőt jelentettek. Esténként az új csoda, a rádió sztárjai adtak hangversenyt, és itt mutatkozott be a mozi elődje, a bioscop is. A konyhája legendásan jó volt, a borai híresek és az itt mért sörök minőségét csak a vendéglátóhely kitűnő ásványvizei múlták felül.  Kevés olyan ismert vendéglős, kávés volt, aki ne próbálkozott volna a népszerű ligeti vendéglő működtetésével. A Kioszk története hol siker, hol bukás, ám mindenképpen figyelemre méltó. Létrehozásában olyan személyek vettek részt, akik a modern város kialakításában is jelentős szerepet játszottak: Rauscher Miksa építész, Bodányi Ödön városi főmérnök és Kovács Jakab, a Nagyszálló építtetője. A Kioszk egész működése viták és konfliktusok sorozata: heves szócsaták a képviselő-testületben, bírósági perek és szellemes újságcikkek. Ám, azt talán senki sem gondolná, hogy versek és ódák is születtek a létrejötte érdekében. Amilyen viharos volt a születése, legalább annyira zavaros és sejtelmes a pusztulása, legalábbis kettőnek. Mivel több is létezett, és az egyik még mindig áll! A Vas Megyei Levéltár őrzi a Kioszk iratait, tervrajzait, a könyvtár pedig a vele kapcsolatos újságcikkeket. A népszerű épületről és környezetéről nagyon sok fotó és levelezőlap készült. A vetített képes előadás - a szórakozóhely történetének ismertetése mellett - ebből a gazdag képanyagból igyekszik minél többet bemutatni.

Könyvtári segédlet családfakutatáshoz

A család, mint a nemzeti lét legkisebb hordozó egységének története része a magyar történelemnek, adatai fontosak lehetnek a történettudomány egyéb ágai számára is.
A segédlet célja a családfakutatás tevékenységének közérthetőbbé tétele, abban a reményben, hogy egyre többen és többen kapnak kedvet a saját családfájuk elkészítéséhez.

 ♦ tovább a segédlethez 

A Berzsenyi Dániel Könyvtár helytörténeti klubja
szeretettel várja
Önt, kedves családját és barátait az

Egyedül is megy - Családkutatás amatőröknek
című beszélgetésre
  
Aki kérdez: Spiegler-Kutasi Nikoletta könyvtáros
Aki válaszol: Spiegler Tibor helyismereti gyűjtő
  
Időpont: 2018. október 2. (kedd) 17 óra
Helyszín: BDK, IV. emeleti előadóterem
Az Országos Könyvtári Napok programsorozata Közös Tudás - Közösségi Hozzáférés címmel került összeállításra, hangsúlyozva a családok és a kulturális örökség jelentőségét. A családnak, mint a nemzeti lét legkisebb hordozó egységének története része a magyar történelemnek, adatai fontosak lehetnek a történelem egyéb ágai számára is. Az előadás célja, a családfakutatás tevékenységét közérthetőbbé tenni, azt remélve, hogy a hallottak, látottak után, egyre többen kapnak kedvet saját családfájuk, családtörténetük elkészítéséhez. Ha nemzeti múltunk értékeit meg akarjuk őrizni, ez nem képzelhető el a családok történetének kutatása és feltárása nélkül. Spiegler Tibor ismert helyismereti gyűjtő kutatása cseppet sem egyszerű vállalkozás, hisz olyan családban nőtt fel, ahol származása okán esetenként a személyek, esetenként a történet hiányzik. Családtörténetét lassan, fáradságos ám kitartó munkával építgeti. Ennek kulisszatitkaiba avatja be az érdeklődőket. A Berzsenyi Dániel Könyvtár a rendezvényhez kapcsolódóan egy lapozható könyvtári segédletet is megjelentet, mely ingyenesen hozzáférhető a könyvtárban.
A rögzített előadás visszanézhető a Hírlevél+ YouTube csatornáján.

Temetői séta
2018. szeptember 24-én 17 órakor
és október 6-án 10 órakor

 

Kedves Klubtagok, Érdeklődők!

Szombathelyi Szépítő Egyesület
és a Berzsenyi Dániel Könyvtár helytörténeti klubja
a korábbi években jellemző nagy sikerre való tekintettel
újra megszervezi a Szent Márton temetői sétát
Orbán Róbert vezetésével.

A séta nyilvános és ingyenes, bárki csatlakozhat hozzánk, akit érdekel a régi sírköveken őrzött várostörténet, családtörténet.

A Berzsenyi Dániel Könyvtár helytörténeti klubja
és a Szombathelyi Futóklub
szeretettel várja Önt, kedves családját és barátait
2018. szeptember 20-án 17 órakor
 
Hodossy Péter maratoni futó
(Csallóközkürt)
úti és élménybeszámolójára
 
Beszélgetőtárs lesz:
Pátkai Attila,
a Szombathelyi Futóklub vezetője, BSI Futónagykövet
 
Helyszín: BDK, 4. emeleti előadóterem


„Hodossy Péter hosszútávfutó vagyok. 1978. június 6-án születtem a felvidéki Dunaszerdahelyen, 1992-től Csallóközkürtön lakom. 2011-ben nősültem, egy kislányom van, Júlia. 1982 óta első típusú cukorbetegségben szenvedek, az első perctől fogva inzulinnal szúrom magamat, évtizedek óta naponta négy alkalommal. Serdülő koromtól fogva sportolok. 24 éve kerékpározom, 22 éve pedig lelkes amatőr futó vagyok. Ez idáig 106 klasszikus maratoni futóversenyen indultam és teljesítettem a távot Honolulutól New Yorkon és Bostonon át egészen Moszkváig. 2010-ben gyalogosan keltem át az öcsémmel, Tamással a Kárpát-medencén nyugat-keleti irányba. Nemeshodosról indultunk és a csíksomlyói búcsúba érkeztünk: a 850 km-es távot 32 nap alatt tettük meg. 2014-ben a Kárpát-medence legmagasabb hegycsúcsát, a Gerlachfalvi-t is megmásztam. Évek óta versenyeket is szervezek, ezzel is népszerűsítve a hosszútávfutást. Eddig két könyvem jelent meg. Az első, Aki útnak indul el: futócipős kalandom a világgal címmel jelent meg 2010-ben, míg a második kötet, a Felvidéki vándorok 2013-ban látott napvilágot. A mai napig hozzávetőlegesen 200 előadást tartottam Kanadától, Délvidéken és Kárpátalján, illetve Felvidéken át Magyarországig.”


A Berzsenyi Dániel Könyvtár helytörténeti klubja
sok szeretettel meghívja Önt, kedves családját, barátait
 
Kiss Gábor muzeológus
(Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum)

Az elfeledett szombathelyi vár
 című előadására
 
Időpont: 2018. május 2. (szerda) 17 óra
Helyszín: BDK, IV. emeleti előadóterem

 
Sok szombathelyi nem is tudja, hogy lakóhelyén egykor vár állott, ráadásul egy olyan erődítmény, amely még a török ellen is biztonságos menedéket nyújtott. A hajdan volt erősségre ma már mindössze egy utcanév (a Várköz), a püspöki palota „püspökvár” elnevezése és a Romkertben látható néhány falmaradvány emlékeztet. Emlékét azonban mára már elmosta az idő múlása.
Maga a vár Savaria 4. században épült helytartói palotájából fejlődött ki. Először a Nyugat-Dunántúlt elfoglaló Frank Birodalom sabariai grófjai, majd pedig a magyar királyok szombathelyi várnagyai építették tovább. Valamikor a 12. század végén királyi adományból került a győri püspökök birtokába, akik az idő folyamán többször is korszerűsítették. Utolsó nagy átépítésére a 15. században került sor, ezt követően már csak a tűzfegyverek elleni hatékonyabb védekezés érdekében bővítették.
A vár két részből állt: a kerek alaprajzú belső várból, benne a palotával, amely a győri püspök itteni rezidenciája volt, és a külső várból, amely gazdasági célokat szolgált. Ez utóbbiban voltak a különféle raktárak, istállók, ólak, pincék, konyhakertek, de itt állt egyebek mellett az iskola is. Legjelentősebb épülete azonban a Szűz Mária-vártemplom volt, körülötte a temetővel. E templomban lelt otthonra 1578-ban a vasvári társaskáptalan testülete, amikor a török veszély miatt gazdag levéltárukkal együtt el kellett hagyniuk az eredeti megyeszékhelyt, Vasvárt.
A 18. századra a szombathelyi vár viszont már olyan rossz állapotba került, hogy az 1777-ben megalapított új szombathelyi egyházmegye első püspöke nemsokára lebontása mellett döntött. 1791-ben köveit az új székesegyház alapjaiba építették be. A földig rombolt vár alapfalaira csak másfél évszázaddal később, 1938-ban bukkantak rá.
Fizikailag ennyi maradt hát a sokat látott várból, amelynek történeténél már csak birtokosainak élete és személyisége érdekesebb! Érdemes megismerkednünk velük, hiszen nagyrészt ők alakították vagy befolyásolták városunk történetének alakulását!
A rögzített előadás visszanézhető a Hírlevél+ YouTube csatornáján.


A Berzsenyi Dániel Könyvtár helytörténeti klubja
sok szeretettel meghívja Önt, kedves családját, barátait

Pintér Bálint (művészettörténet mesterszakos hallgató, Budapest)


A szombathelyi Bagolyvár helye
az építészet történetében

 
című előadására

Időpont: 2018.  március 27. (kedd) 17 óra
Helyszín: BDK, IV. emeleti előadóterem

 
1851-ben a Nárai út melletti szőlőhegy lejtős területén – a romantikus és az angol picturesque felfogásnak megfelelően – felépült egy különleges kastély, a Bagolyvár. Ezen épület már régóta a lakosság érdeklődésének a középpontjában állt, amelynek kiváló bizonyítékai az évtizedek során kialakult kalandos históriák, történetek, illetve maga a ragadványnév (Bagolyvár) létrejötte. Az épület a népszerűségét a festői elhelyezésének és az erődített várkastély jellegének köszönheti. Ennek ellenére a Bagolyvárnak a felépülést követően majd fél évszázadot kellett várnia arra, hogy egyáltalán megemlítsék az útikalauzok, illetve általános leírások készüljenek róla. A tudományos feldolgozás hiányosságait bizonyítja azon tény, miszerint Prof. Dr. Sisa József 1996-os tanulmánya óta nem született építészettörténeti szempontból jelentős publikáció a kastélyról. Ennek következtében a Bagolyvár a művészettörténet-írás perifériáján kapott helyet, holott stílusa miatt kulcsfontosságú szereplője lehetne a hazai építészettörténetnek. A Bagolyvár az egyik legelső példája a félköríves romantikus stílus megjelenésének Magyarországon, amely rendkívül kiforrott és kvalitásos formában nyilvánul meg. Homlokzatát sajátos terrakotta díszek ékesítik, amik a 19. század közepén meglehetősen ritkák a magyar területeken, ugyanis használatuk igazán csak a Zsolnay-gyár beindulása után lesz általános az országban. Ezen időszakban a díszítő kerámiák alkalmazását csak a legkiválóbb építészeknél figyelhetjük meg, úgymint az osztrák Ludwig Förster és Theophil Hansen közös munkáin (pl.: bécsi Arsenal), valamint Ybl Miklós 1845 és 1860 között tervezett világi és egyházi épületein (pl.: ikervári Batthyány-kastély, Unger-ház, nagycenki plébániatemplom). Az előadásomban a Bagolyvár viszontagságos történetének ismertetése mellett elsősorban az épület művészettörténeti jelentőségére szeretnék rávilágítani, valamint tisztáznám a kastély építése körül felmerülő bizonytalanságokat.
A rögzített előadás visszanézhető a Hírlevél+ YouTube csatornáján.

„Boldog a gyűjtőszenvedély-áthatotta ember”
Goethe

A Berzsenyi Dániel Könyvtár Helytörténeti Klubja és a Vasi Múzeumbarát Egylet
sok szeretettel vár minden érdeklődőt
 
2018. február 28-án (szerdán) 17 órára
 

A derelyeszaggatótól a vasutas sapkáig
- Mindent gyűjtő magángyűjtők -
című kiállítás megnyitójára
 
A tárlatot megnyitja
Masszi Ferenc képzőművész
 
Közreműködik a Gyűjtők Versmondó Köre


A tárlat megtekinthető: 2018. március 17-ig a könyvtár nyitvatartási idejében
 
  Kiállítóink:  
Bajzik Zsolt • Öngyújtók
Dr. Balogh Lajos • Déligyümölcsös címkék
Barasits Flóra • Déligyümölcsös címkék
Bincze Gézáné • Családi relikviák
Déri Norbert • Star Wars és Gyűrűk Ura relikviák, fotótechnikai eszközök
Erdélyi Tamás • Sörös relikviák
Foki Éva • Miskakancsók, filmjelenetek
vitéz Fonyódi László • Keleti országok érdemrendjei
Fülöp Tibor • Távközlési relikviák, ipartörténeti emlékek
Dr. Gátay Szilárdné • Üvegtermékek
Heckenast Gusztáv • Söröspoharak
Hetényi József • Egyenruhagombok, vasúti igazolványok és menetjegyek, csokoládé reklámok, takarékbetétkönyvek, szorgalomjegyek
Juhász Lajos • Italosflaskák
Kiss-Bozzay Katalin • Régi korok tárgyi emlékei
Kovács István • Telefonok
Kovács Mária • Cserépsípok
Nagy Ferenc • Különleges érmék és érmek
Nagy Lajos • Petróleumlámpák
Németh Gabriella • Malacok
Németh Gyula • Vasutas sapkák
Pajor István • Korjelvények
Pittmann Lászlóné • Órakulcsok, parasztékszerek
Poór András • Régi korok relikviái
Prófusz György • 3D-s tárgyak
Pusztai Szabolcs • Pecsétes téglák
Samu Sándor Bálint • Kávécukrok
Semei Ferenc • Lemezborítók, koncertjegyek, dimenziós képeslapok
Spiegler Tibor • Szombathelyi dísztárgyak, porcelánbaglyok, WC-lehúzók
Tolnai Borbála • Gyümölcscsomagoló selyempapírok, radírok
Torjay Valter • Gramofonlemezek
Tóth Erika • Porcelánbabák
Tóth József • Motorfűrészek
Tóth (Lőcsei) Péter • Tintatartók
Prof. Dr. Vig Károly • Derelyeszaggatók

„Soha nem éreztem magam szenvedélyes gyűjtőnek, de ha körülnézek a lakásban, kénytelen vagyok észrevenni, hogy egy csomó mindenből nélkülözhetően sok felesleges darabom van. Könyvek, díszpárnák, fehér porcelánedények, képek, gyertyatartók, bögrék... Azt ugyan nem tudom, hogy hány darabtól nevezhetünk valamit gyűjteménynek, és azt sem, hogy ez mikortól válik szenvedéllyé. Talán nem is annyira a mennyiség, mint inkább a számunkra különleges darab megszerzésének ellenállhatatlan vágya a választóvíz, az a pillanatnyi érzés, hogy nélküle sem hazamenni, sem élni nem tudok tovább.”
Ujvári Bea

A Berzsenyi Dániel Könyvtár helytörténeti klubja
és a Vasi Múzeumbarát Egylet
sok szeretettel meghívja Önt, kedves családját, barátait

Bajzik Zsolt levéltáros (MNL Vas Megyei Levéltár)

Az egykori szombathelyi Práter
– ma Gáyer és Brenner park – története

című előadására

Időpont: 2018. január 24. 17 óra
A kiegyezés idején, Szombathelyen még nem létezett közpark, de a kérdéses terület sem tartozott a 19. században még szervesen a város belterületéhez. Az egykor Szőkeföldének is nevezett nemesi birtok a 20. század elejére a település fontos zöldterületévé vált. A szőkeföldi birtok központja a Práter nevet viselte, mind a helyi szóhasználatban, mind helyrajzi megjelölésként. Tartalma és terjedelme többrétű volt, hiszen vonatkozott a központi épületre, az uradalom tartozékaira is, sőt szinonimaként is használták. A „Szőkefölde” és a „Práter” helynevek, a tulajdoni viszonyok alapvető megváltozása után szinte teljesen feledésbe merültek Szombathelyen. A város területén belüli, a Batthyányak kezében lévő legnagyobb feudális eredetű világi földtulajdon a 19. század végén polgári tulajdonba kerülve felszámolódott. Az 1920-30-as években a Práternek is hívott területek adásvétel útján a város tulajdonába kerültek. Nyilvános parkokat – a Gáyer- és Brenner-parkot, majd Puskin-ligetet – hoztak létre itt. Az eredeti területnek és az ott létezett parknak nem volt különösebb kertépítészeti jelentősége, de napjainkban, feltételezhetően, a legrégibb eredetű és növényállományú közparkoknak tekinthetők Szombathelyen. A faállomány ritkább volt a jelenleginél, viszont nagyobb gyepfelületek, virágcsoportok élénkítették a képet. Ezek a zöldterületek az 1930-as évek közepétől már közparkokként funkcionáltak, amelyek azóta is számos fontos funkciót töltenek be a városlakók életében. Nem csak játszótérként, sporttérként, emlékezeti helyként funkcionálnak, de a Gáyer-park például a Savaria karnevál „Kalandvár” elnevezésű gyermekrendezvényének is helyet ad. A város ezen területének története jól dokumentált, számos levéltári és könyvészeti forrás, korabeli fotó őrzi az események, rendezvények emlékét. Az itt álló építmények is jelentősek: gondoljunk csak az egykori Brenner-villára, vagy a város „fiatalabb” víztornyára.

Te mit gyűjtesz?
- felhívás -
 
A Berzsenyi Dániel Könyvtár
helytörténeti klubja 
és a Vasi Múzeumbarát Egylet kiállítást szervez a hagyományostól eltérő magángyűjtemények legextrémebb darabjainak bemutatására.
  - Mit gyűjtesz?
     - Szódás üveget,
        avitt süveget,
        téglát, cserepet,
        ablakkeretet,
        motort, autót,
        WC-lehúzót!
- Te nem vagy komplett?

- Mit gyűjtesz?
         színes kavicsot,
         cipőt, papucsot,
         sapkát, kalapot,
         rozsdás lakatot,
         bicajt s kereket,
         szénás szekeret!
- Te nem vagy komplett?
         
- Mit gyűjtesz?
          kócos pamutot,
          hangyát, mamutot,
          sípot, furulyát,
          titkos skatulyát,
          tarka gombokat,
          ünnepnapokat!
- Te nem vagy komplett!


Spiegler Tibor szerzeménye

Olyan tárgyakat várunk, melyek gyűjtése a hétköznapi emberek számára furcsa, egyedi, különleges. (A versben foglaltak is jöhetnek, kivéve a mamut helyhiány miatt.)

Mivel nem egy magángyűjtemény bemutatását tervezzük, hanem a sokszínűségen van a hangsúly, arra kérünk Mindenkit, hogy válogasson a relikviái közül, hiszen gyűjteményenként csak néhány tárgyat van módunkban bemutatni.
 
A kiállításmegnyitó tervezett időpontja 2018. február 28., így január folyamán várjuk a jelentkezéseket. Kérjük, hogy elsőként levélben (bedit@bdmk.hu) vagy telefonon (94/513-530/559 mell.) egyeztessenek Szalainé Bodor Edit helyismereti könyvtárossal és csak utána, a megbeszélt időpontban hozzák be a felajánlott tárgyakat!
 

Üdvözlettel, a szervezők

A Berzsenyi Dániel Könyvtár helytörténeti klubja
szeretettel várja Önt, kedves családját és barátait
2017. november 28-án 17 órakor

Sajtó a századfordulótól az ezredfordulóig
című kerekasztal-beszélgetésre

A rendezvény résztvevői
Halmágyi Miklós és Nagy Ildikó újságírók,
Melega Miklós, a Magyar Nemzeti Levéltár Vas Megyei Levéltár igazgatója

A beszélgetést vezeti Merklin Tímea újságíró

Merklin Tímea ajánló sorai:

Sajtó a századfordulótól az ezredfordulóig címmel rendez kerekasztal-beszélgetést a Berzsenyi Dániel Könyvtár a Vasmegyei Lapok alapításának 150. évfordulója alkalmából.

Mennyire dokumentatív értékűek a hírlapok? Hogyan és miből lett hír a különböző korszakokban? Miként lehet információkat nyerni a hirdetésekből? Milyen szerkesztési elveket követtek a print sajtó szerkesztői a századforduló és az ezredforduló között? Milyen célok vezették akkoriban az újságírást? Hogyan lehetett jó témára találni az internet előtti világban? Adott témához hogyan választódik ki az objektív vagy szubjektív a műfaj? Ezekről kérdezünk kutatót, szerkesztőt, újságírót, akik a munkájukban meghatározó információgyűjtésről és azok hátterében álló feladatokról, találkozásokról is mesélnek, valamint megismerhetünk néhányat kedvenc történeteik közül.

Tengerészsorsok a vitrinben

Az Országos Könyvtári Napok keretében,
a Berzsenyi Dániel Könyvtár helytörténeti klubjának vendégeként,

2017. október 5-én 17 órakor

Hideg István, a szombathelyi Matrózmúzeum alapítója beszélget
Spiegler Tibor helytörténésszel

A rendezvényen való részvétel ingyenes
A program keretében megvásárolható az egyesület Matróznaplók címmel megjelent kiadványa


Vasi k.u.k matrózok Hagyományőrző Csoport
A szombathelyi matrózmúzeum előzetes bejelentkezés alapján látogatható.
Cím: 9700 Szombathely, Rumi út 97. 
• Telefonszám: 06/30/499-0457
Internetes elérhetőség: http://vasikukmatrozok.ewk.hu/

Temetői séta
2017. szeptember 26-án és október 7-én
 

Kedves Klubtagok, Érdeklődők!

Szombathelyi Szépítő Egyesület és a Berzsenyi Dániel Könyvtár helytörténeti klubja a tavalyi nagy sikerre való tekintettel újra megszervezi a Szent Márton temetői sétát, ezúttal Orbán Róbert vezetésével. A séta nyilvános és ingyenes, bárki csatlakozhat hozzánk, akit érdekel a régi sírköveken őrzött várostörténet, családtörténet.

 

Bizonyára tudjátok, hogy Szombathelyen található Európa egyik legrégebbi és legtovább használt sírkertje, a Szent Márton úti temető, mely az első századtól egészen 1977-ig működött. Ennek köszönhetően a város számtalan neves személyének, családjának sírja fellelhető a sírkertben.
Többek között itt nyugszik Balogh Gyula egykori lapszerkesztő, levéltáros, újságíró, Bodányi Ödön, a város egykori főmérnöke, Bozzay Ödön szobrász, Eredics Ferenc jogász, politikus, a Szombathelyi Általános Takarékpénztár egyik megalapítója, később titkára. Ha tovább haladunk, a borostyán alól kivillan Herbst Géza egykori jogásznak, a kőszegi járás szolgabírájának, majd a vármegye főjegyzőjének, később alispánjának elegáns sírköve.
A temető legnagyobb mauzóleuma, a Hübner családé. Hübner János építkezési vállalkozó, 1848-as nemzetőr volt, aki bár nem igazán tudott magyarul, mégis a szívén viselte a haza sorsát. Az ő nevéhez köthető a szombathelyi evangélikus templom 48 méter magas tornyának felépítése is.
Itt nyugszik Kapossy János művészettörténész, levéltáros, a magyarországi barokk művészet kutatója is, akinek egyik legjelentősebb műve az 1922-ben megjelent A szombathelyi székesegyház és mennyezetképei című kötet.
Knebel Ferenc és Vizmathy Géza neve valószínűleg mindenkinek ismerősen cseng. Két jelentős fényképészről van szó, kiknek fotóit nemrég megcsodálhattuk a Savaria Múzeum Fényérzék kiállításán és a Vas Megyei Levéltárban.
 
Igazán nívós lista és persze a nevek felsorolását még lehetne folytatni.
 
És természetesen nemcsak az elhunytak között vannak jeles személyek, hanem a sírkövek készítői között is. A Vizmathy család gyermekeinek síremléke például Merkly Ferenc szobrászművész munkája.
 
Ezen kis ízelítő után hívunk és várunk Benneteket, Családtagjaitokat, Barátaitokat 2017. szeptember 26-án (kedden) a temető bejáratához, ahonnan a séta 16 órakor indul Orbán Róbert vezetésével.
Reméljük szép időnk lesz. Természetesen szakadó esőben a séta elmarad.
 
Ha pedig valaki más irányú elfoglaltsága miatt nem tud kedden velünk tartani, akkor október 7-én (szombaton) 14.30-kor pótolhatja a mulasztást, szintén Orbán Róbert kalauzolásával.
 
Várunk Mindenkit sok szeretettel!
 
A szervezők
 
Bődi Lívia, a Szombathelyi Szépítő Egyesület elnöke
Szalainé Bodor Edit és Spiegler Tibor, a helytörténeti klub szervezői

 

A Berzsenyi Dániel Könyvtár helytörténeti klubja
szeretettel várja Önt és kedves családját, barátait
2017. április 27-én 17 órára

Azok az 50-es, 60-as évek
címmel a korszak tárgyi emlékeiből megrendezett kiállítás megnyitójára

A tárlatot az érdeklődők figyelmébe ajánlja:
Zsámboki Árpád, a Vas Megyei Honismereti Egyesület elnöke


Látható 2017. május 31-ig
a Berzsenyi Dániel Könyvtár nyitvatartási idejében


A kiállítás nem jöhetett volna létre
a következő személyek felajánlásai és segítsége nélkül:

Balogh Lajosné • Bányai Lászlóné • Bozzai Judit • Brückler Zsuzsanna
Csönge Márta • Dobolánné Ács Rozália • Erdélyi Tamás • Foki Éva • Fülöp Tibor
Heckenast Gusztáv • Horváthné Kupi Ildikó • Kovács István • Mészáros Jánosné
Nagy Marianna Zsuzsanna • Nagymiklósi Józsefné • Pajor István • Palkó Andrea
Semei Ferenc • Spiegler Tibor • Tóth Lászlóné • Tóth Péter • Zsigri Mária
Köszönjük!

 „Ha választhatsz a legenda
és a valóság között, mindig a legendát válaszd.
A valóság ugyanis túlságosan prózai” (John Ford)


A Berzsenyi Dániel Könyvtár helytörténeti klubja
sok szeretettel vár minden érdeklődőt
2017. április 19-én 17 órára

Feiszt György levéltáros

Vas megyei legendák
• Nagysimonyi, Dugovics Titusz szülőfaluja •
• Markusovszky Lajos, Görgey Artúr törzsorvosa •
• az ivánci kereszt • a nemesmedvesi harangszó •
• Jávor Pál Szombathelyen érettségizett •


című előadására

Csatlakozz az esemény Facebook-oldalához!

A Berzsenyi Dániel Könyvtár helytörténeti klubja szeretettel várja
 2017. március 23-án 17 órakor
 
Torjay Valter művészettörténész
 "Hölgyek, bútorok, fotók és kósza gondolatok"
című fotótörténeti előadására
 

K Í S É R Ő R E N D E Z V É N Y
 Kerekasztal-beszélgetés az Életünk 2017/3. számáról
 Vendégek:
Torjay Valter művészettörténész
Merklin Tímea újságíró
Némethné Ódor Edit, az SZOSZSZC Oladi Szakgimnáziuma
és Szakközépiskolája igazgatóhelyettese
 és dr. Bokányi Péter, az Életünk c. folyóirat szerkesztője


Letölthető plakátért ide kattintson!
A Berzsenyi Dániel Könyvtár helytörténeti klubja
szeretettel hívja Önt és kedves családját, barátait

Spiegler Tibor magángyűjteményéből

Polgárkisasszonyok és úrihölgyek
címmel
2017. március 7-én 17 órakor
megnyíló női portréfotó kiállítására


♦♦


A tárlatot divattörténeti előadás nyitja meg
„Minden utánzás törvényesen tiltatik”
Szombathelyi divat a XIX-XX. század fordulóján
címmel

Előadó: Némethné Ódor Edit

a SZOSZSZC Oladi Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája igazgatóhelyettese

Helytörténeti klub alakul
2016. október 6-án 17 órakor

a Berzsenyi Dániel Könyvtárban!

 
A klubnak bárki (magánszemély vagy közösség) a tagja lehet, akit érdekel Szombathely és Vas megye története.

Az összejövetelek negyedévente kerülnek megszervezésre, beszélgetős, családias hangulatban.

Tagdíj, kötöttség nincs, csak - reményeink szerint - jó társaság, érdekes előadások és közös programok.
Miért érdemes csatlakozni? Mert a tagság rendszeres tájékoztatást kap a Vas megyei vonatkozású, a könyvtár állományába újonnan bekerült dokumentumokról, az intézmény rendezvényeiről. A tagok beleszólhatnak a programok tematikájába, javasolhatnak előadókat, akiket szívesen meghallgatnának, sőt maguk is bemutathatják gyűjteményüket, vasi vonatkozású „kincseiket”. Nem titkolt szándékunk az is, hogy segítsük a forrás- és helytörténeti kutatást, az érdeklődők megismerkedhessenek a történettudományi segédtudományokkal (pl. heraldika) és fel szeretnénk hívni a figyelmet a hiteles forrásokon alapuló kutatások fontosságára.
 
Az alakuló ülésen kerül sor a névválasztásra: a javaslatokat akár előre is el lehet küldeni a bedit@bdmk.hu címre. Fél évre szóló ingyenes olvasójegyet kap, akinek a javaslatát a tagság elfogadja.
 
Az első alkalom témája: Mennyire kicsi egy aprónyomtatvány? Előadó Spiegler Tibor lesz, aki nem mindennapi magángyűjteményéből válogat. A program aktualitását az adja, hogy a könyvtár gyűjteményéből közel hatezer darab aprónyomtatvány került digitalizálására és vált hozzáférhetővé a világhálón.
 
A program után meg lehet tekinteni a könyvtár, olvasóktól elzárt, helyismereti gyűjteményét, kézbe lehet fogni 19. századi aprónyomtatványokat és utoljára végig lehet nézni a Szombathely eltűnt épületei tárlatot.
 
Várunk minden érdeklődőt október 6-án 17 órára a Berzsenyi Dániel Könyvtárba.
 


A klub szervezői: Szalainé Bodor Edit és Spiegler Tibor

 


Elérhetőségek
Nyitvatartás
Új könyvek
Rólunk írták
Archívum
Keresés a honlapon
Vas Megyei Irodalmi Út
Szavazás
Ön szerint szükség van a házi kölcsönzésre?
Igen, mert sok az otthonából nehezen kimozduló idős vagy fogyatékkal élő ember, akinek fontos az olvasás, a kultúra.
Igen, mert az ellátottak így nem csak könyvet/filmet/ zenét kapnak havi rendszerességgel, hanem figyelmet, jó szót is.
Igen, mert a családtagoknak erre már nem biztos, hogy marad ideje, energiája.
Nem, mert a családtagok erről tudnak gondoskodni.
Nem, mert a lakásba nem szívesen engedünk be "idegent".
Nem, mert elegendő szórakozás a televízió és a rádió.
 
 
 
 
Legyen a kezdőlapom | Hozzáadás a kedvencekhez | Impresszum | Kapcsolatfelvétel Copyright © 1997-2008. Berzsenyi Dániel Könyvtár. Minden jog fenntartva.
Utolsó frissítés dátuma: 2020-05-28 www.ysolutions.hu
 
 
Kezdőlap