A könyvtárosság etikai kódexe Hasznos linkek E-könyvtárak Virtuális könyvtárak RSS Vaklap AA
Kezdőlap Impresszum és oldaltérkép Kapcsolatfelvétel
Programok
Rendezvények
Könyvtár másként
Keresés a könyvtár katalógusában - OPAC
OPAC - Mobilra
Vasi Digitális Könyvtár
Vasi Könyvtári Portál
Városi fiókkönyvtáraink
Elismeréseink
Könyvtárunkról kisebbségi nyelveken
Partnerkönyvtárak
Fenntartóink, támogatóink
Közérdekű adatok
Pályázataink
KSZR
www.niif.hu
Bejelentkezés
Helytörténeti klub 2016-2018

A Berzsenyi Dániel Könyvtár helytörténeti klubja
és a Vasi Múzeumbarát Egylet
sok szeretettel meghívja Önt, kedves családját, barátait

Bajzik Zsolt levéltáros

A kámoni Reiszig-kastély története
című előadására

Időpont: 2019. március 27. (szerda) 17 óra
Helyszín: BDK, IV. emeleti előadóterem

 
Az ún. Reiszig-kastély történetével kapcsolatban, az elmúlt évtizedekben több olyan megállapítás jelent meg a különböző tanulmányokban, amelyek nem voltak mindig igazán pontosak. Ennek oka az lehetett, hogy nem történt meg az épület történetének levéltári forrásokon alapuló feltárása. Ezekben az írásokban közös az a megállapítás, hogy a 16. századból származik az épület. A település korai birtokosai a Kámoniak, Herényiek, Hermányiak, Vátiak, Káldyak, Patyiak közül kerültek ki, majd a későbbiekben a Botka, Virágos, Gazdag, Kutasi, Szajky, Árvai, Lindamary, Heés, Gorup, Esterházy, Thassy, Lindamary, Bernáth és Reiszig családok nevével találkozhatunk a község történetében.
A kámoni kastélyt és a hozzá tartozó birtokot tulajdonosaik számos alkalommal elzálogosították; így került a 18. század közepén a jakabfai Bernáth család tulajdonába. A 19. század folyamán házasságkötés révén jutott az uradalom a Reiszig család birtokába, akik felújították, bővítették az ódon épületet, és angolparkot, kertet és gyümölcsöst létesítettek mellette. Az 1870-es években a környező települések birtokosain kívül Trefort Ágoston vallás- és közoktatási miniszter és Széll Kálmán pénzügyminiszter is vendégeskedett a kastélyban. A Reiszig család itt őrzött műtárgyaiból több darabot kiállítottak az 1912. évi Vasvármegyei Műtörténeti Kiállításon. A második világháborút követően az épületet államosították és lakásokat alakítottak ki benne. 1960-ban műemlékké nyilvánították, de a bejegyzést 1971-ben töröltek a tulajdoni lapról. Az 1965-ben felújított egykori Reiszig-kastély 1990-ben került a szombathelyi önkormányzat tulajdonába. Az ekkor bérlakásként funkcionáló házat teljesen lelakták, ezért a kastély sorsa hosszú évekig bizonytalanná vált. A helyi védelem alá kerülő épületet 2001 őszén megvásárolta és a műemléki szempontokat figyelembe véve felújította a Tender Kft.

A Berzsenyi Dániel Könyvtár helytörténeti klubja
és a Vasi Múzeumbarát Egylet
sok szeretettel várja Önt, kedves családját és barátait
2019. február 27-én, szerdán 17 órakor

Dr. Gráfik Imre néprajzkutató, muzeológus
A játékok játéka: a gombfoci

című előadására
A játék az ember természetes tevékenysége. Büszkék lehetünk arra, hogy a fiúk játékai körében ismert gombfoci magyar lelemény, s a magyar diaszpóra révén terjedt el a földkerekségen. A gombfociból kialakult sportjáték; a szektorlabda pedig az egyetlen sport, amelyet a magyarok adtak a világnak. Ennek a játéknak a kultúrtörténetét vázolja föl az előadás.

Felhívás

A Berzsenyi Dániel Könyvtár helytörténeti klubja
2019. május 23-án
gyermekportré és gyermekjáték kiállítást nyit,
amelyre várjuk a felajánlásokat!

Ezúttal olyan tárlatra készülünk, amelyik egy sajátos világot mutat be, melyből talán már egy kicsikét ki is nőttünk, talán el is felejtettünk, de ha mélyen magunkba nézünk, kiderül, hogy hordozzuk magunkban nagyon régen és igen kedves nekünk. Ez a gyerekjátékok világa.
Hozzák el és mutassák meg nekünk a féltve őrzött gyermekkori búgócsigájukat, lendkerekes autójukat, vagy azt a titkokkal teli babaházat, amely annyi örömöt okozott a hosszú téli estéken! Tervünk az, hogy megmutassuk azoknak, akiknek nem sikerült megőrizni a gyermekkorukat megédesítő bohócfigurát, kisvasalót, hogy van még ilyen és hogy gyermekeikkel, unokáikkal újra kézbe vehessék a régi idők egy darabkáját. Jó lenne újra együtt ülni a sötétben és önfeledten nézni azt a kis vászondarabot, amelyiken kedvenc diafilmjeink hősei újra megjelennek. Szeretnénk, ha az ifjabbak kézbe vehetnék azt a négerbabát, amiért annyit könyörögtünk szüleinknek, hogy megvegyék nekünk, és a kis fehér, szirénázó mentőautót is, amiért jó magaviseletet ígértünk cserébe.

Várjuk tehát a kiállításra felajánlott darabokat 2019. április 15-éig, melyekre természetesen a legnagyobb gondossággal vigyázunk. Mivel a kiállító helyiség befogadó képessége véges, ezért most csak az 1980 előtt készült és forgalmazott gyermekjátékokat tudjuk bemutatni. Az átvett tárgyakról, szokásunkhoz híven, átvételi elismervényt adunk. A tárgyakat zárt tárolókban helyezzük el, felügyeletükről gondoskodunk. Mivel a kiállítás időtartama alatt szeretnénk iskolai csoportoknak szervezett bemutatókat tartani, ezért olyan jelentkezőket is várunk, akik hozzájárulnak, hogy a gyerekek - felügyelet mellett - ki is próbálhassák ezeket a játékszereket. 

Miket várunk? Minden 1980 előtt iparilag vagy kézműves munkával készített gyermekjátékot, amelyik ép, hiánytalan, lehetőleg működőképes. Társasjátékokat, táblajátékokat, gyermekkártyákat, mechanikusan vagy elektronikusan működő játékszereket. Bábokat és népi játékokat. Különleges méretű, vagy működésükben különleges játékokat előzetes megbeszélés, egyeztetés után tudunk fogadni.

Mi az, amit nem kérünk? Gyermekkönyveket, valamilyen szempontból veszélyes játékszereket és balesetvédelmi, illetve érintésvédelmi szempontból nem biztonságos darabokat.
 
Várjuk tehát a felajánlásokat, hogy a tavalyi gyűjtős, vagy a retro tárlathoz hasonlóan igényes kiállítást tudjunk összeállítani. Köszönjük!
 
A felajánlott játékokat 2019. április 15-éig várjuk a könyvtár nyitvatartási idejében és minden esetben személyesen Szalainé Bodor Editnek kell átadni őket. (Előzetes időpont egyeztetés: bedit@bdmk.hu vagy 513-530/559 mell.)
 
A tárlat 2019. május 23-án nyílik és június 15-éig lesz megtekinthető! Utána a játékokat tulajdonosaik visszakapják.

Felhívás a Szombathely múltja iránt érdőklődőkhöz

Tisztelt Szombathelyiek!
A Magyar Nemzeti Levéltár Vas Megyei Levéltára, a Vasi Múzeumbarát Egylet 
és a Berzsenyi Dániel Könyvtár helytörténeti klubja „A márka neve: Savaria–Szombathely” címmel 2019-ben helytörténeti kiállítás, és ehhez kapcsolódó kísérőprogramok megrendezésére készül.
A szervezők a megyeszékhely nevét mint védjegyet használó források, információhordozók, képi és tárgyi emlékek összegyűjtésére és bemutatására vállalkoznak. A lappangó értékek felkutatásával és nyilvánosság elé tárásával formálni kívánják a Szombathelyről kialakult pozitív képet, erősítve ezzel a városlakók identitását, a településhez kötődését. A Savaria Történelmi Karnevál időszaka kiváló alkalmat kínál arra, hogy a helyi polgárok és az ide érkező látogatók egy kiállítás keretében megismerhessék azokat az emlékeket, amelyeken Szombathely neve hangsúlyozottan jelenik meg.

A szervezők olyan 19–20. századi dokumentumokat és tárgyakat keresnek, amelyeken a Savaria vagy Sabaria, illetve a Szombathely nevek fő helyen, mintegy márkajelzésként, napjaink divatos kifejezését használva „brandként” szerepenek. A magánszemélyektől, helyi gyűjtőktől és közgyűjteményekből összeválogatott legszebb, legkifejezőbb darabok 2019 augusztusában, a levéltárban megnyíló kiállításon lesznek láthatók.
A terv megvalósításához az Ön segítségére is szükség van! A szervezők várják minden helyi lakos jelentkezését, aki rendelkezik olyan, a Savaria vagy Szombathely nevet feltüntető, 2000 előtti időszakból származó dokumentummal, képpel, tárggyal, amelyet szívesen közkinccsé tenne, és a kiállítás időszakára rendelkezésre bocsátana. A tárlat végleges forgatókönyve az év során beérkezett anyag mennyisége és jellege alapján készül el. A kiállításhoz kapcsolódóan a helytörténeti gyűjtők anyagait bemutató előadásokra is sor kerül, adalékot szolgáltatva egy újabb „Szombathely-diskurzus” kezdeményezéséhez.

Mit keresünk? Szombathely felirattal ellátott sörös- és szódásüvegek, dísztárgyak, kerámiák, porcelánok (olvasó bagoly, tálca), érmek, plakettek, jelvények, emléktárgyak, sportrelikviák (zászlók, jelvények), címerek. Szombathelyi levélzárók és illetékbélyegek, plakátok, számolócédulák, képeslapok, idegenforgalmi kiadványok, térképek, könyvek, szórólapok, régi városi telefonkönyvek, meghívók, bőröndcímkék, kártya- és fali naptárak, grafikák, fényképek, szombathelyi útmutatók, belépőjegyek, villamosjegyek és bérletek, fejléces levélpapírok, részvények, stb.

Hol jelentkezhet? Amennyiben Ön bemutatásra érdemesnek tartott emlék(ek) birtokában van, kérjük, jelentkezzen az MNL Vas Megyei Levéltárában (Bajzik Zsolt levéltáros, Tel: 06 93/ 514-808, bajzik.zsolt@mnl.gov.hu), vagy a Vasi Múzeum-barát Egyletnél (Tóth Kálmán titkár, Tel: +36 30 9733328, titkar@muzeumbarat.hu), illetve a Berzsenyi Dániel Könyvtár helytörténeti klubjának képviselőinél (Szalainé Bodor Edit könyvtáros, Tel: 06 94/513-530/559-es mellék bedit@bdmk.hu)!

Legyen Ön is részese egy érdekes kiállítás létrehozásának!

A Berzsenyi Dániel Könyvtár helytörteneti klubja,
a Magyar Nemzeti Levéltár Vas Megyei Levéltára
és a Vasi Múzeumbarat Egylet
sok szeretettel várja Önt, kedves családját, barátait

Dr. Pál Ferenc levéltáros
Források és lehetőségek
egy paraszt család kutatásához

című előadására

Időpont: 2019. január 30. (szerda) 17 óra
Helyszín: BDK, IV. emeleti előadóterem
A könyvtár helytörténeti klubja 2018. októberben sorozatot indított a családkutatás segítésére, mely a második előadásához érkezett.
Magyarországon a paraszti társadalom történetének forrásadottságai az erőszakos téeszesítés valamint az ennek következtében kialakult elvándorlás következtében meglehetősen szűkösnek mondhatók. A felbomlott társadalmi kötelékek és a szétforgácsolódó identitástudat miatt a családkutatásnak meglehetősen sokféle alapokon kell nyugodnia. A levéltári-, könyvtári források, valamint az írott sajtó mellett szinte nélkülözhetetlen, hogy a kollektív emlékezetre és a kollektív tárgyi emlékekre is támaszkodjunk.
Dr. Pál Ferenc levéltáros vetítéses előadásában saját családtörténeti kutatását mutatja be, amelynek során az érdeklődők megismerkedhetnek ennek a hallatlanul érdekes nyomozómunkának a lépéseivel, amelynek során végigkövethetjük a magyar parasztság felemelkedését és elmúlását.

A Berzsenyi Dániel Könyvtár helytörténeti klubja szeretettel várja Önt, családját, barátait
 
Benkő Sándor fotóriporter
Sempervivum Savariense
című kiállításának megnyitójára
 és az azt megelőző a zanati és zsidó temetőkkel, valamint a Szent Márton kriptával
kapcsolatos kerekasztal-beszélgetésre
 2018. december 5-én 17 órára

 
 
A diskurzus résztvevői
Mayer László és Dr. Pál Ferenc levéltárosok
(MNL Vas Megyei Levéltár),
Dr. Kiss Gábor régész
(Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum)
Moderátor Merklin Tímea újságíró
  
Helyszín: BDK, földszinti előadóterem

A tárlat megtekinthető 2019. január 5-ig
 


A Berzsenyi Dániel Könyvtár helytörténeti klubja
sok szeretettel meghívja Önt, kedves családját, barátait

Spiegler Tibor helytörténész

Kioszk a Szent István-parkban
című előadására

Időpont: 2018. november 7. (szerda) 17 óra
Helyszín: BDK, IV. emeleti előadóterem

 
Éhen Gyula álmodta meg a "város zöld szívét", hogy az iparosodó Szombathely lakói itt sétálva kikapcsolódhassanak, pihenjenek, szórakozzanak, egy vállalkozó kedvű kávés, az igazi nagyvárosok mintájára, pedig olyan szórakozóhelyet épített, amely hamarosan a városiak kedvencévé vált. A megyeszékhely büszkesége, a villamos megkönnyítette az odajutást, a zenepavilonban játszó katonabandák pedig hatalmas vonzerőt jelentettek. Esténként az új csoda, a rádió sztárjai adtak hangversenyt, és itt mutatkozott be a mozi elődje, a bioscop is. A konyhája legendásan jó volt, a borai híresek és az itt mért sörök minőségét csak a vendéglátóhely kitűnő ásványvizei múlták felül.  Kevés olyan ismert vendéglős, kávés volt, aki ne próbálkozott volna a népszerű ligeti vendéglő működtetésével. A Kioszk története hol siker, hol bukás, ám mindenképpen figyelemre méltó. Létrehozásában olyan személyek vettek részt, akik a modern város kialakításában is jelentős szerepet játszottak: Rauscher Miksa építész, Bodányi Ödön városi főmérnök és Kovács Jakab, a Nagyszálló építtetője. A Kioszk egész működése viták és konfliktusok sorozata: heves szócsaták a képviselő-testületben, bírósági perek és szellemes újságcikkek. Ám, azt talán senki sem gondolná, hogy versek és ódák is születtek a létrejötte érdekében. Amilyen viharos volt a születése, legalább annyira zavaros és sejtelmes a pusztulása, legalábbis kettőnek. Mivel több is létezett, és az egyik még mindig áll! A Vas Megyei Levéltár őrzi a Kioszk iratait, tervrajzait, a könyvtár pedig a vele kapcsolatos újságcikkeket. A népszerű épületről és környezetéről nagyon sok fotó és levelezőlap készült. A vetített képes előadás - a szórakozóhely történetének ismertetése mellett - ebből a gazdag képanyagból igyekszik minél többet bemutatni.

Könyvtári segédlet családfakutatáshoz

A család, mint a nemzeti lét legkisebb hordozó egységének története része a magyar történelemnek, adatai fontosak lehetnek a történettudomány egyéb ágai számára is.
A segédlet célja a családfakutatás tevékenységének közérthetőbbé tétele, abban a reményben, hogy egyre többen és többen kapnak kedvet a saját családfájuk elkészítéséhez.

 ♦ tovább a segédlethez 

A Berzsenyi Dániel Könyvtár helytörténeti klubja
szeretettel várja
Önt, kedves családját és barátait az

Egyedül is megy - Családkutatás amatőröknek
című beszélgetésre
  
Aki kérdez: Spiegler-Kutasi Nikoletta könyvtáros
Aki válaszol: Spiegler Tibor helyismereti gyűjtő
  
Időpont: 2018. október 2. (kedd) 17 óra
Helyszín: BDK, IV. emeleti előadóterem
Az Országos Könyvtári Napok programsorozata Közös Tudás - Közösségi Hozzáférés címmel került összeállításra, hangsúlyozva a családok és a kulturális örökség jelentőségét. A családnak, mint a nemzeti lét legkisebb hordozó egységének története része a magyar történelemnek, adatai fontosak lehetnek a történelem egyéb ágai számára is. Az előadás célja, a családfakutatás tevékenységét közérthetőbbé tenni, azt remélve, hogy a hallottak, látottak után, egyre többen kapnak kedvet saját családfájuk, családtörténetük elkészítéséhez. Ha nemzeti múltunk értékeit meg akarjuk őrizni, ez nem képzelhető el a családok történetének kutatása és feltárása nélkül. Spiegler Tibor ismert helyismereti gyűjtő kutatása cseppet sem egyszerű vállalkozás, hisz olyan családban nőtt fel, ahol származása okán esetenként a személyek, esetenként a történet hiányzik. Családtörténetét lassan, fáradságos ám kitartó munkával építgeti. Ennek kulisszatitkaiba avatja be az érdeklődőket. A Berzsenyi Dániel Könyvtár a rendezvényhez kapcsolódóan egy lapozható könyvtári segédletet is megjelentet, mely ingyenesen hozzáférhető a könyvtárban.

Temetői séta
2018. szeptember 24-én 17 órakor
és október 6-án 10 órakor

 

Kedves Klubtagok, Érdeklődők!

Szombathelyi Szépítő Egyesület
és a Berzsenyi Dániel Könyvtár helytörténeti klubja
a korábbi években jellemző nagy sikerre való tekintettel
újra megszervezi a Szent Márton temetői sétát
Orbán Róbert vezetésével.

A séta nyilvános és ingyenes, bárki csatlakozhat hozzánk, akit érdekel a régi sírköveken őrzött várostörténet, családtörténet.

A Berzsenyi Dániel Könyvtár helytörténeti klubja
és a Szombathelyi Futóklub
szeretettel várja Önt, kedves családját és barátait
2018. szeptember 20-án 17 órakor
 
Hodossy Péter maratoni futó
(Csallóközkürt)
úti és élménybeszámolójára
 
Beszélgetőtárs lesz:
Pátkai Attila,
a Szombathelyi Futóklub vezetője, BSI Futónagykövet
 
Helyszín: BDK, 4. emeleti előadóterem


„Hodossy Péter hosszútávfutó vagyok. 1978. június 6-án születtem a felvidéki Dunaszerdahelyen, 1992-től Csallóközkürtön lakom. 2011-ben nősültem, egy kislányom van, Júlia. 1982 óta első típusú cukorbetegségben szenvedek, az első perctől fogva inzulinnal szúrom magamat, évtizedek óta naponta négy alkalommal. Serdülő koromtól fogva sportolok. 24 éve kerékpározom, 22 éve pedig lelkes amatőr futó vagyok. Ez idáig 106 klasszikus maratoni futóversenyen indultam és teljesítettem a távot Honolulutól New Yorkon és Bostonon át egészen Moszkváig. 2010-ben gyalogosan keltem át az öcsémmel, Tamással a Kárpát-medencén nyugat-keleti irányba. Nemeshodosról indultunk és a csíksomlyói búcsúba érkeztünk: a 850 km-es távot 32 nap alatt tettük meg. 2014-ben a Kárpát-medence legmagasabb hegycsúcsát, a Gerlachfalvi-t is megmásztam. Évek óta versenyeket is szervezek, ezzel is népszerűsítve a hosszútávfutást. Eddig két könyvem jelent meg. Az első, Aki útnak indul el: futócipős kalandom a világgal címmel jelent meg 2010-ben, míg a második kötet, a Felvidéki vándorok 2013-ban látott napvilágot. A mai napig hozzávetőlegesen 200 előadást tartottam Kanadától, Délvidéken és Kárpátalján, illetve Felvidéken át Magyarországig.”


A Berzsenyi Dániel Könyvtár helytörténeti klubja
sok szeretettel meghívja Önt, kedves családját, barátait
 
Kiss Gábor muzeológus
(Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum)

Az elfeledett szombathelyi vár
 című előadására
 
Időpont: 2018. május 2. (szerda) 17 óra
Helyszín: BDK, IV. emeleti előadóterem

 
Sok szombathelyi nem is tudja, hogy lakóhelyén egykor vár állott, ráadásul egy olyan erődítmény, amely még a török ellen is biztonságos menedéket nyújtott. A hajdan volt erősségre ma már mindössze egy utcanév (a Várköz), a püspöki palota „püspökvár” elnevezése és a Romkertben látható néhány falmaradvány emlékeztet. Emlékét azonban mára már elmosta az idő múlása.
Maga a vár Savaria 4. században épült helytartói palotájából fejlődött ki. Először a Nyugat-Dunántúlt elfoglaló Frank Birodalom sabariai grófjai, majd pedig a magyar királyok szombathelyi várnagyai építették tovább. Valamikor a 12. század végén királyi adományból került a győri püspökök birtokába, akik az idő folyamán többször is korszerűsítették. Utolsó nagy átépítésére a 15. században került sor, ezt követően már csak a tűzfegyverek elleni hatékonyabb védekezés érdekében bővítették.
A vár két részből állt: a kerek alaprajzú belső várból, benne a palotával, amely a győri püspök itteni rezidenciája volt, és a külső várból, amely gazdasági célokat szolgált. Ez utóbbiban voltak a különféle raktárak, istállók, ólak, pincék, konyhakertek, de itt állt egyebek mellett az iskola is. Legjelentősebb épülete azonban a Szűz Mária-vártemplom volt, körülötte a temetővel. E templomban lelt otthonra 1578-ban a vasvári társaskáptalan testülete, amikor a török veszély miatt gazdag levéltárukkal együtt el kellett hagyniuk az eredeti megyeszékhelyt, Vasvárt.
A 18. századra a szombathelyi vár viszont már olyan rossz állapotba került, hogy az 1777-ben megalapított új szombathelyi egyházmegye első püspöke nemsokára lebontása mellett döntött. 1791-ben köveit az új székesegyház alapjaiba építették be. A földig rombolt vár alapfalaira csak másfél évszázaddal később, 1938-ban bukkantak rá.
Fizikailag ennyi maradt hát a sokat látott várból, amelynek történeténél már csak birtokosainak élete és személyisége érdekesebb! Érdemes megismerkednünk velük, hiszen nagyrészt ők alakították vagy befolyásolták városunk történetének alakulását!


A Berzsenyi Dániel Könyvtár helytörténeti klubja
sok szeretettel meghívja Önt, kedves családját, barátait

Pintér Bálint (művészettörténet mesterszakos hallgató, Budapest)


A szombathelyi Bagolyvár helye
az építészet történetében

 
című előadására

Időpont: 2018.  március 27. (kedd) 17 óra
Helyszín: BDK, IV. emeleti előadóterem

 
1851-ben a Nárai út melletti szőlőhegy lejtős területén – a romantikus és az angol picturesque felfogásnak megfelelően – felépült egy különleges kastély, a Bagolyvár. Ezen épület már régóta a lakosság érdeklődésének a középpontjában állt, amelynek kiváló bizonyítékai az évtizedek során kialakult kalandos históriák, történetek, illetve maga a ragadványnév (Bagolyvár) létrejötte. Az épület a népszerűségét a festői elhelyezésének és az erődített várkastély jellegének köszönheti. Ennek ellenére a Bagolyvárnak a felépülést követően majd fél évszázadot kellett várnia arra, hogy egyáltalán megemlítsék az útikalauzok, illetve általános leírások készüljenek róla. A tudományos feldolgozás hiányosságait bizonyítja azon tény, miszerint Prof. Dr. Sisa József 1996-os tanulmánya óta nem született építészettörténeti szempontból jelentős publikáció a kastélyról. Ennek következtében a Bagolyvár a művészettörténet-írás perifériáján kapott helyet, holott stílusa miatt kulcsfontosságú szereplője lehetne a hazai építészettörténetnek. A Bagolyvár az egyik legelső példája a félköríves romantikus stílus megjelenésének Magyarországon, amely rendkívül kiforrott és kvalitásos formában nyilvánul meg. Homlokzatát sajátos terrakotta díszek ékesítik, amik a 19. század közepén meglehetősen ritkák a magyar területeken, ugyanis használatuk igazán csak a Zsolnay-gyár beindulása után lesz általános az országban. Ezen időszakban a díszítő kerámiák alkalmazását csak a legkiválóbb építészeknél figyelhetjük meg, úgymint az osztrák Ludwig Förster és Theophil Hansen közös munkáin (pl.: bécsi Arsenal), valamint Ybl Miklós 1845 és 1860 között tervezett világi és egyházi épületein (pl.: ikervári Batthyány-kastély, Unger-ház, nagycenki plébániatemplom). Az előadásomban a Bagolyvár viszontagságos történetének ismertetése mellett elsősorban az épület művészettörténeti jelentőségére szeretnék rávilágítani, valamint tisztáznám a kastély építése körül felmerülő bizonytalanságokat.

„Boldog a gyűjtőszenvedély-áthatotta ember”
Goethe

A Berzsenyi Dániel Könyvtár Helytörténeti Klubja és a Vasi Múzeumbarát Egylet
sok szeretettel vár minden érdeklődőt
 
2018. február 28-án (szerdán) 17 órára
 

A derelyeszaggatótól a vasutas sapkáig
- Mindent gyűjtő magángyűjtők -
című kiállítás megnyitójára
 
A tárlatot megnyitja
Masszi Ferenc képzőművész
 
Közreműködik a Gyűjtők Versmondó Köre


A tárlat megtekinthető: 2018. március 17-ig a könyvtár nyitvatartási idejében
 
  Kiállítóink:  
Bajzik Zsolt • Öngyújtók
Dr. Balogh Lajos • Déligyümölcsös címkék
Barasits Flóra • Déligyümölcsös címkék
Bincze Gézáné • Családi relikviák
Déri Norbert • Star Wars és Gyűrűk Ura relikviák, fotótechnikai eszközök
Erdélyi Tamás • Sörös relikviák
Foki Éva • Miskakancsók, filmjelenetek
vitéz Fonyódi László • Keleti országok érdemrendjei
Fülöp Tibor • Távközlési relikviák, ipartörténeti emlékek
Dr. Gátay Szilárdné • Üvegtermékek
Heckenast Gusztáv • Söröspoharak
Hetényi József • Egyenruhagombok, vasúti igazolványok és menetjegyek, csokoládé reklámok, takarékbetétkönyvek, szorgalomjegyek
Juhász Lajos • Italosflaskák
Kiss-Bozzay Katalin • Régi korok tárgyi emlékei
Kovács István • Telefonok
Kovács Mária • Cserépsípok
Nagy Ferenc • Különleges érmék és érmek
Nagy Lajos • Petróleumlámpák
Németh Gabriella • Malacok
Németh Gyula • Vasutas sapkák
Pajor István • Korjelvények
Pittmann Lászlóné • Órakulcsok, parasztékszerek
Poór András • Régi korok relikviái
Prófusz György • 3D-s tárgyak
Pusztai Szabolcs • Pecsétes téglák
Samu Sándor Bálint • Kávécukrok
Semei Ferenc • Lemezborítók, koncertjegyek, dimenziós képeslapok
Spiegler Tibor • Szombathelyi dísztárgyak, porcelánbaglyok, WC-lehúzók
Tolnai Borbála • Gyümölcscsomagoló selyempapírok, radírok
Torjay Valter • Gramofonlemezek
Tóth Erika • Porcelánbabák
Tóth József • Motorfűrészek
Tóth (Lőcsei) Péter • Tintatartók
Prof. Dr. Vig Károly • Derelyeszaggatók

„Soha nem éreztem magam szenvedélyes gyűjtőnek, de ha körülnézek a lakásban, kénytelen vagyok észrevenni, hogy egy csomó mindenből nélkülözhetően sok felesleges darabom van. Könyvek, díszpárnák, fehér porcelánedények, képek, gyertyatartók, bögrék... Azt ugyan nem tudom, hogy hány darabtól nevezhetünk valamit gyűjteménynek, és azt sem, hogy ez mikortól válik szenvedéllyé. Talán nem is annyira a mennyiség, mint inkább a számunkra különleges darab megszerzésének ellenállhatatlan vágya a választóvíz, az a pillanatnyi érzés, hogy nélküle sem hazamenni, sem élni nem tudok tovább.”
Ujvári Bea

A Berzsenyi Dániel Könyvtár helytörténeti klubja
és a Vasi Múzeumbarát Egylet
sok szeretettel meghívja Önt, kedves családját, barátait

Bajzik Zsolt levéltáros (MNL Vas Megyei Levéltár)

Az egykori szombathelyi Práter
– ma Gáyer és Brenner park – története

című előadására

Időpont: 2018. január 24. 17 óra
A kiegyezés idején, Szombathelyen még nem létezett közpark, de a kérdéses terület sem tartozott a 19. században még szervesen a város belterületéhez. Az egykor Szőkeföldének is nevezett nemesi birtok a 20. század elejére a település fontos zöldterületévé vált. A szőkeföldi birtok központja a Práter nevet viselte, mind a helyi szóhasználatban, mind helyrajzi megjelölésként. Tartalma és terjedelme többrétű volt, hiszen vonatkozott a központi épületre, az uradalom tartozékaira is, sőt szinonimaként is használták. A „Szőkefölde” és a „Práter” helynevek, a tulajdoni viszonyok alapvető megváltozása után szinte teljesen feledésbe merültek Szombathelyen. A város területén belüli, a Batthyányak kezében lévő legnagyobb feudális eredetű világi földtulajdon a 19. század végén polgári tulajdonba kerülve felszámolódott. Az 1920-30-as években a Práternek is hívott területek adásvétel útján a város tulajdonába kerültek. Nyilvános parkokat – a Gáyer- és Brenner-parkot, majd Puskin-ligetet – hoztak létre itt. Az eredeti területnek és az ott létezett parknak nem volt különösebb kertépítészeti jelentősége, de napjainkban, feltételezhetően, a legrégibb eredetű és növényállományú közparkoknak tekinthetők Szombathelyen. A faállomány ritkább volt a jelenleginél, viszont nagyobb gyepfelületek, virágcsoportok élénkítették a képet. Ezek a zöldterületek az 1930-as évek közepétől már közparkokként funkcionáltak, amelyek azóta is számos fontos funkciót töltenek be a városlakók életében. Nem csak játszótérként, sporttérként, emlékezeti helyként funkcionálnak, de a Gáyer-park például a Savaria karnevál „Kalandvár” elnevezésű gyermekrendezvényének is helyet ad. A város ezen területének története jól dokumentált, számos levéltári és könyvészeti forrás, korabeli fotó őrzi az események, rendezvények emlékét. Az itt álló építmények is jelentősek: gondoljunk csak az egykori Brenner-villára, vagy a város „fiatalabb” víztornyára.

Te mit gyűjtesz?
- felhívás -
 
A Berzsenyi Dániel Könyvtár
helytörténeti klubja 
és a Vasi Múzeumbarát Egylet kiállítást szervez a hagyományostól eltérő magángyűjtemények legextrémebb darabjainak bemutatására.
  - Mit gyűjtesz?
     - Szódás üveget,
        avitt süveget,
        téglát, cserepet,
        ablakkeretet,
        motort, autót,
        WC-lehúzót!
- Te nem vagy komplett?

- Mit gyűjtesz?
         színes kavicsot,
         cipőt, papucsot,
         sapkát, kalapot,
         rozsdás lakatot,
         bicajt s kereket,
         szénás szekeret!
- Te nem vagy komplett?
         
- Mit gyűjtesz?
          kócos pamutot,
          hangyát, mamutot,
          sípot, furulyát,
          titkos skatulyát,
          tarka gombokat,
          ünnepnapokat!
- Te nem vagy komplett!


Spiegler Tibor szerzeménye

Olyan tárgyakat várunk, melyek gyűjtése a hétköznapi emberek számára furcsa, egyedi, különleges. (A versben foglaltak is jöhetnek, kivéve a mamut helyhiány miatt.)

Mivel nem egy magángyűjtemény bemutatását tervezzük, hanem a sokszínűségen van a hangsúly, arra kérünk Mindenkit, hogy válogasson a relikviái közül, hiszen gyűjteményenként csak néhány tárgyat van módunkban bemutatni.
 
A kiállításmegnyitó tervezett időpontja 2018. február 28., így január folyamán várjuk a jelentkezéseket. Kérjük, hogy elsőként levélben (bedit@bdmk.hu) vagy telefonon (94/513-530/559 mell.) egyeztessenek Szalainé Bodor Edit helyismereti könyvtárossal és csak utána, a megbeszélt időpontban hozzák be a felajánlott tárgyakat!
 

Üdvözlettel, a szervezők

A Berzsenyi Dániel Könyvtár helytörténeti klubja
szeretettel várja Önt, kedves családját és barátait
2017. november 28-án 17 órakor

Sajtó a századfordulótól az ezredfordulóig
című kerekasztal-beszélgetésre

A rendezvény résztvevői
Halmágyi Miklós és Nagy Ildikó újságírók,
Melega Miklós, a Magyar Nemzeti Levéltár Vas Megyei Levéltár igazgatója

A beszélgetést vezeti Merklin Tímea újságíró

Merklin Tímea ajánló sorai:

Sajtó a századfordulótól az ezredfordulóig címmel rendez kerekasztal-beszélgetést a Berzsenyi Dániel Könyvtár a Vasmegyei Lapok alapításának 150. évfordulója alkalmából.

Mennyire dokumentatív értékűek a hírlapok? Hogyan és miből lett hír a különböző korszakokban? Miként lehet információkat nyerni a hirdetésekből? Milyen szerkesztési elveket követtek a print sajtó szerkesztői a századforduló és az ezredforduló között? Milyen célok vezették akkoriban az újságírást? Hogyan lehetett jó témára találni az internet előtti világban? Adott témához hogyan választódik ki az objektív vagy szubjektív a műfaj? Ezekről kérdezünk kutatót, szerkesztőt, újságírót, akik a munkájukban meghatározó információgyűjtésről és azok hátterében álló feladatokról, találkozásokról is mesélnek, valamint megismerhetünk néhányat kedvenc történeteik közül.

Tengerészsorsok a vitrinben

Az Országos Könyvtári Napok keretében,
a Berzsenyi Dániel Könyvtár helytörténeti klubjának vendégeként,

2017. október 5-én 17 órakor

Hideg István, a szombathelyi Matrózmúzeum alapítója beszélget
Spiegler Tibor helytörténésszel

A rendezvényen való részvétel ingyenes
A program keretében megvásárolható az egyesület Matróznaplók címmel megjelent kiadványa


Vasi k.u.k matrózok Hagyományőrző Csoport
A szombathelyi matrózmúzeum előzetes bejelentkezés alapján látogatható.
Cím: 9700 Szombathely, Rumi út 97. 
• Telefonszám: 06/30/499-0457
Internetes elérhetőség: http://vasikukmatrozok.ewk.hu/

Temetői séta
2017. szeptember 26-án és október 7-én
 

Kedves Klubtagok, Érdeklődők!

Szombathelyi Szépítő Egyesület és a Berzsenyi Dániel Könyvtár helytörténeti klubja a tavalyi nagy sikerre való tekintettel újra megszervezi a Szent Márton temetői sétát, ezúttal Orbán Róbert vezetésével. A séta nyilvános és ingyenes, bárki csatlakozhat hozzánk, akit érdekel a régi sírköveken őrzött várostörténet, családtörténet.

 

Bizonyára tudjátok, hogy Szombathelyen található Európa egyik legrégebbi és legtovább használt sírkertje, a Szent Márton úti temető, mely az első századtól egészen 1977-ig működött. Ennek köszönhetően a város számtalan neves személyének, családjának sírja fellelhető a sírkertben.
Többek között itt nyugszik Balogh Gyula egykori lapszerkesztő, levéltáros, újságíró, Bodányi Ödön, a város egykori főmérnöke, Bozzay Ödön szobrász, Eredics Ferenc jogász, politikus, a Szombathelyi Általános Takarékpénztár egyik megalapítója, később titkára. Ha tovább haladunk, a borostyán alól kivillan Herbst Géza egykori jogásznak, a kőszegi járás szolgabírájának, majd a vármegye főjegyzőjének, később alispánjának elegáns sírköve.
A temető legnagyobb mauzóleuma, a Hübner családé. Hübner János építkezési vállalkozó, 1848-as nemzetőr volt, aki bár nem igazán tudott magyarul, mégis a szívén viselte a haza sorsát. Az ő nevéhez köthető a szombathelyi evangélikus templom 48 méter magas tornyának felépítése is.
Itt nyugszik Kapossy János művészettörténész, levéltáros, a magyarországi barokk művészet kutatója is, akinek egyik legjelentősebb műve az 1922-ben megjelent A szombathelyi székesegyház és mennyezetképei című kötet.
Knebel Ferenc és Vizmathy Géza neve valószínűleg mindenkinek ismerősen cseng. Két jelentős fényképészről van szó, kiknek fotóit nemrég megcsodálhattuk a Savaria Múzeum Fényérzék kiállításán és a Vas Megyei Levéltárban.
 
Igazán nívós lista és persze a nevek felsorolását még lehetne folytatni.
 
És természetesen nemcsak az elhunytak között vannak jeles személyek, hanem a sírkövek készítői között is. A Vizmathy család gyermekeinek síremléke például Merkly Ferenc szobrászművész munkája.
 
Ezen kis ízelítő után hívunk és várunk Benneteket, Családtagjaitokat, Barátaitokat 2017. szeptember 26-án (kedden) a temető bejáratához, ahonnan a séta 16 órakor indul Orbán Róbert vezetésével.
Reméljük szép időnk lesz. Természetesen szakadó esőben a séta elmarad.
 
Ha pedig valaki más irányú elfoglaltsága miatt nem tud kedden velünk tartani, akkor október 7-én (szombaton) 14.30-kor pótolhatja a mulasztást, szintén Orbán Róbert kalauzolásával.
 
Várunk Mindenkit sok szeretettel!
 
A szervezők
 
Bődi Lívia, a Szombathelyi Szépítő Egyesület elnöke
Szalainé Bodor Edit és Spiegler Tibor, a helytörténeti klub szervezői

 

A Berzsenyi Dániel Könyvtár helytörténeti klubja
szeretettel várja Önt és kedves családját, barátait
2017. április 27-én 17 órára

Azok az 50-es, 60-as évek
címmel a korszak tárgyi emlékeiből megrendezett kiállítás megnyitójára

A tárlatot az érdeklődők figyelmébe ajánlja:
Zsámboki Árpád, a Vas Megyei Honismereti Egyesület elnöke


Látható 2017. május 31-ig
a Berzsenyi Dániel Könyvtár nyitvatartási idejében


A kiállítás nem jöhetett volna létre
a következő személyek felajánlásai és segítsége nélkül:

Balogh Lajosné • Bányai Lászlóné • Bozzai Judit • Brückler Zsuzsanna
Csönge Márta • Dobolánné Ács Rozália • Erdélyi Tamás • Foki Éva • Fülöp Tibor
Heckenast Gusztáv • Horváthné Kupi Ildikó • Kovács István • Mészáros Jánosné
Nagy Marianna Zsuzsanna • Nagymiklósi Józsefné • Pajor István • Palkó Andrea
Semei Ferenc • Spiegler Tibor • Tóth Lászlóné • Tóth Péter • Zsigri Mária
Köszönjük!

 „Ha választhatsz a legenda
és a valóság között, mindig a legendát válaszd.
A valóság ugyanis túlságosan prózai” (John Ford)


A Berzsenyi Dániel Könyvtár helytörténeti klubja
sok szeretettel vár minden érdeklődőt
2017. április 19-én 17 órára

Feiszt György levéltáros

Vas megyei legendák
• Nagysimonyi, Dugovics Titusz szülőfaluja •
• Markusovszky Lajos, Görgey Artúr törzsorvosa •
• az ivánci kereszt • a nemesmedvesi harangszó •
• Jávor Pál Szombathelyen érettségizett •


című előadására

Csatlakozz az esemény Facebook-oldalához!

A Berzsenyi Dániel Könyvtár helytörténeti klubja szeretettel várja
 2017. március 23-án 17 órakor
 
Torjay Valter művészettörténész
 "Hölgyek, bútorok, fotók és kósza gondolatok"
című fotótörténeti előadására
 

K Í S É R Ő R E N D E Z V É N Y
 Kerekasztal-beszélgetés az Életünk 2017/3. számáról
 Vendégek:
Torjay Valter művészettörténész
Merklin Tímea újságíró
Némethné Ódor Edit, az SZOSZSZC Oladi Szakgimnáziuma
és Szakközépiskolája igazgatóhelyettese
 és dr. Bokányi Péter, az Életünk c. folyóirat szerkesztője


Letölthető plakátért ide kattintson!
A Berzsenyi Dániel Könyvtár helytörténeti klubja
szeretettel hívja Önt és kedves családját, barátait

Spiegler Tibor magángyűjteményéből

Polgárkisasszonyok és úrihölgyek
címmel
2017. március 7-én 17 órakor
megnyíló női portréfotó kiállítására


♦♦


A tárlatot divattörténeti előadás nyitja meg
„Minden utánzás törvényesen tiltatik”
Szombathelyi divat a XIX-XX. század fordulóján
címmel

Előadó: Némethné Ódor Edit

a SZOSZSZC Oladi Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája igazgatóhelyettese

Helytörténeti klub alakul
2016. október 6-án 17 órakor

a Berzsenyi Dániel Könyvtárban!

 
A klubnak bárki (magánszemély vagy közösség) a tagja lehet, akit érdekel Szombathely és Vas megye története.

Az összejövetelek negyedévente kerülnek megszervezésre, beszélgetős, családias hangulatban.

Tagdíj, kötöttség nincs, csak - reményeink szerint - jó társaság, érdekes előadások és közös programok.
Miért érdemes csatlakozni? Mert a tagság rendszeres tájékoztatást kap a Vas megyei vonatkozású, a könyvtár állományába újonnan bekerült dokumentumokról, az intézmény rendezvényeiről. A tagok beleszólhatnak a programok tematikájába, javasolhatnak előadókat, akiket szívesen meghallgatnának, sőt maguk is bemutathatják gyűjteményüket, vasi vonatkozású „kincseiket”. Nem titkolt szándékunk az is, hogy segítsük a forrás- és helytörténeti kutatást, az érdeklődők megismerkedhessenek a történettudományi segédtudományokkal (pl. heraldika) és fel szeretnénk hívni a figyelmet a hiteles forrásokon alapuló kutatások fontosságára.
 
Az alakuló ülésen kerül sor a névválasztásra: a javaslatokat akár előre is el lehet küldeni a bedit@bdmk.hu címre. Fél évre szóló ingyenes olvasójegyet kap, akinek a javaslatát a tagság elfogadja.
 
Az első alkalom témája: Mennyire kicsi egy aprónyomtatvány? Előadó Spiegler Tibor lesz, aki nem mindennapi magángyűjteményéből válogat. A program aktualitását az adja, hogy a könyvtár gyűjteményéből közel hatezer darab aprónyomtatvány került digitalizálására és vált hozzáférhetővé a világhálón.
 
A program után meg lehet tekinteni a könyvtár, olvasóktól elzárt, helyismereti gyűjteményét, kézbe lehet fogni 19. századi aprónyomtatványokat és utoljára végig lehet nézni a Szombathely eltűnt épületei tárlatot.
 
Várunk minden érdeklődőt október 6-án 17 órára a Berzsenyi Dániel Könyvtárba.
 


A klub szervezői: Szalainé Bodor Edit és Spiegler Tibor

 


Elérhetőségek
Nyitvatartás
Új könyvek
Rólunk írták
Képgalériák
Archívum
Gyakori kérdések
Fórum/vélemény
Keresés a honlapon
Szavazás
Ön szerint szükség van a házi kölcsönzésre?
Igen, mert sok az otthonából nehezen kimozduló idős vagy fogyatékkal élő ember, akinek fontos az olvasás, a kultúra.
Igen, mert az ellátottak így nem csak könyvet/filmet/ zenét kapnak havi rendszerességgel, hanem figyelmet, jó szót is.
Igen, mert a családtagoknak erre már nem biztos, hogy marad ideje, energiája.
Nem, mert a családtagok erről tudnak gondoskodni.
Nem, mert a lakásba nem szívesen engedünk be "idegent".
Nem, mert elegendő szórakozás a televízió és a rádió.
 
 
 
 
Legyen a kezdőlapom | Hozzáadás a kedvencekhez | Impresszum és oldaltérkép | Kapcsolatfelvétel Copyright © 1997-2008. Berzsenyi Dániel Könyvtár. Minden jog fenntartva.
Utolsó frissítés dátuma: 2019-04-18 www.ysolutions.hu
 
 
Kezdőlap